Tisztelgés a 16-os gyalogezrednek

Civitas Fortissima Napjának felvezetéseként – ahogy Balassagyarmat város honmentői harcai is elszakíthatatlanok az első világháború eseménymenetétől – emlékeztek meg a Galíciában és később az Isonzó mentén bátran helytálló 16-os honvéd gyalogezred katonáiról.

A Hősök terén található, nemrégiben felújított és „kicsinosított” 16-os szobor ünnepélyes átadásán Tóth Miklós trombitajátékát követően Csach Gábor alpolgármester mondott beszédet. Miután néhány mondattal történelmi kitekintőt tett a dualizmus, hazánknak komoly fejlődést és gazdagodást hozó korszakára, illetve Trianon tragédiájára, arra utalt, hogy a magyar köztéri szobrászat éppen az első világháborút követően jelent meg igazán a vidéken, amikor sorra létesültek a harcok áldozatai előtt tisztelgő emlékművek. Balassagyarmaton ilyen volt az 1929-ben emelt, úgynevezett „oroszlános” szobor, amit előbb a régi Vármegyeháza nyugati oldalában helyeztek el, de Madách szobrának elkészültét követően átkerült a Palóc ligetbe. A szónok a 16-os honvéd emlékműről kijelentette, hogy a város legnagyobb köztéri alkotása, és elkészítője, Körmendi Frim Jenő szobrászművész a hazai „art deco” kiváló képviselője. A kompozíció központi alakja, a sisakos katona, és mellette az anya, és a címert tartó kisfiú az „isten-haza-család” elválaszthatatlan hármasságát jelképezi - mintha csak egy kisgazda jelszó lenne. Csach Gábor említést tett a felújítás menetéről is: az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával megvalósult korszerűsítéseket megelőzően, az állagfelmérések során meglepően tapasztalták, hogy a hármas szoboralak valódi carrarai márványból készült. Pájer Károly restaurátor nagy műgonddal végezte a helyreállítást, és a kivitelezők is időben végeztek a munkálatokkal. A szobor szélesebb talapzatot kapott, és a megvilágítását is modernebb készülékekkel oldották meg. De ezzel nem fejeződött be minden: ebben az évben a környezetét is rendbe teszik, és láncsorral körbe is veszik.

Az esemény ezután Városháza dísztermében folytatódott, ahol Gere József helytörténész bensőséges hangulatban tartott előadást a 16-os honvéd gyalogezred történetéről. Felelevenítette, hogy a besztercebányai központú alakulatot 1868-ban hozták létre, ennek második zászlóalja állomásozott Balassagyarmaton. A Kossuth Lajos utcai kaszárnya 1884-ben épült, tíz évvel később pedig Ferenc József császár és király személyesen tekintette meg a hadgyakorlatukat. Az első világháború kárpáti frontjára 1914. augusztus 17-én indultak el a katonák, a második zászlóaljat Kőszeghy Ödön őrnagy vezette, és parancsnokai között ott volt a később a „csehkiverésben” híressé váló Vizy Zsigmond főhadnagy. A 16-os gyalogezred szinte azonnal átesett a tűzkeresztségen, ráadásul a komarowi csatában súlyos veszteségeket szenvedtek: az 1068 honvédból 320 ott maradt holtan a csatatéren – a hír hatására Balassagyarmat gyászba borult, hiszen csak néhány hét telt el azóta, hogy az emberek, a családtagok szeretteiktől búcsút vettek.

Gere József kitért arra is, miként lehetséges, hogy ezek kilométerrel a frontvonal mögött több száz fejfát számláló hősi temető van Gyarmaton. Úgy, hogy az első világháború során menekültek ezrei érkeztek a városba, és a sebesülteknek egy tábori kórház is létesült. Itt azonban kolerajárvány tört ki, ezért nyitották meg a vasúthoz közel lévő részt temető számára.

A helytörténész szólt még arról, hogy a bolsevik hatalomátvételt követően a keleti fronton már nem volt szükség a 16-os gyalogezredre, így négy hónapos pihenő után áthelyezték a hadtestet az olasz hegyekbe, itt érte őket 1918. november 3-án a paviai fegyverszünet, a harcok vége.

A 16-os honvéd szobra felállításának kezdeményezése pedig éppen ennek az alakulatnak a bajtársi szövetségétől eredt. Amint az előadó említette, közadakozásból teremtették elő erre a forrást, és mire 7500 pengő összegyűlt, 1936 októberében felkérhették a szobrászt műve megalkotására, azzal a kitétellel, hogy ne „sablon” legyen. Így készült el Körmendi Frim Jenő kompozíciója, amelyet 1937. október 19-én díszes ünnepség keretében avattak fel. Sajnos a szobor nem kerülhette el a történelem viharait. A kommunista városvezetés 1967-ben a Palóc ligetbe, egy eldugott helyre szállítatta a hármas alakot, és egészen 1990-ig ott állt, míg a Hősök terén a szovjet hősi emlékmű „ékeskedett” alatta a második világháborúban elesett „ruszki” katonák maradványaival. 1990-ben jött el a pillanat, amikor az alkotás visszakerülhetett a Hősök terére. Itt helyezték el 1993-ban a második világégésben harcoló 23. honvéd gyalogezred emléktábláját, de csak addig, amíg önálló emlékmű nem készül – ezt az egykori Csendőrpalota elé tervezi a város, a Bajcsy és Ady utcák kereszteződésébe.

Gere József kifejtette még, hogy Hausel Sándor levéltáros az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményében rengeteg adatot és iratot lelt meg a 16-os gyalogezredről, ami a jövőben akár Balassagyarmatra is kerülhet, kiállításra.

H.H.