Óváros tér. Nevéből is kitűnik, hogy a város legrégebbi
területét jelenti. Azt a helyet, ahonnan elindult a település a fejlődés útján,
ahonnan egyre nagyobbá és nagyobbá terebélyesedett. Általában az Óvárosok a
legféltettebb részek. Így van ez Prágában, Párizsban, vagy hogy közelebbit
említsünk, a szomszédos Szlovákiai Bártfán, Lőcsén. Díszes épületek, cicomás
kerítések, pompásan kidekorált házfalak jelzik a szorgos mesterek munkáját. Itt
tartják a nagyobb rendezvényeket, galambok repdesnek fel a turisták között.
Balassagyarmaton viszont nem ez a helyzet. Itt mintha mostohagyermek lenne az
Óváros tér.
A gyarmati Óváros tér, vagy ha úgy tetszik a középkori
városmag valahol a tömbházak mögötti kis Szerb templomnál kezdődik –
nagyobb volt ám egykoron (!) – majd T alakban kiszélesedik. A szomszédos utcák
pedig egészen lenyúltak a korabeli Ipoly-mederig, ma már sajnos csak az
Ipolypart útig. Ha egy vendég manapság errefelé látogat, bizony alig-alig
érinti meg az ódon hangulat. Legfeljebb a macskakő láttán támad nosztalgiája
hajdanvolt korok iránt, de az összbenyomása egészen biztosan nem túl
szívderítő. Lepusztult házak, üres telkek, mellettük a lakókörnyezetbe
egyáltalán nem illő modern, emeletes házak. Maximum a Rózsavölgyi Márk
Művészeti Iskola épületére csettinthetne rá, de hát az sem olyan állapotban
leledzik, hogy kiállításon is megcsodálhatnák.
A közelmúltban szinte minden rendszerváltást követő városi
önkormányzat felvette programjába az Óváros tér rekonstrukciójának ügyét. De
hát más az elképzelés és más a megvalósítás, valahogy sohasem gyűlt össze annyi
pénz, hogy komoly munkálatokba kezdjenek. Az uniós csatlakozás után azonban
jócskán kitágultak a lehetőségek, minek következtében könnyen előfordulhat,
hogy nemsokára nyertes projekt része lehet Balassagyarmat legősibb területe.
-
Mostanában több olyan uniós pályázatot is kiírtak,
amelyek kifejezetten ilyen rekonstrukciós, városszépítészeti célokra ad
forrásokat – tájékoztatott a jelenlegi helyzetről Moór Mátyás, Balassagyarmat
főépítésze. – Az úgynevezett INTERREG támogatási keretekben
viszont nem elég egyedül indulni, régiós, határon átnyúló együttműködéseket
kell létrehozni, s ha minden jól megy, innen
teremthetőek elő jelentős összegek, amennyiben sikerrel járunk. Hozzáteszem,
minél szélesebb ez a kapcsolatrendszer, minél többen kapcsolódnak bele egy-egy
projektbe, annál nagyobb az esély a támogatás elnyerésére. Balassagyarmat
egyelőre Nagykürtössel áll ilyen településfejlesztési regionális kapcsolatban,
de keressük a további partnereket is. Azonban
az INTERREG támogatás nem a teljes beruházásra szól, hanem csupán az
előkészületekre, vagyis a tervdokumentációnak,
a beruházásra, megvalósítási- és üzleti tervek elkészítésére.
Mit is takarnak voltaképpen az Óváros tér korszerűsítésére
vonatkozó tervek, amelyek, mint kiderült, alig változtak az elmúlt évtizedben.
-
Nyolc évvel ezelőtt készült el az Óváros tér, mint utca, és a belőle kiágazó Szerb utca térburkolati
felújítási terve – folytatta a szakember. – Ennek lényege, hogy az új kövezet
faltól-falig tartana, teljes szélességben. Szélein
díszburkolatos gyalogjárdákkal, virágágyakkal, pihenőpadokkal. A közepén, a célforgalom számára fenntartott sávban pedig
különféle, változatos, a szintből kiemelkedő térburkolati elemeket fektetnénk
le, a gépjárműforgalom csillapítása érdekében is. Ide tartozik
még mintegy száz férőhelyes parkoló kialakítása,
buszparkolók létesítése, padok,
virágok, esetleg szökőkút elhelyezése. Úgy gondolom, ezek az elképzelések ma
sem túlhaladottak.
Csakhogy mindez rendkívül sok pénzbe kerülne, már csak azért
is, mert az egész közműszolgáltatási rendszert fel kellene borítani a
környéken.
-
Valóban rengeteg munkát igényelne ez az átalakítás –
válaszolt erre a felvetésre Moór Mátyás. – A sok légvezetéket földkábelre
illene cserélni, gusztusos kandelábereket kihelyezni, megoldani a teljes
alépítmény-hálózatot. Ez természetesen
drágább kivitelezésű, de mindenképpen jövőbe mutató.
Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődhet a tényleges beruházás,
a főépítész nem tudott határozott feleletet adni.
-
Évekig is
eltarthat, míg a tervekből megvalósítás lesz. Véleményem szerint hasonló utat
kellene járni, mint amit a fővárosi, IX. kerületi önkormányzat is végrehajtott,
amikor felújította szinte a teljes belső Ferencvárost.
Ők tizenöt év alatt, százmilliós önerővel közel
harminc milliárdos tőként vonzottak a kerületbe, úgy, hogy
érdekeltté tették a vállalkozókat a korszerűsítésben. Az egész belvárost meg
lehetne újítani Balassagyarmaton hasonló módszerrel. Csak a megfelelő tőkeerős
cégek megtalálása nehéz. Mindenesetre mi már felvettük a kapcsolatot a IX.
kerületi vállalkozással, és reméljük, a módszerüket jól tudjuk adaptálni a balassagyarmati
viszonyokra is.
(hegedűs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése