Városi rangadó a megye kettőben? Hol van ez más helyen,
melyik megyében fordul elő hasonló, hogy alulról a második legalacsonyabb
osztályban ugyanannak a városnak két csapata is legyen? Mert Balassagyarmaton
így van. Igaz, az egyik gárdát úgy hívják, Ipolyszög SE, ám köztudott, a falu
hivatalosan Gyarmat része. Az ellenfél, vagyis a hazai pálya birtokosa ezen az
összecsapáson a Bacsán Művek SC. A helyszín pedig a Vizy Zsigmond utcai
sporttelep, közkeletű nevén a „Loksi pálya”. Amely azóta, hogy eltűntek innen a
vásárfiát áruló hétfői kereskedők, amióta a lengyelpiac átka megszűnt, azóta
mit sem változott. Ugyan nem kell tartani attól egyik játékosnak sem, hogy
egy-egy rosszul sikerült becsúszó szerelés után Tetanusz-injekciót kell
alkalmazni, mert egy üvegdarab felsérti a futballista combját, de a játéktér
továbbra sem csillog-villog, igencsak hiányos néhány helyen. Bár, kézenfekvő a
javulás.
Odébb az ominózus árok, amely a Szent István utcai kertektől
elválasztja a pályát, továbbra sem nyújt üdítő látványt. Víz mondjuk egy csepp
sincs benne momentán, viszont annál több szemét, flakonok, miegymás, talán még
elhullott állatok tetemei is.
De térjünk vissza a meccsre. A házigazda „névadó” edző,
Babcsán Tibor, aki ne feledjük, játékos is, ott áll az oldalvonal mellett, és
folyamatosan beszél. Mit beszél, kiált, rikolt, tenyereit tölcsérként szája elé
helyezve adja a tanácsokat, korhol és buzdít, előbbiből többet hallani tőle.
Egy alkalommal a két, elalvó, későn reagáló csatárára ont szitokáradatot,
máskor a hatalmas helyzetet kihagyó tanítványa hozzáállását minősíti. Néha
keresetlen hangon, de ez belefér, tessék mutatni olyan trénert, aki
rettenetesen moderálja magát a kispadon. (Hogy azt a hírhedt riportfilmet ne
említsük, amikor Mészöly Kálmán szövetségi kapitányként folyamatosan és
„sípolásmentesen” káromkodott bele a mikrofonba.) Igaz, amikor megszületik az
első gól – szép akció után, meg kell vallani – örül, kurjant, dicsér. Ez is az
edzői habitus része.
Nincsenek sokan. Mármint nézők. Egykori labdarúgók,
ugyanebben az osztályban ténykedő mesterek, még lányok is akadnak. A nézők
csöndesek, így tisztán hallani, amint a szögi kapus kikiált egy későn jövő
ismerősnek, hogy mennyi az állás.
Szünet után aztán beindul a gólgyártás. A vége 6-2.
Mondhatni papírforma eredmény született. De az ipolyszögieknek sem kell
szégyenkezniük. Újoncként egyelőre nem pofozógépek, a tavalyi bajnoktól
kikapni… - elmegy. Egy biztos. Nem fognak ők kiesni az idény végén.
(hege)
2005. november 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése