Kedves tizenéves,
korombeli és plusz-mínusz három-négy évvel idősebb vagy fiatalabb embertársam!
Nem valami felkapott egészségmániás hirdetést közlök veletek, hanem a valóságos
világ nyelvi jeleivel elmondható tényeket.
A mai ember tisztában
van azzal, hogy ezernyi veszély uralkodik a planétánkon. De hiába vagyunk
tisztában ezzel a problémával, ha mi sem tudjuk kontrollálni magunkat. Ezt az
összevisszaságot kapod el betegségként, ha kicsúszik kezedből az irányítás.
Mindenki volt fiatal, még szüleitek is, akik mindig azzal jönnek, hogy az
egészség a legfontosabb. Ők már átestek a pubertás időszakon és meg is értik,
ha elrontunk egy mosógépet vagy kiöntöttük a bögre kakaót a hálószoba hófehér
szőnyegére. Viszont ez már nem gyerekjáték!
Minden élvezeti
cikknek, azaz drognak, van egy viszonylag rövid ideig tartó "jó"
hatása, amíg a szer hat. Már itt is előfordulhatnak, sőt létre is jönnek a
problémák. Értelmetlenül beszélsz, túl erős leszel, vagy ha már minden
képzelőerőd szárnyat kapott, úgy döntesz, te is repülhetsz. Mégha csak a
másodikról ugrasz is ki Supermanként, akkor is megütöd a bokád, mit ne mondjak
elég tisztességesen. De gondolj bele, mi történt azzal, aki ezt tényleg véghez
vitte, de a tizedikről! Igazán andalító látvány lehetett...
Na és persze ott
vannak az azonnal jelentkező, vagy csak huzamosabb idő elteltével mutatkozó
káros tünetek. Ezeknek is vannak enyhébb és durvább részei. Egy jó nagy berúgás
utáni másnap nem igazán lehet kellemes; vagy az első slukkok egy cigarettából,
káprázatos köhögés lehet a jutalmad. Tehát a szervezeted figyelmeztet, hogy nem
tetszik neki valami, és ilyenkor nem az elsózott esti sertéspörköltre céloz...
A kábítószerről nem is beszélve, hiszen úgy, mint a divathullám, ez is
elöntötte a világot. Az elején még csak kultikus szertartások közepette
használták a kábító hatású növényi nedveket a különböző népcsoportok. De az
emberi kapzsiságnak köszönhetően, Kolombusz óta elterjedt a Földgolyón,
pénzéhes vállalkozók által fejlesztett hitvány utánzatként, ám annál nagyobb
sikerű mű-anyag.
Lépjünk át a
vizsgálódás területére! Mindenki számára legyen tiszta sor, hogy ezen élvezeti
cikkek használata soha nem jár veszélyek nélkül! Az első a rászokás, legyen az
cigi, pia vagy kábszer. Mindig boldogságfokozó lehetőséget keresünk, de ezekben
csak átmeneti "álomörömöt" találhatunk. A második menetben már a
"lelki tántorgás" kerülget, mert mindegyikből egyre több és több kell
a szervezetednek, ez a fizikai függés. A lélektani az, mikor azt a káros örömérzetet
keresed, amit csak ezek a szerek vagy anyagok képesek előállítani! A helyzet
egyre súlyosodik, aztán egyszercsak megtörsz a szerek idegpályákat roncsoló
hatása alatt: már mindegy lesz, hogy alkoholmérgezésben, kábszer túladagolásban
vagy tüdőrákban halsz meg, de nem lesz többé háromdimenziós haveri köröd, az
biztos!
Mindig az új kihívása,
megismerése vagy szimpla kíváncsiság viszi rá az embert a kipróbálásra.
Megkérdeztem pár
fiatalt, hogy állnak ők hozzá, próbálták-e már akármelyiket, ha igen mit?
Egy tizenhat éves lány
elmondta, hogy ő még csak a cigit és a piát próbálta. A cigi nem tetszett neki
a fent említett tényezők miatt, viszont alkoholba többször is mártotta már
magát. Főleg a péntek és szombat esti, haveri összejövetelekkor és bulikon. A
bulikról jut eszembe, ott még az a veszély is fennáll, hogy a diszkódrogok - a
különböző amfetamin-származékok - könnyebben belecsempészhetők a koktélodba,
minthogy elcsússz az utcán egy banánhéjon.
Egy felnőtt korú, ám
még mindig fiatal srác megosztotta velem egyik füves történetét. Egyik szombat
este nem voltak otthon a szülei, és áthívta a haverjait, hogy
"zöldezzenek" egy kicsit. A dolog annyira "jól" sikeredett,
hogy bevállalta a hóban-fagyban szaladgálást, meztelenül a házuk körül. Ez még
nem volt elég, mert ezután szétfagyott állapotban elkezdett beszélgetni a
használt zoknijával szemtől-szemben, ahogy illik, körülbelül másfél órán
keresztül. Az már egy másik dolog, hogy ezek után három hétig feküdt otthon
arcüreggyulladással és a hidegben megfázott izületeivel...
Kun Gellért
2005. november 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése