2015. január 14., szerda

Visszatekintő - 2014: Jenő napi ünnep a Börzsöny lábánál



Így, télvíz idején szeret az ember visszagondolni a nem is olyan távoli, meleg, napfényes napokra. Mi is így teszünk: tavaly nyáron rengeteg eseményen megjelentünk, rengeteg helyszínről tudósítottunk. Most, június elejétől szeptember végéig, időrendbe szedve visszatekintünk arra, hol is jártunk, honnan tudósítottunk. Reméljük, másokban is kellemes emlékeket idézünk.
  

Az esztendő egyik legszerencsésebb időszakában, épp a nyár kellős közepén található a naptárban Jenő napja. A diósjenőiek is kiváltképp érezhették magukat Fortuna kegyeltjének, hogy szombaton, ragyogó időben tarthatták a község „névnapi” rendezvényeit.

Felettébb csendesnek tűnik a diósjenői főutca, ahogy délelőtt tizenegy óra tájban lassan haladunk az autóval a falu központja felé. Aztán hirtelen megelevenedik minden. Egyre szaporodik a kocsisor az út két oldalán, az óvodával szemközti közösségi téren, a szabadtéri színpad környékén is egyre nagyobb a nyüzsgés, holott a műsorok sora csak kora délután kezdődik.
Mi egyelőre nem ide igyekszünk. Járművünk tovább gurul, a piactér irányába. Leparkolunk egy kis fa árnyékában, itt kezdődik egy ünnepség. Az önkormányzat több beruházást fejezett be a közelmúltban, ennek átadására várunk. Hamarosan megérkezik Tóth János polgármester, Barna János megyei közgyűlési elnök és Dudás György rétsági járási hivatalvezető társaságában. De itt vannak a kivitelezők, sőt, testvér-települési polgármesterek is. Megtudjuk, a piactér közel tizenkét millió forintból szépült meg. Több, fából készült pavilon áll sorban, egymás mögött és egy régi, leromlott állagú épületből kiszolgáló helyiséget létesítettek. Ahogy a község vezetője fogalmazott, itt a környék helyi, jellegzetes termékeit, portékáit árulják majd, s a remények szerint az egész járásban, sőt, a szomszédos Pest megyében is híre mehet az itteni piac sokféleségének. A kiszolgáló épületen pedig egy térfigyelő kamera pásztáz körbe. Ez, és további hat társa szintén egy pályázat útján, az itteni polgárőr egyesület közreműködésével került ki a helyére, fokozva a lakosság biztonságérzetét.

A szalagátvágás után indulunk tovább. Pár perces séta után a Szentgyörgyi utca torkolatához érünk. Itt is kis átadóceremóniát tart az önkormányzat. Mivel nem halmoztak fel adósságot, a kormány, ezt méltányolva 44 milliós támogatásban részesítette Diósjenőt. Tóth János nem is tagadja: az összeg átutalása után első dolguk volt több, igencsak kátyúkkal tűzdelt, nagyon rossz állapotban lévő utat aszfaltoztatni. Így nem csak ez az utca, hanem például a horgászok és túrázók körében egyaránt közkedvelt, diósjenői tó partján végigfutó utat is felújították – több mint harminc éves hiányt pótolva.
A Tájház megtekintése, és egy röpke helytörténeti előadás után el is megyünk a tópartra. Valóban tükörsima aszfalton haladunk, bizonyára az itteni víkendház-tulajdonosok is felettébb örülnek a vívmányoknak – igaz, ebben a délidei melegben nyaralókkal alig találkozunk.
Ideje körülnézni a falunapi forgatagban is. Vissza tehát a szabadtéri színpadhoz. Ahol egy kerthelyiségből igencsak finom illatok áradnak szerteszét. A diósjenői civil szervezetek, tűzoltók, horgászok, tanárok, óvónők, külön-külön sátrak alatt készítik az ízletes étkeket. Már kóstolni is lehet, tálkákkal állnak sorban az éhes emberek. Emitt babgulyás fő, amott csülök, a „karitászos” sátorból lángost, a tanárok hatalmas diósperecet kínálnak, bennünket egy tál vadpörköltre hív meg a polgármester.

Kettőt üt a közeli templom harangja, amikor kezdetét veszi a hivatalos ünnepség.  Tóth János és Barna János mond rövid köszöntőt, aztán szaxofon dallamaira üdvözlik az ötvenedik házassági évfordulójukat ünneplő Schmittinger és Virág házaspárt. A díszpolgári címmel jutalmazott Poszpisel Gyuláné – aki a helyi Szernt Antal Katolikus Karitász Csoport vezetője és kiemelkedő közösségi személyiség – egyenesen a kondér mellől, kötényben lép fel az emelvényre, átvenni az oklevelet. Alaksa Mihály, aki a nyolcvanas évek óta volt tanácstag, majd jelenleg is képviselő-testületi tag, szintén a faluért tett áldozatos tevékenységéért részesül Diósjenő Szolgálatáért elismerésben.
Tovább folytatódik a program: eredményt hirdetnek a diós-sütemények versenyében, fellépnek különböző csoportok, népdalkörök, hagyományőrző kórusok, néptáncegyüttesek, a dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló, Gondozó Otthon lakói jeltolmács-produkciót adnak elő, s tart az esemény éjszakáig, a szabadtéri bálig.
Szöveg: Hegedűs Henrik
Fotó: Sztranyovszky Béla

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése