Országgyűlés Szécsényben! Utoljára háromszáz esztendeje volt
hasonló, elöljárók sora érkezett a Borjúpástra, Rákóczi díszes fejedelmi
kíséretével, lovas előkelőségek, csinos hintókon az uraságok. Ma pedig villogó
lámpás, megkülönböztető jelzéses csodamasinákon gördültek a Forgách kastély elé
az országos főméltóságok. A történelmi város igazi ünnepet ült ezen a
szeptember 14-én.
Pár napja még nagy-nagy felfordulás jellemezte a szécsényi
városközpontot. Munkások forgolódtak a lapáttal, épült a díszkő-burkolat,
szorgos kezek dolgoztak, hogy határidőre elkészüljenek. S lám, mára eltűntek a
gödrök, csupán a léptünk nyomán a kövezetről felszálló apró porfelhő utal a
buzgó építő tevékenységre.
A kastélykapuban népviseletes asszonyok kínálgatják
pogácsáikat, majd felhangzik a tárogató, kisvártatva a dob. Kuruc legények és
leányok tűnnek elő, rendezett menetben. Balra át – vezényli a karmester.
Mögöttük haladunk, lépésben, araszolva a kastély melletti emelkedőn felállított
sátor felé.
Belépve már-már meghajolnánk, tisztelegve Rákóczi emléke
előtt, de a tömeg nyom, lök előre. Körbetekintünk. Oldalt felfüggesztve az
összes történelmi vármegye címere. A díszhely előtt feszület, fölötte a Rákóczi
család címere. Sok-sok ember, vezető politikusok: Szili Katalin, Deutsch Tamás,
Dávid Ibolya és a többiek. Polgármesterek. És persze szécsényiek. Lehetünk vagy
ötszázan.
Indul az ünnepség. Díszlépésben vonulnak be az egyenruhások,
határőrök, rendőrök, honvédek, a vármegyék zászlait hozva.
Ökumenikus istentisztelet következik. Beer Miklós katolikus,
Szabó István református és D. Szebik Imre evangélikus püspök felváltva szól a
hívekhez. Üzenetük kulcsszavai: felelősség, szolgálat, szelídség, szeretet,
alázat.
Tárogatós trió lép elő. Szólnak a kuruc nóták, betöltve az
egész sátort. Amikor pedig rázendít a népi hangszer, hogy „nosza, rajta jó katonák, igyunk
egészséggel…”, a tömeg varázsütésre, önfeledten, fennhangon harsogja a refrént.
Felemelő pillanat.
Oszter Sándor színművész a mikrofonnál. Félig-meddig ő is
nógrádi, hiszen Diósjenőn él. Üdvözli a vendégsereget. Kaszás János szécsényi
nyugdíjas meghatottan köszönti a helybéliek nevében a Parlamentet.
Szili Katalin házelnök, Dóra Ottó megyei közgyűlési elnök és
a házigazda, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet röviden beszél. Hasonlóképpen
fogalmaznak a Rákóczi szabadságharc jelentőségéről: a vezérlő fejedelem
megmutatta Európának, a világnak, hogy egy kis nép összefogva, együttműködésben
képes harcolni a szabadságért, a függetlenségért és ebből az elszántságból,
akaratból, szellemim erőből az utókornak is merítenie kell.
Következnek a nógrádi képviselői beszélyek – pártról pártra.
Dr. Serfőző András humorosan indít, és így is folytatja. Képzeletbeli
beszélgetésében Rákóczi elé tárja, mennyit változott a világ három évszázad
alatt. Hogy ma már nem lehet bárhol átkelni az Ipolyon száraz lábbal, hídon,
sem Pösténynél és Rárósnál, hogy Kassára és Brassóba útlevél nélkül nem juthat
el a nagyságos fejedelem. De már van egy nagy közös jövőnk, az Európai Unió,
megépítik a hidakat, megszüntetik a határokat és helyrehozzák, amit
elrontottak.
Dr. Nagy Andor némiképp szárazabb formában Rákóczi
gyermekkorát idézi fel. Azt az utat, ahogy Munkács várából kényszerű kerülőkkel
és az elnémetesedés veszélyével küzdve eljutott a fegyveres nemzeti függetlenségi
harc élére – megvesztegethetetlenül, becsülettel és hűséggel. Hangsúlyozza: a
múlt történelem, a jövő rejtelem, a jelen Isten ajándéka. És ezek szerint kell
élnünk.
Gusztos Péter a szabadságot állítja középpontba. A bennünk,
magyarokban mélyen élő szabadságérzetet, gondolkodásunk és lelki világunk
alapkövét. Sisák Imre pedig ízes palócsággal ecseteli, hogy Rákóczi megtanult a
romokon építkezni, miként a mai kornak is kötelessége megkeresni a háromszáz
évvel ezelőtti szabadságharc érvényesíthető és hasznosítható emberi
tanulságait.
Harang kondul. Mintha a rendezvényt végét hozná, de mégsem.
A szécsényi énekkar dalol, majd táncosok perdülnek középre. Hatalmas taps
fogadja Őze Jánost és társait.
Lassan lecseng az ünnepi hangulat, de hátra van még a zárás.
Koszorúzás a belvárosi Rákóczi szobornál.
Ünnep volt Szécsényben. A város ünnepe.
H.H.
2005. szeptember 23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése