Váratlan és egyben meghökkentő cikk jelent meg a napokban a
Népszabadságban. A hír arról szólt, hogy „a költségek csökkentése érdekében
várhatóan november 1-től a salgótarjáni Szent Lázár Nógrád Megyei Kórházhoz
kerül a nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet. Mit is jelent ez valójában? Kútba esik
ezzel a gyarmati kórház-rekonstrukciójának második üteme, amely során a
gárdonyi intézetet a szülészet-nőgyógyászat épületébe helynék át? Ezekre a
kérdésekre kerestük a választ, és meg is találtuk, bár még az ügyben több a
homályos pont.
A nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet áttelepítése először a
balassagyarmati dr. Kenessey Albert Kórház-rendelőintézet rekonstrukciója első
ütemének tervezésekor merült fel, ám csakhamar „jegelték” az ötletet,
pontosabban átirányították a második ütem megvalósítási elképzelései közé. Ezek
szerint a tüdőgyógyintézet a szülészet-nőgyógyászat épületébe költözne, míg a
várandós anyukák és a kismamák ellátása a mostani sebészeten megújult
környezetben történne. De az is felvetődött, hogy a salgótarjáni Szent Lázár
Megyei Kórház lenne a befogadó intézmény. Amikor ezek a tervek kezdtek
megvilágosodni, 2003-ban dr. Póczi Magdolna, a gárdonyi intézetvezető főorvos
egy nyilatkozatában elég határozottan szállt síkra a Mailáth-kastély előnyei
mellett. „Ez egy ideális hely a tüdőbetegek gyógyítására, nem tudok olyan
megalapozott magyarázattal szolgálni, ami az áthelyezés mellett kardoskodna. A
betegek szeretik az itteni környezetet, a szakorvosaink és az ápolóink
ragaszkodnak az épülethez, többen itt töltötték fél életüket” – jelentette ki,
majd hozzáfűzte: „…ha már mindenképpen mennünk kellene, a gyarmati megoldást
ajánlatosabbnak tartanám, már csak a közelsége miatt is, de az éghajlati
szempontok sem elhanyagolhatóak. Salgótarján iparváros, biztos nem lennék
nyugodt, ha ott kellene gyógyítanom komoly tüdőbetegeket.” Végül leszögezte:
„…Dóra Ottó megyei közgyűlési elnök megnyugtatott, rövid-és középtávon nem
gondolkodnak az áthelyezésről.”
Az élet azonban másképp akarta. A gyarmati
kórház-rekonstrukció második ütemébe bekerült az áttelepítés terve, méghozzá az
eredeti verzió szerint. Ám néhány napja egy váratlan huszárvágással ellenkező
irányba fordultak a dolgok. A Népszabadság ugyanis október hatodikai számában
terjedelmes cikkben számolt be a nógrádi kórházrendszer átalakításáról, amiben
benne foglaltatik a gárdonyi intézet jövőbeni sorsának rendezése is. Tarnóczi
László riportjában Dóra Ottó nem kertel, kijelenti, hogy várhatóan november
elsejétől a Szent Lázár Megyei Kórházhoz kerül a nógrádgárdonyi
tüdőgyógyintézet, s ezt a költségek csökkentése, a kórház fenntarthatóságának
biztosítása érdekében cselekszik meg. A megyei kórház komoly adósságállományt
halmozott fel, s keresnek minden olyan lehetőséget, amely a finanszírozáshoz
hátteret jelenthet. Mivel – információink szerint – Nógrádgárdony nullszaldós
gazdasági mutatókkal rendelkezik, kézenfekvőnek tűnhet ez a lépés. A közgyűlési
elnök azonban hozzátette, a tüdőgyógyintézet megyei kórházhoz való csatolása
„nem zárja ki azokat a lépéseket, amelyeket a tüdőgyógyintézet és a
balassagyarmati dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet együttműködésével
terveztek. Azok ugyanis távolabbi együttműködésről szólnak, most azonban
elodázhatatlanná váltak az azonnali tulajdonosi intézkedések a Nógrád megyei
kórház működtetésében.”
A képlet szerint tehát egy kétségbeesett, gyors, a
szükséghelyzet szülte megoldás lépett életbe. Egy gazdaságilag-pénzügyileg jól
működő intézetet a fenntartó a lehető legrövidebb időn belül beintegrál egy
nagyobb „gépezetbe”, hátha ezzel is kihúzza a gödörből a válsággal küzdő megyei
kórházat.
Kiváncsiak voltunk, mit szólnak ehhez a döntéshez az
érintettek. Először a megyei közgyűlés két tagját, Kaszab Gézánét és dr. Balga
Józsefet kérdeztük.
„A megyei közgyűlés legutóbbi, szeptember 29-i ülésén arról
hoztunk határozatot, hogy az intézmények között egyeztetések szükségesek a
leendő, átfogó megyei egészségügyi struktúra kialakításához. Maga a gárdonyi
intézet beintegrálása akkor nem került napirendre. Ám meg kell vallani,
elengedhetetlen a megyei kórház gazdaságosságának biztosítása, és minden
tartalékot feltétlenül megvizsgálunk, ahonnan átforgatható komoly összeg a
működőképesség biztosításához. Dóra Ottóval jómagam nem beszéltem ebben a
témában, de biztos vagyok benne, hogy felelősen hozta meg ezt a gyors és szükségszerű
döntést, de nem tételezem fel, hogy ezt hosszú távú megoldásként képzelik el,
csak ideiglenes állapotnak tekintik. A gyarmati kórház-rekonstrukció második
ütemére ez a fejlemény nem lehet kihatással, márcsak azért sem, mert az
előkészítés megkezdődött, és hamarosan a konkrét munkák is megindulnak” –
mondotta Kaszab Gézáné.
„Nem vonom kétségbe, hogy a megyei kórházban égető anyagi
gondok vannak, amelyek a legsürgetőbb megoldást követelik, de egy ilyen
gondolattal, mint a gárdonyi tüdőgyógyintézet összevonása a megyei kórházzal,
nem tudok egyetérteni. Mint a megyei önkormányzat egészségügyi bizottságának
elnöke, nem tudok arról, hogy bármiféle hivatalos határozat született volna
Gárdony ügyében, hogy erről bármiféle szavazás zajlott. Nem értem továbbá,
miként lehetne orvosolni a Szent Lázár gondját-baját, pénzügyi nehézségeit egy
nála jóval kisebb intézmény hozzácsatolásával. Továbbra is tartom magam ahhoz
az állásponthoz, hogy a gyarmati kórházhoz irányítjuk a tüdőgyógyintézetet,
ennek az új helye is ki van már jelölve, ez kész tény. Nem tartok indokoltnak
bármiféle változtatást ezen a terven. Más kérdés, hogy a rekonstrukció második
ütemét nem látom veszélyeztetettnek, hiszen a tervezés olyan stádiumban van,
ahonnan már nincs visszaút, ráadásul elképzelhetetlen, hogy hosszú távon
maradna közös irányítás alatt a Szent Lázár és Nógrádgárdony.”
Dr. Póczi Magdolna, a gárdonyi intézményvezető főorvos sem
ismer közelebbi konkrétumot a döntés hátteréről.
„Nincs arról érdemi információm, mit takar ez a november
elsejétől várható változás. Semmi felvilágosítást sem kaptunk még, milyen
formában történne az összevonás. Ez csak az irányítást érinti-e, avagy az egész
rendszert? Egyelőre bizonytalanságban élünk, zavar uralkodik közöttünk.
Mindesetre Dóra elnök úr összehívott egy egyeztetést erre a hétre (a tárgyalás
lapzártánk után történt – a szerk.), ahol ígérete szerint a legteljesebb
mértékben tájékoztatást kapunk az átszervezésről. Addig azonban nem tehetünk
mást, mint várunk.”
Dr. Szabó Géza, a gyarmati kórház igazgató-főorvosa
megkeresésünkre elmondta, addig nem kíván szólni az ügyben, míg hivatalos
értesítést nem kap a fejleményekről. (Információink szerint azonban dolgozói
körben már aggodalmát fejezte ki a megyei önkormányzat esetleges lépéseivel
kapcsolatban – a szerk.)
Lombos István balassagyarmati polgármester sem látja annyira
tragikusnak a helyzetet. Nem fél attól, hogy csúszik a rekonstrukció második
üteme.
„Több alkalommal folytattam szakmai szintű megbeszélést Dóra
Ottóval, amelyen jelen voltak az érintett intézmények vezetői is. Tavaly
októberben olyan megállapodás született, hogy a jövőben a megyei és a gyarmati
kórház megosztva, kétötöd-kétötöd részben vállalja a nógrádgárdonyi
tüdőgyógyintézet fenntartását, míg a fennmaradó részt az Országos Egészségbiztosítási
Pénztárnak ajánljuk fel. Ezen azóta nem változtattunk egy mondatot sem, tehát
én ezt az egyezséget tekintem iránymutatónak. A Népszabadság cikke szerintem
nem tárta fel a teljes valóságot, kizárt, hogy az elnök úr egyszemélyi döntést
hozzon, a gárdonyi témát a közgyűlés elé be kell terjeszteni. Személyes
meggyőződésem, hogy Nógrádgárdony hozzácsatolása a megyei kórházhoz önmagában
nem oldja meg a válságot, nem csökkentheti nagymértékben a hiányt, ezért csak
eseti lépésnek tartom az összevonást. Hozzáteszem, s szóbeli megállapodásokat
Dóra elnök úr eddig mindig korrekt módon betartotta, tehát nincs kétségem
afelől, hogy erről is időben mindenkit tájékoztatni fog. A kórház-rekonstrukció
második ütemének előkészítése jó ütemben halad, a tüdőgyógyintézet átkerülése
nem befolyásolja a munkálatokat. A tervdokumentáció elkészült, hamarosan
kiválasztjuk a generálkivitelezőt, tehát még ebben az évben elkezdődhet a
beruházás. Nincs változás a tervekben: 2005-re 110 milliót, 2006-ra közel 640
milliót, 2007-re pedig 660 millió forintot irányoztunk elő a munkálatokra.”
***
A téma tehát adott. A megyei kórház szorult helyzetéből a
fenntartó a jelenlegi leggyorsabb kiutat a gazdaságilag jóval rentábilisabb
nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet hozzácsatolásában látja. Ám a mai pénzügyi
világ eseményeit jól ismerve már bátran előretekinthetünk, s feltehetjük a
kérdést: vajon ha rövid távon nem jelent érdemleges megoldást ez a fúzió és jó
pár évig még ott marad a nem először súlyos anyagi gondokkal küzdő megyei kórház
irányítása alatt a tüdőgyógyintézet, akkor mi lesz Gyarmattal? Mert a
rekonstrukció folytatódik, a szülészet 2006 végére, vagy 2007 elejére kiürül, s
nem lesz, ami beköltözzön a helyére. Akkor pedig ott áll majd a négyemeletes
hatalmas épület kihasználatlanul, amit fűteni, működtetni kell így is. De
előfordulhat, hogy az eredeti megállapodást kénytelen-kelletlen felrúgja a
megye és a város, aztán valami olyan szakterületet „oszt le” Gyarmatra, ami már
csak „púp” a Szent Lázár kórház működtetésében.
Ezzel azonban senki sem jár majd jól.
Legkevésbé a tüdőbetegek.
Hegedűs Henrik
Intézeti sors
A Nógrád Megyei Tüdőgyógyintézet 1958-ban költözött az
egykori Mailáth-kastélyba. A különböző felmérések szerint a területnek olyan
szubalpesi klímája van, amely kiválóan alkalmas néhány légúti betegség
kezelésére. Az intézményben az utóbbi évtizedben komoly fejlesztések történtek,
megújult a géppark, korszerűsítették a vidéki szűrő-ellátást, fejlődött a
műszerállomány és az informatikai hálózat. A szakorvos-képzésben országos
feladatokat ellátnak, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem akkreditált
rezidensképzésébe is bekapcsolódtak. Beindították a légzőszervi-rehabilitációs
tevékenységet. Tehát elmondhatjuk, a nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézetnél
alkalmasabb helyet aligha lehetne találni megyénkben a tüdőbetegek ápolására.
Miért akarják áthelyezni mégis? Az egyik ok kétségkívül gazdasági. Egy jól
működő intézményt összevonnak egy hiánnyal küszködővel. A háttérben azonban más
szempontokról is hallani. Állítólag a megyei önkormányzat értékesíteni kívánja
a Mailáth-kastélyt. Az épület csodálatos fekvése nem csupán a légúti
betegségeknek áldásos, hanem az árnyas fákkal benőtt, tiszta levegőjű terület
remek hely egy luxus idősek otthonára is. Amelyből aztán busás haszonra lehet
szert tenni, ha időben, jó áron túladnak rajta.
Persze ez utóbbi csupán feltevés. Mégis érdemes
elgondolkodni rajta…
2005. október 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése