Tíz éve írtuk (31.) - Költségvetési kulcskérdések

Ezekben a napokban fogadják el térségünk képviselő-testületei a jövő évi költségvetés koncepcióját. Éppen ezért körbetekintettünk, vajon milyen esztendő vár az önkormányzatokra 2006-ban? Megállapíthattuk, a falvak és a városok egyaránt komoly gondokkal küszködnek, pénzügyi nehézségeiket nehezen kezelik, s néhol még fejlesztésekben sem igazán gondolkodhatnak. Összeállításunkban Balassagyarmat, Rétság, Szécsény, valamint Bánk, Becske, Érsekvadkert, Romhány és Szügy polgármesterei szólalnak meg.

Manapság ha bármely településen kiejtik a költségvetés szót, bizony a vezetők gyomra azonnal görcsbe rándul az idegességtől. Olyan világot élünk ugyanis, ahol minden apró forintot be kell osztani, minden kis krajcárral okosan illik takarékoskodni, mert könnyen előfordulhat csődhelyzet. Az is igaz továbbá, hogy minél nagyobb egy falu vagy város, annál tetemesebb a költségvetési hiány, annál kevesebb pénzből gazdálkodhat az illető önkormányzat, így nem igazán jut fejlesztésre, vagy ha jut is, ahhoz kiemelt lobbimunka szükségeltetik és pályázatírás reggeltől estig. Mert pályázati kiírás akad bőven, csak hát az osztogatási elv minden esetben másként és másként működik, s a kistelepülések örülhetnek, ha kasszájukba csurran-cseppen egy kis állami támogatás.

Balassagyarmaton az elmúlt években mindig napirendi téma volt a város költségvetési helyzete. Teljesen mindegy, ki ül polgármesterként a székben, kapta bőven az ellenzéki kritikákat, hogy miért olyan nagy a hiány, miért nem igyekeznek hatványozottabban csökkenteni, megszorító intézkedéseket bevezetni, további fejlesztésekre forrást előteremteni és így tovább. Ennek a hiánykezelésnek – ami már több százmilliós nagyságrendben mérhető – akadtak megoldási módjai: ilyen volt például annak idején néhány oktatási intézmény, hivatalos nyelvezetben „nem kötelező feladat” átadása a megyei önkormányzatnak, aztán kiderült, ez sem jelent túl nagy enyhítést, minek folytán a Szondi Szakközépiskola és a Madách Kollégium „visszacsordogált” Gyarmathoz. De ebbe a sorba tartozik az az elképzelés is, hogy a városnak már nem igazán kellő, vagy a konyhára sok pénzt hozó ingatlanokat és területeket értékesítse. Ez lehet üzlethelyiség, a kertészet, a Mikszáth utcai parkoló esetleg a kábel TV Kft. Persze a mérleget nagyban befolyásolja az állami támogatás mértéke, illetve a működésre szánt kiadások nagysága is. Ez utóbbinál mindenképpen kiemelést érdemel – ami egy iskolavárosnál rendkívül fontos szempont -, hogy a két évvel ezelőtti ötven százalékos közalkalmazotti béremelés finanszírozását a kormány átruházta az önkormányzatokra. Az első évben ezt az állam fizette, de utána a városnak kell állnia a jelentős összeget. Mindent összevéve tehát nincs könnyű helyzetben a gyarmati városvezetés, amikor meg kell fogalmaznia a 2006-os költségvetés koncepcióját úgy, hogy az országos irányszámok – mivel a parlament még nem fogadta el az ország jövő évi költségvetési tervezetét – egyelőre nem ismertek. A képviselő-testület november 24-i ülésén fogadta el a koncepciót, aminek részleteiről Lombos István polgármester számolt be lapunknak:

„Valamivel szerencsésebb helyzetbe kerültünk a jövő évi gazdálkodásunk tervezésekor azzal, hogy a vártnál nagyobb vételárral sikerült értékesíteni a kábel TV Kft.-t, ráadásul a pénzt hamar átutalták a számlánkra. Ezzel együtt mintegy ötszázmillió forintos hiány szerepel a koncepcióban, de hozzáteszem, ez a három százalékát sem teszi ki a város összköltségvetésének. Továbbra is elsőrendű célunk működési oldalon a meglévő intézményhálózatunk mind zökkenőmentesebb fenntartása, miközben számolnunk kell majd a növekvő közműszolgáltatási díjakkal. Fejlesztési vonalon a megkezdett beruházásaink mellett további útfelújításokat tervezünk, illetve intézményi bővítést is végrehajtunk majd. A buszpályaudvar kivitelezése remélhetően befejeződik, miként az uszoda és egy tornaterem építésének megkezdése is terveink között szerepel, nem beszélve a kórház-rekonstrukció folytatásáról. Őszintén remélem, hogy 2006-ban jóval nyugodtabban gazdálkodhatunk, kevesebb lesz a gondunk, mint idén.”

Szécsényben tavaly háromszázmillió forintos hiánnyal gazdálkodtak, mi több évek óta még a korábbi önkormányzat által felhalmozott hitelállományt görget maga előtt a város. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester nehéz esztendőre számít.

„Egyik legnagyobb nehézségünket az okozza, hogy mind a város lakossága, mind az általános iskolások létszáma lecsökkent. A Rákóczi iskolában egy első és egy ötödik osztállyal kevesebb indult, tehát alacsonyabb az állami dotáció, vagyis a fejkvóta. Nálunk is elkészült a költségvetési koncepció, amibe a korábbi hiányt terveztük be, de bízom benne, hogy ezt a háromszázmillió forint alá faraghatjuk le. Jövőre befejeződik az idén indult nagyberuházás, a belváros rekonstrukciója, e mellett mintegy 140 millió forintos pályázati összegből buszmegállót korszerűsítjük, illetve három utca felújítása is szerepel a programban.”

Rétságon sem túl rózsás a helyzet. Mezőfi Zoltán polgármester eléggé borúlátóan látja a jövendőt.

„A 2006-os esztendőben az adóerő képesség-számítások miatt további elvonások lesznek, a központi támogatás Rétság esetében 23,8 millió forinttal lesz kevesebb, mint az idei. Ez például az általános iskola esetében 17 millió forintos elvonást jelent. Ezért elestünk a háromezer lakosnál kevesebb lélekszámú települések kiegészítő normatív támogatásából. Mondhatnánk úgy is, azt a lovat ütik, amelyik húz, csak az a kérdés, mikor ütik agyon. Tehát feszített költségvetést tervezünk 2006-ra, cél az intézményi működési feltételek biztosítása, de a megvonások miatt fejlesztésekre nem nagyon számíthatunk. Mindazonáltal nem mondtunk le erről, a fejlesztési és karbantartási tervünkben konkrét munkálatok szerepelnek, így például a Jásztelek út burkolatának megépítése és becsatlakoztatása a 2-es főúthoz, amihez már rendelkezünk a szükséges hatósági engedélyekkel.”

Körbenéztünk a falvakban is. Romhányban a költségvetés koncepciójának tárgyalását jövő hét keddjére, november 29-re ütemezte a képviselő testület. Tolnai János polgármester tájékoztatása szerint ettől merőben függetlenül december 31-ig 30 millió forint hitelt kényszerül az önkormányzat sürgősen felvenni saját, illetve intézményeinek működéséhez. A polgármester így fogalmazott:

„Ilyen kilátástalan anyagi helyzet nem volt az elmúlt tizenegy év során! Ennek többek között az az oka, hogy a 60 millió forintos kormánytámogatás helyett összesen 12,5 millió forint érkezett az önkormányzat számlájára. Pillanatnyilag még az is kétséges, hogy a közalkalmazottak (pedagógusok, óvodai, hivatali dolgozók) bérét, az intézmények fűtési és egyéb számláit ki tudjuk-e fizetni? Ha a belügyminisztérium segítsége késik, nagyon nagy bajban leszünk.”

Érsekvadkerten november 24-én tárgyalják a koncepciót. Nógrádi László polgármester elmondta, hogy ebben az évben a költségvetésük a község szűkös működésére volt elég, fejlesztésre nem jutott pénz.

„Tizenkilenc pályázatot nyújtottunk be, amelyek közül kettőt nyertünk el, ezen összegekből tudtunk két utcát aszfaltozni és az ifjúsági ház nyílászáróit kicserélni. Amennyiben azonban ezek a pályázati pénzek késnek, tartozni fogunk a kivitelező vállalatnak. Hitelt ebben az évben nem vettünk fel, a 2005-re beütemezett hiteleiket törlesztettük. Abban az esetben, ha olyan drasztikusak lesznek az elvonások, a kvóták csökkentései, pótköltségvetést leszünk kénytelenek tárgyalni. A 2006-os költségvetési évtől félek, amennyiben törvényerőre emelkednek a parlamentbe beadott javaslatok, sokkal rosszabb helyzetbe kerülünk, mint az idén. Magunkra maradtunk, az állam nem segíti a községeket. Vadkert Nógrád megye legnagyobb községe, négyszáz fős iskolával, egyéb intézményekkel, a 440 millió forintos költségvetésből tíz-húsz százalékot költhettünk fejlesztésre.”

Szügy az egyik legdinamikusabban fejlődő kisközség egész Nógrád megyében, hiszen az ő területükön több gyár, üzem működik. Markó Antal polgármester elmondta, hogy a 2005-ös számoktól alig van eltérés a jövő évi tervezésnél.

„Mintegy 320 millió forintból gazdálkodhatunk 2006-ban is. De a működési bevétel nem fedezi a működési kiadásokat, mivel a normatív állami támogatások nem növekednek olyan mértékben, mint amit az alapellátásban működő intézményfenntartás igényel. Tehát az induló pozícióink nem túl rózsásak. A költségvetés nyolcvan százalékát használjuk fel működtetésre. Természetesen mi is gondolkodunk fejlesztésekben, jövőre útfelújításokat, járdaépítést és az intézményi konyha bővítését tervezzük.”

Bánkon november 28-án tárgyalják a költségvetési koncepciót. Addig Dr. Túry Endréné polgármester nem tud semmit mondani a jövő évi költségvetés alakulásáról. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Becske első embere, Szalatnyainé Zsigmond Éva is.

Összeállította: Hegedűs Henrik és Sztranyovszky Béla
2005. november 25.