Egy város - legyen bárhol az országban – alapvető megítélést
javíthatja, vagy ronthatja, hogy milyen a parkjainak, utcáinak, köztéri
szobrainak, esetleg a fáinak állapota. Nos, Balassagyarmat esetében ez ügyben
bőven tudunk pozitív és negatív példákkal szolgálni, elég, ha az ellopott
Madách szoborra, a Palóc liget állapotára, netán a Bérczy Károly utca csodaszép
virágjaira gondolunk. A közelmúltban a régi vármegyeházán rendezett „virágos”
konferencián több előadás is szólt a témáról.
Láng Mihály, a Palóc Kertbarát Kör elnöke avatott ismerője a
gyarmati fáknak, ligeteknek, parkoknak. A múltban nem egyszer emelte fel szavát
akár a sajtó hasábjain is, ha valamilyen neki nem tetsző esetet látott,
rosszul, vandál módon levágott, lenyesegetett ágakat talált, vagy letaposott
növényekre lelt. Véleménye, egy-két kedvező jeltől eltekintve elég lesújtó a
városbéli állapotokról.
-
Bátran kijelenthetjük, Balassagyarmat a száraz fák
városa. Sok-sok éven keresztül nem ültettünk annyit, mint amennyit pusztulni
hagytunk és hagyunk. Az utcák telis-tele vannak száraz fákkal. Ráadásul nincs
elrettentő példa: manapság bárki, mindenféle szemrehányás, dorgálás, vagy
büntetés nélkül nyeshet, vághat fát a köztereken, ha neki úgy tetszik. A Bajcsy
úton volt egy hársfa. A szomszéd házban lakó azt mondta, zavarja, szerinte
beteg, ki kell vágni. Megnéztük, megvizsgáltak, semmi jelét nem észleltük a
pusztulásnak. Erre se szó se beszéd, az illető fittyet hányva a szakvéleményre
először körbebaltázta a fát, ami elhalásnak indult, így ki kellett vágni.
Fontos lenne tehát valamilyen előírást, vagy új szabályt alkotni a növények
fokozott védelme érdekében. Ráadásul az sem javít a siralmas helyzeten, hogy
megszüntették a kertészet telephelyét, sőt még további romlást sejtek, mert
évről-évre kevesebb a megrendelésük is.
Láng Mihály ugyanakkor kijelenti, néhány tucat lelkes
lokálpatriótának köszönhetően lehet, hogy közel a megújhodás.
-
Sorolni tudnám a neveket, akik fáradtságot, energiát
nem kímélve sok-sok fát, növényt ültet a városban. Közülük szeretném kiemelni a
nyugalmazott órásmestert, Merczel Miklóst, akinek nagyon sokat köszönhetünk. De
említhetem Aradi Lászlót, aki a Bérczy Károly utcai szépítési mozgalom
vezéralakja. A közelmúltban a Palócország Fővárosáért ’99 Közalapítvány által
szervezett fa-örökbefogadási mozgalom, amely által ötven csemete növekedik a
Palóc ligetben, talán reményt adhat arra, hogy az évtizedek óta pangó
parkosítás most lendületbe jöhet. De ahhoz még sok hasonló kezdeményezés
szükségeltetik. És ezek az örökbefogadott-ültetett fák ma is tökéletes
állapotban vannak, nem rongálta meg, nem tépte ki őket senki.
A szakember a beszélgetés végén leszögezte: bízik abban,
hogy a városszépítéssel a jövőben a felelős gazda, vagyis az önkormányzat is az
ügy súlyához mérten foglalkozik majd.
Moór Mátyás városi főépítész elsősorban arra kívánt a
témával kapcsolatban kitérni – egyetértve Láng Mihály fenti gondolataival -,
hogy az önkormányzat az elkövetkező időkben mit akar tenni a helyzet
javításáért, a szebb, tisztább, üdébb Balassagyarmatért.
-
Négy célt fogalmaztunk meg, amelyre konkrét, világos,
jól átlátható terveket dolgozunk ki. Első: miután a város megkapta tulajdonába
a régi Ipoly-meder és a szabályozott folyó közötti területet, kiemelt cél ennek
a rétnek a minél sokoldalúbb és hatékonyabb hasznosítása. A húsz hektáros
terület egy részét szabadidőparkká szeretnénk alakítani, sok-sok fával, zöld
felülettel, virágokkal. Mindehhez szorosan kapcsolódna egy régi álom, a
forrásokban bővelkedő holtág felélesztése, de ide nagyon nagy beforgatandó tőke
kellene, és rengeteg munka, ami hosszú időt vesz igénybe. Második: szeretnénk
mielőbb folytatni, és gyorsabbá tenni a Palóc liget rekonstrukcióját. Ez nem
csupán a már említett faültetéssel kívánjuk megvalósítani, hanem olyan
ötletekkel is, mint például a szegélykövek kijavítása, a szobrok rendbetétele,
esetleg parkőr alkalmazása, köztéri világítás felszerelése és még sorolhatnám.
Nagy valószínűséggel a pénzszűke miatt itt is csak lépésben haladhatunk.
Harmadik: a Nyírjesi-tórendszer és környékének rendbetétele. A legnagyobb tó
partján, az üdülőövezet felé eső fenyvesnél elengedhetetlen a fafajváltás, mert
annyira megromlott már a példányok állapota, mivel egy gombabetegség megtámadta
őket. Itt, az aljnövényzetben már növekedik egy csertölgyes állomány, de a
fenyvest ki kell majd vágni. Az Ipoly Erdő Rt. a túlparton, füvészkertet
szeretne hamarosan létesíteni, egzotikus növényfajok betelepítésével. Negyedik:
A Springa dombon az erdő kinevelése, terebélyesebbé tétele is fontos feladat. A
város központjában kiemelten lényeges egy jó levegőjű terület kialakítása.
Sajnos, e téren az emberek szemléletét is illene megváltoztatni, hiszen ezt az
övezetet, különösen a dombtető környékét előszeretettel használják illegális
szemétlerakónak. Örömteli lenne, ha rövidesen a gyarmatiak kedvelt
kirándulóhelyévé válna a Springa domb. Természetesen mindezekhez a tervekhez
komoly pénzügyi források szükségesek, ezeket leginkább a pályáztatással lehet
biztosítani és feltett szándékunk, hogy minden kínálkozó lehetőséget
kihasználunk a jövőben.
(hegedűs)
Palócország Fővárosáért
A balassagyarmati fásítási program fő szervezője és
lebonyolítója a Palócország Fővárosáért ’99 Közalapítvány, amely nevéből is
adódik, hogy 1999-ben jött létre a városi önkormányzat bábáskodásával. Alapvető
céljai között szerepel Balassagyarmat arculatának, egységes városképének
kialakítása az itt élő polgárok hatékony segítségével. Szeretnék megteremteni a
kultúrált, környezetbarát, vendégváró lakókörnyezetet, a civil szervezetek és a
lakosság bevonásával. A közalapítvány 2004-óta jobban aktivizálja tevékenységét,
ettől az időponttól folyamatos a Tiszta, virágos Balassagyarmatért című
pályázatok kiírása, faültetési programokat szerveztek és szerveznek a jövőben
is, kisgyermekek számára rajzversenyeket hirdetnek. Jövőre a város több
közterületén szeretnék folytatni a parkosítást.
2005. október 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése