A rétsági honvédségi laktanya nem is olyan nagyon régen még
a város egyik büszkeségének számított. A katonák, tisztek, tiszthelyettesek és
egyszerű közlegények a település életének aktív szereplőinek számítottak,
elmaradhatatlan alkotórészei voltak a mindennapoknak. Ám a honvédség
átszervezése a sorállomány megszüntetése kimondta a halálos ítéletet a
laktanyára. Ott maradt viszont egy terebélyes épületegyüttes, amit azért
érdemes lenne hasznosítani. Az önkormányzat hamarosan pontot tehet az ügy
végére, és ha a tervek szerint alakulnak az események, hamarosan ismét élettel
telhet meg a komplexum.
Az itt látható korabeli képeslapról is kitűnik, a két
világháború között épült rétsági laktanya mindenkor a város jelképe volt. A
házak fölötti dombon magasodó épületegyüttes a kilencvenes évek elején-közepén
üresedett meg. A tulajdonos Honvédelmi Minisztérium még 2001-ben a városnak
adta az ingatlanegyüttest, ám öt évre szóló elidegeníthetetlenséget szabott ki
rá. Ez papíron 2006 szeptemberében járt volna le, ám már idén tavasszal
sikerült kiharcolnia az önkormányzatnak, hogy ez a tilalom lekerüljön a laktanyáról.
Ezzel párhuzamosan a polgármesteri hivatal pedig elkezdhette a hasznosításról
szóló elképzelései megvalósításának felgyorsítását.
-
Első lépésként az összterület mintegy tizenöt
százalékát érintő részen, alkalmazkodva a településrendezési tervhez,
kertes-házas lakóövezet kialakítását fontolgatjuk – mondta el érdeklődésünkre
Mezőfi Zoltán polgármester. – Itt tíz társasház épülne meg úgy, hogy a laktanya
kerítését lebontanánk, illetve átlagosan kilencszázötven négyzetméteres
telkeket mértünk itt ki. Úgy gondolom, nagyon jó fekvésű hely ez, lesz kereslet
a telkek iránt. Jelenleg keressük azokat a befektetői csoportokat, akik
fantáziát látnak ebben és a betelepítési programban szeretnének részt venni. Az
egész beruházás összköltsége a hetven és százmillió forintos tartomány között
mozog. Remélem, a munkálatok során a helybéli vállalkozók is szerepet kapnak
majd.
Ez azonban csak kis része az egész laktanyának. Ott vannak
még az épületek, az irodahelyiségek, a körletek, az étkezde, a konyha és még
sorolhatnánk. Ezeknek a benépesítése azonban már a távolabbi jövő feladata.
-
A további területre az önkormányzattal egyetértésben
átfogó érték-és állapotbecslést, felmérést készíttetünk – folytatta a
polgármester. – Ezt éppen azért tesszük, mert a város közvéleménye is erősen
megosztott abban a tekintetben, hogy vajon mekkora értéket is képvisel az
épületegyüttes. Szóba került az is, hogy jelképes összegért meghirdetjük
hasznosításra, okosabb azonban, ha szakszerű számításokat végeztetünk előbb, s
csak azután határozunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyan potom áron értékesítsük,
ami a rétsági emberekben indulatokat szül. A hivatalos becslés lezárulta után
megállapított összeg lesz majd a kiindulópontunk. Novemberig ez a folyamat
lezárul.
De mi lesz ezek után? Vajon mire alkalmasok ezek az
épületek? Milyen funkcióval lehet azokat megtölteni? A polgármester asztalán
erről is akadnak ötletek.
- Többfajta tevékenység szóba jöhet – sorolta Mezőfi Zoltán.
– Vannak olyan helyiségek, amelyek leginkább szolgáltatási vagy irodai
tevékenységre alkalmasak. Teljesen elvetettük, hogy bármiféle ipari üzemet ide
beengedjünk. Elképzelhető valamiféle bentlakásos épület is, akár kollégium,
vagy szociális otthon. Tervezünk egy gimnázium alapítását a városban, akár
ilyen célra is alkalmas lehet néhány épület. Leginkább talán a magas ellátási
szintű, nívós szociális intézményt tudnék elképzelni ide, hiszen a terület tágas,
kertes-parkos, ahol remekül pihenhetnek az idős emberek. De még ezen a téren
eléggé gyermekcipőben járunk, számtalan egyeztetés, fórum szükségeltetik,
hiszen elengedhetetlen, hogy Rétság legnagyobb komplexumához a lakosság
véleményét is kikérjük.
Hegedűs Henrik
2005. szeptember 30.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése