Sokrétű programsorozattal ünnepelte csütörtökön a Legbátrabb
Város közössége, hogy kilencvenhat esztendővel ezelőtt az elődök kiűzték a cseh
betolakodókat és egy darabnyi földet megmentettek a hazának.
Reggel kilenc órakor a temető katolikus ravatalozójánál
didergős, fagyos időben kezdődött az események sora. Itt a Balassi Bálint
Gimnázium tanulói adtak elő műsort. Fellépett az intézmény énekkara, a
tizenegyedik és tizenkettedik osztályos diákok pedig verses-prózás formában elevenítették
fel a korabeli történéseket. Borenszkiné Imre Éva igazgató gondolatait a
diákönkormányzat elnöke, Nagy Anna Eszter tolmácsolta a hallgatóságnak. A
szónok párhuzamot vont Balassi Bálint korának törökellenes küzdelmei és a
balassagyarmatiak honmentő harcai között, azzal a különbséggel, hogy míg a
törökök elől sok helyen megfutottak, elmenekültek az emberek, addig az
Ipoly-parti város védelmében összefogtak a polgárok, vasutasok, katonák – és
győzelemmel vívták meg a létfontosságú ütközetet. Az őket segítő diákok sorában
pedig később híressé vált személyiségek, így Horváth Endre grafikusművész és
Ligeti Lajos orientalista is vezérszerepet vállaltak a fiatalok irányításában.
Délután egykor, a MÁV állomáson, a két vasutas hősi halott,
Rózsa András és Petrovics József márványtáblájánál a Szabó Lőrinc Általános
Iskola tanulói emlékeztek. Igazgatójuk, Fábián Gábor „végigfutott” a cseh
betöréstől a betolakodók elkergetéséig eltelt két hét főbb fejleményein, és
idézett például Horváth Sándor egykori polgármester gondolataiból, kifejezve,
hogy a két világháború közötti korszakban mekkora becsben tartották a
gyarmatiak, a nem is olyan távoli múlt tetteit.
A központi ünnepségen, a főtéren lévő Civitas Fortissima
szobornál előbb Majer Zsolt adta elő gitáron ez alkalomra írt hazafias dalát,
majd Fábri István szavalta Remenyik Sándor magyarságtudattal „átitatott”
költeményét, illetve énekelt a Balassagyarmati Dalegylet is. Medvácz Lajos
polgármester beszédében hangsúlyozta, az első világháború forgatagát követően három
radikális rendszerváltás is történt Magyarországon, amelyet hazánk legnagyobb
történelmi tragédiája, Trianon tetőzött be. Ebben a vészes időkben mutatták meg
a balassagyarmatiak hazaszeretetüket, amikor összefogtak azért, hogy a város
magyar maradjon. Ennek az összefogásnak méltó példája az a kézfogás, amellyel a
szociáldemokrata vasutas vezető Schuch István, és a vármegye nevében a
konzervatív politikus Pongrácz György 1919. január 27-én megpecsételte az
együttműködését a csehek kiűzése érdekében. A polgármester megemlítette a
harcok első halottjának, Czakó Balázsnak utolsó szavait is, amelyben
családjának üzen, hogy szereti őket, de édes hazáját még jobban szereti.
Medvácz Lajos emlékeztetett arra, hogy a gyarmatiak minden évben felállítják a
vitézség kapuját, amikor megidézik Civitas Fortissima dicső napját. Külön
kitért Kamarás József szerepére: a „csehkiverést” gyermekfejjel átélő férfiú a
rendszerváltás idejétől haláláig vezéralakja volt a Legbátrabb Város hőseinek
emlékét megőrző mozgalomnak.
A központi ünnepség végén az önkormányzatok, a civil
szervezetek, a rendvédelmi szervek és a különböző intézmények képviselői
megkoszorúzták a Városháza falán lévő emléktáblát.
Dr. Csekey László az új díszpolgár
Miután az enyhe hóesésben elázott, fázó tömeg részt vett a
Civitas Fortissima téri központi ünnepségen, és a városházi emléktáblánál
megtartott koszorúzáson, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ felé vette az
irányt, ahol a Legbátrabb Város idei díjait adták át.
Az intézmény nagytermében előbb Medvácz Lajos polgármester
végezte el a kötelező feladatokat – hiszen az esemény egyben
képviselő-testületi díszülés is volt, azaz ellenőrizte a határozat-képességet
-, majd dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke szólt a
megjelentekhez. Felelevenítette azokat a még suttogva folytatott
beszélgetéseket, amelyeken a kórházi ebédlőben Kamarás József beszélt neki
1919. január 29-éről, aztán a rendszerváltás után már együtt dolgozhattak a kör
munkájában. Úgy értékelte, hogy a huszonöt esztendővel ezelőtt elvetett mag
termékeny talajba hullott, és a cserje egyre jobban terebélyesedik. Hozzátette,
annak idején két fő célt tűzött ki a kör: minden évben megemlékezni a dicső
elődökről, immár az eredeti emléktáblánál (hiszen az önkényuralmi rendszerben
megfordították a márványlapot, és egy leegyszerűsített, semmitmondó szöveggel
látták el), illetve hogy parlamenti jóváhagyással viselhesse Balassagyarmat a
Civitas Fortissima rangot. Mára mindkettőt sikerült elérni, de nem lehet
bevégezni a munkát, hiszen az örökség méltó őrzésében mindig vannak újabb és
újabb feladatok, például az ifjúság nevelése, az eszme fiatalok körében történő
mind mélyebb „elplántálása” érdekében, hogy az a bizonyos fa sohase száradjon
ki.
Ezután következtek a díjátadások. Az Ipoly Televízió
munkatársa, Klagyivik Klaudia olvasta fel a Pro Urbe elismerések méltatásait.
Először dr. Kiss Tamás került sorra. Őt aligha kell bemutatni Nógrád megye
olvasótáborának, hiszen a szegedi egyetemisták egyik vezére volt az 1956-os
forradalomban, ami miatt meghurcolták, és csak 1976-ban kaphatta meg
diplomáját. Balassagyarmatra családi kapcsolatok révén 1962-ben került, ahol
először fizikai munkásként, később üzemi jogtanácsosként dolgozott. A város
első szabadon választott önkormányzatában 1990-94 között dr. Németh György
polgármester mellett alpolgármesterként tevékenykedett. Ehhez az időszakhoz
köthetőek olyan vívmányok a városban, mint a demokratikus átmenet zökkenőmentes
biztosítása, a gáz – és ívóvízhálózat kiépítése, a szennyvízcsatorna-beruházás
megindulása, vagy a strand újbóli megnyitása. Az idős férfiú még ma is vállal
közéleti szereplést, elsősorban az ’56-os forradalommal kapcsolatos megemlékezésen
felszólalva, az eseményekre emlékezve.
Dr. Hausel Sándor főlevéltáros szintén a „Városért”
kitüntetést kapta. A tállyai születésű, eredetileg történelem-orosz
középiskolai tanári végzettséggel rendelkező férfi figyelme hamar a
honismereti, helytörténeti kutatások felé fordult. A múltban dolgozott többek
között a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatójaként is, jelenleg pedig a
Nógrád Megyei Levéltár balassagyarmati „részlegének” munkatársa. Az elmúlt
évtizedekben számos írásában, publikációjában, dolgozatában, sőt önálló
kiadványaiban mutatta meg elkötelezett szeretetét Balassagyarmat iránt. Írt
többek között a törökdúlás utáni újjátelepítésről, a görögkeleti közösség
életéről, a civil szervezetek történetéről, és a gyarmati köztéri alkotásokról
is. Társszerzője volt a közelmúltban újra kiadott Civitas Fortissima kötetnek.
Az ugyancsak „Balassagyarmatért” emlékéremben részesült Horthy
Istvánt elsősorban egyházközségi szerepvállalásairól ismerhetik az emberek. A
Memento Mori Temetői Alapítvány kuratóriumi elnökeként nagy része volt abban,
hogy a város sírkertje az utóbbi években hosszú idők óta nem látott
megújuláson, megszépítésen, korszerűsítésen (pl. a kerítés építése, parcellák
rendbe tétele) esett át. Szintén komoly szerepet vállal a katolikus világi egyházközség
munkájában, így a nagytemplomi Szent Anna festmény restaurálásának
megszervezésében.
Az idei negyedik Pro Urbe díjas: Herczeg Hajnalka. A
közgazdász asszony jelenleg a Balassagyarmati Fegyház és Börtön gazdasági
vezetője, de korábban, 1998-2002 között alpolgármesterként szolgálta a város
ügyét. Közéleti tevékenysége igen széles körű: a Gondoskodás Közhasznú
Egyesület elnökeként szociális területen dolgozik, míg például a Jobbágy Károly
Alapítvány kuratóriumi elnökeként kulturális pályázatokat bírál el, és szervez
eseményeket.
Végül a díszpolgári cím jutalmazottját szólították
színpadra. Dr. Csekey László, a dr. Kenessey Albert Kórház pszichiáter
osztályvezető főorvosa kapta idén ezt a kitüntető elismerést. A tősgyökeres
balassagyarmati származású doktor 1972-ben diplomázott az orvosi egyetemen,
majd a szakvizsgáját követően egészen 1983-ig Budapesten végezte gyógyító
tevékenységét. Ekkor tért haza szülővárosába, és az itteni kórházba került,
amelynek pszichiátriai osztályát 1986 óta irányítja. Balassagyarmat politikai
életébe közvetlenül a rendszerváltás előtt kapcsolódott be: 1988-ban a Magyar
Demokrata Fórum helyi szervezetének alapító tagjai között találjuk, és ő lett a
városi elnök is. 1994-től 2014-ig, egy ciklus kivételével végig az önkormányzat
képviselő-testületébe választották, ahol az egészségügyi bizottság elnöke volt.
Tavaly visszavonult a nyilvános politikai élettől, de külsős bizottsági tagként
még segíti az önkormányzat munkáját.
A díjazottaknak és házastársuknak Medvácz Lajos polgármester
és Csach Gábor alpolgármester nyújtotta át a kitüntetéseket és virágcsokrokat,
Varga Ivett és Simon Gergő ifjú énekművész-jelöltek pedig színvonalas
produkcióval köszöntötték a város idei jutalmazott személyiségeit.
(A Legbátrabb Város további programjaira – múzeum-megnyitó,
CD-sajtóbemutató – külön írásban később visszatérünk.)
Szöveg: Hegedűs Henrik
Fotó: Gyurkó Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése