2019. január 6., vasárnap

Tojással vett elégtételt


Különös megoldást talált egy veszekedéssé fajult vita lezárására egy diósjenői férfi. Január 4-én, pénteken, az éjszakai órákban a falu központjában található parkolóban összeakadt egy, a helyszínen autóval megjelenő ismerősével. A két személy először beszélgetni kezdett, aztán a terefere egyre inkább elfajult. Miután egyikük kellőképpen felhevült állapotba került, az autóban ülő haragosát tojással (ki tudja, hogyan került a keze ügyébe) dobálta meg, de ez szétfröccsent az ablaküvegen. A férfinak ez sem volt elegendő, kézzel betörte a gépjármű oldalsó ablakait.

A kihívott rendőrjárőrök hamarosan az esethez siettek, és a magából kivetkőzött embert garázdaság miatt őrizetbe vették, majd előállították a Rétsági Rendőrkapitányságra.
Forrás és fotó: police.hu

Újévi túra a várba


Egy lokálpatrióta drégelypalánki társaság immár több, mint két évtizede, az új esztendő első szombatján felkerekedik, és fütyülve az időjárás viszontagságaira elgyalogolnak a falu felett 444 méter magasságban található erődítménybe, Szondi és vitézei egykori büszke fészkébe.
Fotó: facebook (Drégely vára)
Idén is szorgosan készültek a feladatra, persze gondosan tanulmányozva az időjárási előrejelzéseket, aztán persze a kijelölt nap hajnalára menetrendszerűen megérkezett a hóesés. A csapat tagjai azért vannak annyira nagy vagányok, felvették a túrabakancsot és a „pelyhes” reggelen megindultak felfelé a meredek ösvényeken. Útjuk közben pedig nem kis meglepetés érte őket: találkoztak a Hazajáró című népszerű televíziós ismeretterjesztő sorozat egyik főszereplőjével, az Ipolyon túli Tesmagról érkezett Jakab Sándorral, aki barátait kalauzolta a várba. Bár erős volt a szél a magasban, minden nehézség nélkül felértek az emberek a romokhoz, és még egy közös fényképet is készítettek a kiadó, fárasztó gyalogolás végén.
H.H.

Mikor lesz végre kész a tanuszoda? (3.)


Amikor egyre-másra záporoztak az újabb és újabb halasztott határidők, a lakosság is egyre inkább kedvét vesztette és jócskán csökkent a várakozási kedv az önkormányzat által immár a néhai triatlon-szakember Révész Lászlóról elnevezett balassagyarmati tanuszoda építése kapcsán. Voltak olyanok, akik egész egyszerűen már csak legyintettek, mondván számukra édesmindegy, mikorra lesz valóban kész a beruhzás, míg mások továbbra is annak adtak hangot, most már egyre közelebb a vége, és alig várják már, hogy becsobbanhassanak a medencébe.

Még a 2017-es év őszén felkerült az igen impozáns látványt nyújtó tetőszerkezet a medencerész fölé, illetve a beltéri munkák is jó ütemben haladtak, azaz ekkor tényleg úgy festett, a sokadik határidőt már tartani tudja a fővállalkozó. De mégsem így alakultak a dolgok.
A kivitelezés következő sarokpontja 2018 januárjában jött el, amikor Balla Mihály, a nyugat-nógrádi térség országgyűlési képviselője is megszólalt az ügyben. Ismét a Nógrád Megyei Hírlap tudósítását idézzük: „… a honatya január 12-én, közösségi oldalán ismertette, hogy terepszemlét tett a beruházás Ipoly-parti színhelyén, és sajnálattal tapasztalta, hogy bár a munka határozottan felgyorsult, korántsem halad olyan mértékben, ahogyan kellene. Az építtető jelenleg a gépészeti kivitelezőre vár, ami azt jelenti, hogy hiába az igyekezet és a jó szándék, további hónapokkal tolódhat el a tényleges átadás, hiszen előtte még próbaüzemet is tartani kell, így nyár előtt aligha élvezheti bárki is a tanuszoda áldásait. Balla Mihály biztatásul közölte, mihamarabb felveszi a kapcsolatot az építést felügyelő Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program illetékeseivel, hogy a város a lehető legrövidebb időn belül birtokba vehesse új ékességét.”

Nem tudni, milyen hatása volt a parlamenti képviselő fellépésének, mindenesetre az építkezés a korábban tapasztalt csigalassúsággal ment tovább. Hol lehetett látni néhány munkást a területen, hol csak a bezárt kapukkal szembesültek, akik netán az Ipolypart utca felé vették kíváncsian az irányt.
Időközben újabb fejlemények történtek, mégpedig az április 8-i választásokat követően. A kormány megszüntette a fejlesztési minisztériumot, így lényegében az egész beruházás gazda nélkül maradt: a teljes dokumentációs irathalmaz, az egész építkezés lebonyolítása és felügyelete átkerült az EMMI dr. Szabó Tünde vezette sport-államtitkárságához, közvetve újra a nemzeti sportközpontokhoz.
A nyáron sem lett érdemi gyorsulás a tanuszoda építésénél, mi több, különös pletykák keltek szárnyra, amit még politikai síkon is átvettek: Barna János, a megyei közgyűlés elnöke június közepén egy facebook-kommentben egyenesen azt állította, hogy a kivitelező cég csődbe ment, és elterjedt, hogy újabb talajmechanikai problémák jelentkeztek, magyarul megingott a létesítmény alapja és feltört a talajvíz – ezt viszont Csach Gábor balassagyarmati alpolgármester rögvest cáfolta.
A tisztábban látás érdekében ekkor a megyei sajtó ismét a Magyar Nemzeti Sportközpontokhoz fordult, mondván a menet közben felmerült kérdésekre hadd kapjanak az emberek hivatalos forrásból választ. Június 27-én annak rendje és módja szerint elküldetett a levél Kovács Norberthez, az MNSK igazgatójához, nyugtassák meg az aggodalmát kifejező szélesebb közvéleményt.
Teltek-múltak a napok, sőt hetek, felelet nem jött az illetékesektől, teljes mértékben bezárták az információáramlás kapuit, így okosabbak nem lettünk.
H.H.
(folytatjuk)

2019. január 4., péntek

Mikor lesz végre kész a tanuszoda? (2.)


Az ok, ami miatt azokat a bizonyos cölöpöket le kellett verni az alapba, csupán az első lépése volt annak a sornak, amelyek következtében tovább csúszott-halasztódott a balassagyarmati tanuszoda kivitelezése.

A történet menetében ott tartottunk tehát, hogy 2017 augusztusára helyezték át a munkák befejezését. A következő újságcikk ez év márciusában számolt be az építkezésről: „mostanság talán a környéken autóval gyakrabban közlekedőknek okoz (ugyan nem nagy) bosszúságot, hogy az új létesítmény szennyvízbekötésének vákuumozási tevékenysége miatt felbontották az Ipolypart út egy részét, így a Szabó Lőrinc és a Madách utcák közötti szakaszt lezárták a gépjárműforgalom elől. Ősztől folyamatosan dolgoztak a gépek, sürögtek-forogtak a helyszínen a sisakos szakemberek, a legcudarabb, zimankós téli napokban is. Február közepétől-végétől még jobban felgyorsult az építkezés. Befejeződött a teljes cölöpalapozás, a medence közművesítése. Jelenleg a medence oldalfalainak betonozása zajlik, lefektetik a talpgerenda rácsozatát, és épül a tanmedence-rész is. Nemrégiben felállították a bejárat két pillérét, ennek magasságából, a látványtervek alapján már mindenki képet alkothat arról, milyen lesz az új uszoda mérete. Időközben az önkormányzat is teljesítette, illetve folyamatosan végzi minden vállalt kötelezettségét, a közművek bekötésétől, a parkolók és a majdani közlekedési rend tervezéséig. Ha az időjárás is kegyes lesz, és egyéb hátráltató körülmények sem akadnak, akkor a város és a szélesebb környék polgárai ősztől benépesíthetik a száz éve várt sportlétesítményt, amelynek az üzemeltetője az állam lesz.”

Biztató szavak, és maguk az építtetők is ezt teljesen halálosan komolyan gondolták. Így érkezett el a tavalyelőtti nyár. Amikor is nem következett be sem a műszaki átadás, sem a próbaüzem. A városban élők persze folyvást kérdezgették a tűzhöz közelebb állókat, mondván miért ilyen csigalassúsággal, szinte tégláról-téglára halad minden. Egyes pletykák is szárnyra kaptak, mondván olyan „mutyi” is megbújhat a háttérben, hogy a Nemzeti Sportközpontok, mint a beruházás felelőse olyan vállalkozásnak adta a több száz milliós kivitelezést, akinek addig csupán elenyésző, ennél jóval kisebb nagyságrendű munkái voltak, azaz ezzel együtt az éves  árbevétele is jócskán kevesebb volt. Vagyis, amikor pénz került a kasszába, kifizethette az alvállalkozóit, amikor viszont kiürült a forintos zsák, akkor bizony leállt minden és senki sem mocorgott a kerítéssel körbevont Ipolypart utcai területen.
Szeptemberben a megyei sajtó sem várt tovább, egyenesen a közvetlen illetékesekhez fordult.  Keresztes Richárd, a Nógrád megyei fejlesztésekért felelős munkatárs két héten belül ígért tájékoztatást, ennek lejártakor a Magyar Nemzeti Sportközpontok sajtószolgálata szeptember végi válaszában közölte: „a szerkezetépítés befejezése után a szakipari tevékenységek zajlanak, jelenleg a fejépület elektromos és gépészeti alapszerelését végzik a szakemberek. A műszaki átadás még idén, a negyedik negyedévben megtörténik. Ezt követően indul a használatbavételi engedélyezési eljárás, amelynek végeztével lebonyolítják a terheléses próbaüzemet. Amint minden hatósági engedély elkészül, a nagyközönség számára is átadhatják a létesítményt – várhatóan 2018 tavaszán.” Az MNSK részéről hozzátették, bár a beruházás során voltak akadályok, ami miatt csúszás következett be, az összköltség a rendelkezésekre álló forráskeretet nem lépte túl.
Újabb határidőt kaptunk, azaz tovább várakoztunk.
Hegedűs Henrik

2019. január 3., csütörtök

Mikorra lesz végre kész a tanuszoda? (1.)


„A rétestészta ehhez képest kutyafitty!” Ezt a kijelentést tette egy balassagyarmati férfi a minap, amikor arról érdeklődtünk nála, mi a véleménye a városi tanuszoda építéséről. Tény és való, a kivitelezés évek óta csak nyúlik-nyúlik, mint a fentebb említett sütőipari termék, és ki tudja, mikor lesz még a befejezés – a legfrissebb hírek szerint, már tavasszal.

Kövessük tehát nyomon, egyfajta időrendi sorrendben, hogyan is alakult a beruházás. Ehhez segítségül vettük a Nógrád Megyei Hírlapban az elmúlt három évben megjelent beszámolókat.
A teljes mértékben állami finanszírozásban megvalósuló (a helyi önkormányzat csak a területet és a csatlakozó infrastrukturális hálózatot biztosította) új létesítmény alapkövét 2016 májusában helyezték le Fónagy János államtitkár jelenlétében, és utána néhány hónapig igen jó ütemben zajlottak a munkálatok. A 2016 szeptemberében megjelent írás szerint „hamarosan az Ipolypart út felé járók láthatták is, mekkora lesz a nagymedence alapterülete. Ám hirtelen félbeszakadt az építkezés. Kiderült ugyanis, hogy a korábban megállapítottakhoz képest jóval komolyabb alapokra kell helyezni az épületet. Emiatt végre kellett hajtani a statikai tervek módosítását, majd utána az új dokumentációt jóváhagyatni a hatóságokkal. Ez pedig időt vett igénybe. Ám mintegy két héttel ezelőtt minden akadály elhárult a folytatás elől.”

Mivel egykor itt folyt az Ipoly (amit az épület szomszédságában lévő régi híd is hűen jelez), a magas talajvízszint és a túlságosan homokos talajszerkezet miatt elengedhetetlenné vált az alapot megerősítő, összesen háromszázhatvan vasmagos betoncölöp lehelyezése. Erre fektették rá a sávalapokat és a betonlemezeket. Ekkor, azaz 2016 szeptemberében a kivitelezés befejezését a következő esztendő augusztusára halasztották.
(folytatjuk)

2019. január 2., szerda

Terjeszkednek a hódok az Ipolyon


Egyre több jel utal arra, hogy az elkövetkező esztendőkben az Ipoly felsőbb szakaszain is rendszeres vendégeink, élettéri társaink lesznek a hódok. Legutóbb az egyik balassagyarmati önkormányzati képviselő, Zolnyánszki Zsolt osztott meg egy képet a legnépszerűbb internetes közösségi oldalon, amelyen egy fa látható, amit már szinte dőlésig kirágott egy hód.
A kifejlett eurázsiai hód átlagosan 20-30 centiméteres magasságú
Az eurázsiai hódok, mint a kontinens legnagyobb rágcsálói számára hosszú évszázadokon keresztül természetes élőhelynek számítottak a bővizű folyók. Ám egyre csappant a létszámuk, vadászták is őket rendesen, mígnem mintegy százötven esztendővel ezelőtt az utolsó példányuk is kipusztult Magyarországon.
Hazánk egy nemzetközi programhoz kapcsolódva, 1996-tól kezdve indította meg a hódok telepítését, elsősorban a Duna-mentén, a Hanság vidékén, illetve a Drávánál, de előbb-utóbb megjelentek az Ipoly szobi torkolata környékén is. A terjeszkedés pedig a jelek szerint feltartóztathatatlanná vált.
Persze nem kell attól tartani, hogy a növényevő és gyámoltalan állatokkal bármikor is szembe találkozhatna bárki. Hiszen éjszakai élőlényekről van szó, nappal jobbára alszanak, és a vízi környezetben az est leszállta után érzik otthonosan magukat. Így, téli időszakban rendszerint a fák kérgével táplálkoznak, ezért is láthatja az Ipoly mentén kalandozó-sétáló személy, vagy horgász ezekkel a „megsebzett” fákat. Sok esetben bosszankodnak is a gazdák, mondván kárt okoznak a tulajdonukban, ám a szakemberek szerint ez elenyésző mindazokhoz képest, ami az egyéb vadak után marad az erdőkön-mezőkön.
Ilyen jeleket hagynak maguk után az ipolyi hódok
Mindenesetre a nyugat-nógrádi folyóparthoz közel élőknek és kirándulóknak bátran ajánlhatjuk, hogy egy-egy túrájuk során fürkésszék nyugodtan a hódok nyomait, esetleg szerencsés pillanatban megszemlélhetik gondosan felépített „váraikat” is.
Hegedűs H.

Elkészültek a tervek az új körforgalomra


Remélhetőleg már nem kell túl sokat aludniuk a balassagyarmati Madách-ligetben és a lakótelep környékén élő embereknek, illetve az errefelé gyakran közlekedő autósoknak: elkezdődhet az Ady-Kóvári utak csomópontjában az új körforgalom kiépítése.

Régi vágy az Ipoly-parti városban, hogy a település nyugati szélén, az elkerülő út becsatlakozásánál végre elfogadható közlekedési viszonyok alakuljanak ki. Bő tíz esztendővel ezelőtt itt már egyszer felmerült a körforgalom létesítésének lehetősége, ám máig nem dőlt el ténylegesen, milyen okok miatt hiúsult meg a kivitelezés (a fáma alapján a lakótelepen élők vétózták meg az ötletet, mások szerint viszont politikai döntés miatt maradt ez a ma is tapasztalható kurta-furcsa kereszteződési megoldás). A lényeg, hogy napjainkban már talán nincs olyan személy, gyalogos, gépjárművezető, vagy éppen az autóbuszokról szemlélődő emberfia, aki ne kardoskodna a körforgalom létfontossága mellett.
Így néz ki az új körforgalom terve (forrás: facebook)
Amikor a város önkormányzata közhírré tette az új kezdeményezést, még a korábban fejüket csóválók is örömüket fejezték ki, hogy végre rendeződnek itt a közlekedési gondok. Egy Madách-ligetben lakó férfi elmondta, minden nap erre jár autóval, és sokszor látta, hogy egyes sofőr „kollégák” mennyire tanácstalanul viselkednek, ha ideérnek, és balra vagy jobbra akarnak fordulni, esetleg egyenesen tovább haladni, netán az elkerülő útra rákanyarodni. Nem egyszer alakult ki balesetveszély a rutintalanság, vagy a helyismeret hiánya miatt. Ráadásul a kereszteződés jelenlegi rendje alkalmatlan a normális közlekedésre, gyakran ennek következtében torlódik fel a kocsisor.
A jelenlegi kereszteződésben állandóan nagy a forgalom
Medvácz Lajos polgármester, aki a megválasztása előtti ciklusokban éppen ennek a területnek volt az önkormányzati képviselője kifejtette, boldog azért, mert végre győzött a józan ész, ráadásul komoly mértékű uniós támogatáshoz jutottak több közlekedésfejlesztési témában, így hamarosan megindulhat a konkrét munka. Mostanában készültek el a részletes tervek, amelyek a csomópont kialakításán belül még kerékpárutat is tartalmaznak, mivel a város területén kiépülő szakaszok közül egy innen indul majd, és egészen a Nyugati Ipartelepig tart. Hangsúlyozta, a legkorszerűbb, legbiztonságosabb csomópont létesül a Madách-ligeti tömbházak tövében.
A további egyeztetések és előkészítések után a körforgalom tényleges kivitelezése még 2019 első felében megkezdődhet.
Hegedűs Henrik