Immár harmadik alkalommal kérte fel a Polgárok
Balassagyarmatért és a Palócságért Alapítvány Balla Mihály országgyűlési
képviselőt, hogy egy fórum keretében értékelje az előző esztendőt, összegezze a
nyugat-nógrádi térségben történteket, s adjon egy kis országos kitekintést is.
A helyszín most is a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ
nagyterme volt.
A rendezvényt a Balassagyarmati Kamaraegyüttes (Baranyi
Klára, Réti Emőke, Kanyó András, Perneczky Zsolt) muzsikája vezette be, majd a
szervező alapítvány nevében dr. Czimbalmos István kuratóriumi elnök szólt
néhány szót a megjelentekhez, akiknek soraiban városi és községi
polgármesterek, járási – és tankerületi vezetők, rendvédelmi szervek képviselői
is helyet foglaltak a nézőtéren.
Balla Mihály egy „pesties” szólással indította mondandóját,
miszerint „nem semmi év volt a 2014-es”. Utalt itt konkrétan a nemzetközi
konfliktusokra, az ukrajnai polgárháborús helyzetre, az olajválságra, hazai
szinten a rezsicsökkentésekre, a devizahitelesek problémáinak kezelésére,
szűkebb pátriánkra térve a földrengésekre, és némi humorral élve a kószáló
medvékre. Szólt arról, hogy 2014-ben országosan kedvezően alakultak a
foglalkoztatottsági adatok, hogy a három választáson háromszor erősítették meg
a választók a Fidesz-KDNP szövetséget, s azért is köszönetet mondott, hogy egymás
után az ötödik ciklusban ő képviselheti az Országgyűlésben ezt a Nyugat-Nógrádi
térséget. Hozzátette azonban, hogy a választási törvény reformjával, a
parlamenti helyek lecsökkenésével a körzeti képviselők nagyobb területet fognak
át, ami több munkával, egyben több felelősséggel jár. Most már 84 település
„tartozik” hozzá, és csak jelzésképpen említette meg, hogy például Szendehely
és Karancsberény, azaz két területi véglet között 85 kilométer a
távolság – ismét némi iróniát használt a retorikájában: „tessék elképzelni,
hogy egy augusztus huszadikán, ha minden meghívásnak eleget teszek, mennyit
utazok”.
Rátérve a tavalyi esztendő konkrétabb térségi eredményeire
Balla Mihály hangsúlyozottan leszögezte: ma a Balassagyarmat-Rétság tengely a
megye húzóövezete, itt a legjelentősebb a fejlődés, és minden tárgybeli mutató
szerint itt a legerősebb a gazdasági szektor. A munkanélküliség aránya is itt a
legkedvezőbb, az országos átlaghoz közelítő. A befektetők részéről komoly az
érdeklődés, nemsokára elkészül például a PARAT szügyi gyáregysége, amely az
első szakaszban százötven embernek adhat munkát, de további bővítések várhatóak
a közeljövőben. De újabb két komoly cég jelezte, szívesen települne erre a
vidékre – ezek a tárgyalások egyelőre ismerkedési fázisban vannak. A honatya
biztatta arra a települések vezetőit, fogadják szeretettel a gazdasági élet
szereplőit, hiszen a betelepülések, üzemalapítások által az ő bevételeik is
növekednek, javul az adóerő-képesség, ami a lakosságnak is kifejezetten
előnyös. Ráadásul a balassagyarmati és rétsági járást a kormány ismét
kedvezményezett helyzetbe hozta, azaz tovább nyílnak a pályázati, és így a
fejlesztési lehetőségek. Ezzel párhuzamosan komoly tervek születtek a 2-es és 22-es
utak korszerűsítésére, ami tovább növelheti a térség irányában megmutatkozó
beruházási kedvet.
A parlamenti képviselő a szécsényi körzettel kapcsolatban
kiemelte, itt valamivel kedvezőtlenebbek még a viszonyok, a foglalkoztatási
helyzetkép is rosszabb, de van remény a jelentősebb előrelépésre. Mivel a
szécsényi járást a kiemelt támogatási övezet közé sorolták, itt nagyobb kedvezményeket
kaphatnak a befektetők. Ez már most is megmutatkozik az érdeklődéseken. Itt
talán még fontosabb az infrastruktúra javítása, mint egy kicsit nyugatabbra, a
települések jobb és gyorsabb megközelíthetősége – itt is példaként említette a
22-es főút fejlesztését, valamint a Nógrádszakál-Ludányhalászi közötti
aszfaltszakasz felújítását.
A továbbiakban Balla Mihály településről-településre haladva
sorolta fel, hogy Nyugat-Nógrádban milyen vívmányok születtek 2014-ben:
intézményi korszerűsítések, orvosi rendelők átalakítása és építése,
idegenforgalmat vonzó rendezvények és így tovább. Külön szólt még a közmunka
programról. Bár az utóbbi időkben érte némi kritika a rendszert, összességében
nagyon hasznosnak és célravezetőnek tartja, hiszen azon túl, hogy munkát ad a
rászorult embereknek, értéket is teremtenek a szűkebb környezetükben. Erre a
feladatra tökéletesen alkalmasak a szociális szövetkezetek is, amelyek egyre
népszerűbbek: példaként említette az Érsekvadkerten létesült két
élelmiszeripari szövetkezetet, amely szintén élen jár a foglalkoztatásban, de a
térség más községeiben is akadnak jó ötletek. Kiemelten fontos ezeken a
helyeken a helyi termékekre fókuszálás, az őstermelők erősítése is, hogy teljes
mértékben magyar élelmiszerek jussanak el a nógrádi otthonokba. A mezőgazdaság,
az ipar, a kereskedelem területén tehát elsősorban az itteni sajátosságokra
kell alapozni, és ezekhez az igényekhez igazodva elengedhetetlen a megyei
szakképzési rendszer átalakítása, korszerűbbé tétele.
Végezetül kijelentette: nem kétséges, hogy a jövőben
Nyugat-Nógrád továbbra is töretlenül fejlődni fog, ezt biztosítják majd azok a
lehetőségek, amelyek a 2014-2020 közötti uniós támogatási ciklusban, pályázatok
formájában, elsősorban a gazdaságfejlesztés területén adódnak a települések
számára, hogy a bérből és fizetésből élő családok, a kis közösségek még inkább
megerősödjenek.
H.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése