Hogyan nem lett Balassagyarmat megyeközpont

Egy ideig valóban úgy tűnt, és sokan elhitték, mi több, a Gyarmati Újság októberi száma készpénzként kezelte, hogy Balassagyarmatra teszi át székhelyét Nógrád Megye Közgyűlése. Ám nem így történt: az örömöt üröm váltotta, a boldogságot csalódottság. Mégis, visszatekintve ne bánjuk, hogy néhány hétre a városra vetült az ország figyelme. Vagy talán fogadjuk el Csach Gábor humoros szavait, aki a végső parlamenti döntés után ezt mondta nekem telefonon: „egy ideig úgy éreztük magunkat, mint 1919-ben Gabriele d’Annunzio és szabadcsapata, akik olasz hazafiúi felbuzdulásból néhány napig elfoglalták a fiumei városházát.” A Nógrád Megyei Hírlapban végigkövettem az eseményeket, most visszatekintőként ezt osztom meg az olvasókkal.

Első reakciók az áthelyezési döntés után

(2014. október 25.)

Országos hír lett, és sok mindenkit őszinte véleményalkotásra késztetett, hogy október 22-én úgy döntött Nógrád Megye Közgyűlése, átteszi székhelyét Salgótarjánból Balassagyarmatra. Ám már az első reakciókból kitűnt, ez a határozat még nem jelenti automatikusan azt, hogy a megyeszékhely is ismét az Ipoly-parti város lesz. Hovatovább legfeljebb a megyei jogú városi cím megszerzése tűnik reálisnak – de ez sem rövid távon. Mindenesetre az érintettek kitörő örömmel fogadták a „költözést”.

Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere a város október 23-i ünnepségén rendezett díjátadás előtt jelentette be a közönségnek – stílszerűen, a régi vármegyeháza dísztermében –, hogy a megyei önkormányzat áthelyezi székhelyét az Ipoly-parti településre. Dörgő tapsvihar köszöntötte ezt a bejelentést. A polgármester néhány mondatban utalt a múltra, hogy a XVIII. század végétől egészen 1949. decemberéig Balassagyarmat volt a megyeszékhely, de aztán az akkori kommunista rezsim áttette Salgótarjánba. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a város azóta is megtartotta komoly rangját Nógrádban, amit nem csupán több megyei fennhatóságú intézmény, mint a bíróság, az ügyészség, a börtön itt maradása jelzett, hanem az a semmiképpen sem elhanyagolható tény, hogy az utóbbi években egyre inkább Balassagyarmat vált a térség húzóerejévé, gazdasági vezérévé, területfejlesztési centrumává, ami mellé kulturális, művelődési, egészségügyi és sport rangemelkedés is járult. Medvácz Lajos úgy fogalmazott, mindenki vésse eszébe a dátumot: 2014. október 22. A közgyűlés döntése kiemelkedően fontos nappá vált a város életében. Majd ugyancsak hatalmas éljenzés közepette felolvasta annak a nyolc képviselőnek a nevét, akik pártállástól függetlenül Balassagyarmat mellett szavaztak a székhely megváltoztatásánál.

Balla Mihály, a nyugat-nógrádi térség országgyűlési képviselője kifejezetten örül annak, hogy a megyei önkormányzat ilyen döntést hozott, és a maga részéről teljes mértékben támogatja az „átköltözést”. Hozzátette, Balassagyarmat számára ez a határozat egy történelmi jóvátételi gesztus, és begyógyíthat olyan sebeket, amelyektől hatvanöt éve szenved a város. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy közigazgatási értelemben nem hoz komoly változást a megyei önkormányzat székhelyének áthelyezése, mert a közgyűlés 2010 óta elsősorban stratégiai, területfejlesztési ügyekben dönt. Salgótarján helyzete sem csorbul ezzel, mert a megyei jogú városi rang a támogatások odaítélésénél is külön kategóriát képvisel. Kétségtelen viszont – tette hozzá a honatya –, Nyugat-Nógrád számára mindenképpen áttörést jelenthet, hogy mostantól Balassagyarmatról döntenek sok fontos kérdésben.

Az ujjongó szavakat követően azonban sok kérdés várat még magára. Ugyebár egy megyei közgyűlésnek méltó helyet kell biztosítani. Történelmi hagyományok alapján, illetve infrastrukturális szempontból egyaránt a régi vármegyeháza lenne e célra a legalkalmasabb. De az is biztos, hogy némi felújítást gyorsan el kell végezni az épületen, hogy minél előbb zökkenőmentesen lebonyolíthassák az átköltöztetést. Ez viszont előrevetíti a nagy lehetőséget: az 1830-as években készült, és alapterületét tekintve a legnagyobb magyarországi megyeháza komplex korszerűsítésére immáron komoly forrásokat szerezhet a város – a támogatások „lehívásában” pedig az új „lakó” segíthet.

Év végéig átköltözik a megyei közgyűlés

(2014. október 31.)

Talán ott fenn, az égi karosszékekben, a város néhai polgármesterei, a megye egykori fő – és alispánjai elégedetten csettintettek, amikor az utódok ellenszavazat és tartózkodás nélkül „befogadták” Balassagyarmatra a Nógrád Megyei Közgyűlést.

Az első döntést már október 22-én meghozta a megyei testület, így a gyarmati városatyákon volt a sor, hogy ők is meghozzák a határozatot. Az október 30-i ülést igen nagy érdeklődés kísérte a média részéről is, hiszen a Magyar Távirati Iroda és az Ipoly Televízió munkatársai mellett lapunk is stábbal (újságíró és fotóriporter) jelent meg, ráadásul a megyei önkormányzat a legmagasabb szinten – dr. Barta László főjegyző, Bablena Ferenc és Barna János alelnökök – képviseltette magát a vendégek széksoraiban.

A közgyűlés új otthonával kapcsolatos előterjesztés vitája során mindössze Lombos István (MSZP) szólalt fel az ellenzék nevében Úgy fogalmazott, „az élet nagy rendező”, és vannak olyan pillanatok – mint ez – amelyet mindenképpen meg kell ragadni. Pártállástól függetlenül, pusztán lokálpatrióta szemmel tekinteni a döntés elé, és feltétlenül támogatni a megyei közgyűlés Balassagyarmatra költöztetését. Az elmúlt 65 év szempontjából ez rehabilitáció a városnak, amely elismeri Nógrád megyében meglévő központi szerepét. Remél továbbá, hogy a város vezetése mindent elkövet majd, hogy méltó helyet biztosítson a megyei önkormányzat hivatalainak.

Ezután került sor a szavazásra: a hiánytalan, tizenkét tagú testületből mindenki igennel voksolt – az egyhangú hozzáállás egyébként előre „borítékolható” volt. A közgyűlés nevében Barna János köszönetét fejezte ki a gyarmatiaknak, hozzátette, személyesen is meghatódott a 12 igenen, ami példaértékű, mutatva, hogy helyi jelentőségű ügyekben tökéletesen félretehetőek a pártpolitikai nézőpontok, és a város érdekében közösen cselekedik a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció. Ígérte, hogy a megye korrekt partner lesz, mind a költöztetés lebonyolítása során, mind a két fél későbbi együttműködésében.

A határozat lényege, hogy a balassagyarmati önkormányzat a Civitas Fortissima tér 2. szám alatti régi vármegyeháza épületében ingyenesen, közfeladat ellátása érdekében, ezek ellátásához szükséges mértékben mintegy ezernyolcszáz négyzetméteren biztosít helyiségeket. A terület kialakításának költségeit is állja a város, amelyre az idei évi „büdzséből” harmincöt-millió forintot különítenek el. Csach Gábor alpolgármester érdeklődésünkre elmondta, a régi megyeháza keleti szárnyát bocsátják a közgyűlés rendelkezésére. A tervek szerint az elnöki hivatalt a városi televízió egykori irodáiban alakítják ki, és a földszintet, az emeletet és a tetőteret is használhatják, irattár, informatikai helyiség céljaira, valamint a megyei területfejlesztési ügynökség munkatársai is ide költöznek – ezzel párhuzamosan a jelenleg itt működő Mikszáth Kálmán középiskola is „távozik” az épületből.

A munkálatok várhatóan még az idén elkészülnek, így jövő januárban első ülését is megtarthatja új otthonában a megyei közgyűlés – Barna János tájékoztatása szerint az emeleti díszteremben.

Parlamenti harc lesz a Gyarmat-Tarján ellentétből?

(2014. november 12.)

Továbbra is áll a bál a megyei önkormányzat Salgótarjánból Balassagyarmatra történő átköltözése miatt, a témában nem szűnik a politikai perpatvar. A közélet viharaiban újabb és újabb erőteljes széllökések mutatják a tornyosuló feszültségeket. Salgótarjánban tüntetés készül, míg a parlamentben ellentétes fideszes törvényjavaslat-módosítások születnek, miként is határozzák meg hivatalosan a megyei közgyűlés(ek) székhelyét.

Az események az elmúlt héten két markáns szálon futottak. Egyrészt, internetes berkekben futótűzként terjedt a hír, miszerint egy facebook-on alakult csoport tüntetést szervez Salgótarjánban, a megyeszékhely megtartása mellett.

Az „I love Salgótarján” a portál bejegyzése szerint még 2012. márciusában regisztrált a közösségi internetes oldalon. Igazán azonban a közelmúltban „aktivizálódott”, miután október 22-én a megyei közgyűlés döntött a hivatal Balassagyarmatra való átköltöztetéséről. November elsején már megjelent a felhívás a tüntetésre, amelyet a megyeszékhely (!) Salgótarjánban maradása érdekében szerveznek. Mi több, az időpontot és a helyet is megadták: november 14., 18 óra, Főtér. Még ugyanezen a napon a következőt osztotta meg ennek a csoportnak a „kezelője”: „Kedves Salgótarjániak! Tudom, hogy mostanában mindenki, az internetadó, amerikai botrány stb.-vel van elfoglalva! Én egyszerűen arra kérem a város lakóit, hogy fogjunk össze, és ne engedjük, hogy eltapossák városunkat, Salgótarjánt! Ha egyet értesz velünk, akkor nyomj egy "ott leszek" gombot, és hívd meg ismerőseidet is, hogy minél többen lehessünk!” Másodikán, egy újabb bejegyzésben már médiások, sajtósok jelentkezését várják a tüntetésre. Igyekeztünk utánajárni, ki állhat a kezdeményezés mögött. Meg nem erősített hírek szerint egy hölgy az illető – nevét nem kívánta felfedni. Egy kommentálásra való reagálásban azonban ezt fejtette ki a tüntetés indokául:

-        Itt lényegében nem arról van szó, hogy Salgótarján nem teljesített eddig, hanem hogy lehetőséget sem adnak az új városvezetésnek, hogy bizonyítson! A város lakói ezt úgy értelmezik, hogy ez nem más, mint a Fidesz bosszúja, hogy nem szavaztunk újra bizalmat Székynének. Tehát nehogy már Dóra Ottó polgármester úrnak és a városnak jó legyen! Lehet, hogy nincsen értelme a tüntetésnek, de legalább megpróbáljuk, hátha. Szóval ezt a problémát nem így kéne orvosolni!

Dóra Ottó, Salgótarján polgármestere megkeresésünkre elmondta, felületesen értesült a tüntetés szervezéséről, de részleteket ő sem tud. Ha megtartják a demonstrációt, magánemberként elmegy a rendezvényre, de csak szemlélődni, tapasztalatokat gyűjteni. Egyelőre semmiféle hivatalos felkérést, megkeresést nem kapott a szervezőktől.

-        Én úgy gondolom, és a tények is igazolják, jelenleg semmi nem veszélyezteti Salgótarján megyeszékhelyi rangját és megyei jogú városi státuszát. A városi közgyűlés egyhangúlag támogatja, hogy ha esetleg ilyen felmerülne, a tőlünk telhető eszközökkel megakadályozzuk ezt. A megyei önkormányzat Balassagyarmatra költöztetése, nézetem szerint nem más, mint a Fidesz megyei potentátjai közötti „cicaharc” része. Sajnos ma már, a megyei közgyűlés nem rendelkezik olyan hatáskörökkel, amelyek meghatározóak lennének, lassan egy falunak több feladata van, mint a közgyűlés hivatalának – mondta a polgármester.

Barna János, Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke, aki beterjesztette az átköltözésről szóló javaslatot is reagált a demonstráció szervezésére.

-        Magyarországon demokrácia van, mindenki ott szervez tüntetést, ott rendez flashmob-megmozdulást, ahol, és amikor akar. Dóra Ottó azon kijelentésével, hogy semmi sem veszélyezteti a megyeszékhelyi rangot, teljesen egyetértek, magam is így látom a kérdést. Szó sem volt arról, hogy megváltozna Nógrád megye székhelye. A polgármester egyéb megjegyzéseire nem reflektálnék, nyugodtan menjen ki, sétáljon, vegyüljön a tömegben. Komolyra fordítva a szót: a tényekkel nem lehet vitatkozni. Nógrád Megye Közgyűlésének kizárólagos joga, hol rendezi be székhelyét. Ez mostantól Balassagyarmat, így erről felesleges bármilyen fórumokon vitatkozni – tárta elő véleményét az alelnök.

Időközben „beindult” a másik szál is. Több portál is terjesztette az elektronikus médiában, hogy hét Fidesz-KDNP képviselő, név szerint Rogán Antal, Németh Szilárd, Papcsák Ferenc, Dunai Mónika, Simicskó István, Fónagy János és Kucsák László (egyikük sem Nógrád megyei) az önkormányzati törvény tárgyalásához – november 6-i dátumozással – benyújtott egy módosító javaslatot. Ennek lényege, hogy „a megyei önkormányzat székhelyét a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében a megyeszékhely területén határozza meg”.

A „riposzt” nem váratott sokáig magára. Az ellenvágást Balla Mihály, a nyugat-nógrádi térség parlamenti képviselője tette meg. November 10-én, hétfőn ő is benyújtott egy módosító indítványt, ugyanehhez a törvényjavaslatban szereplő paragrafushoz, amivel lényegében törölné a Rogán-féle csoport előterjesztéséből a megyei önkormányzatok székhelyére vonatkozó kikötést. Balla úgy indokolta mindezt, hogy 2012 januárjától a közgyűlések szerepe megváltozott, intézményfenntartóból területfejlesztési stratégiákat alkotó, tervező és koordináló szervezetek lettek, és nem mulasztotta el hozzátenni, hogy „a megyei önkormányzatok legitimációját a megyeszékhelyen kívüli szavazatok biztosítják", vagyis Nógrád esetében a salgótarjániak nem szavaznak a megyei közgyűlés személyi összetételéről. A honatya az indítványában hangsúlyozza, a megyei önkormányzati feladatok a megyeszékhelyen kívüli településen is felelősséggel elláthatóak, tehát a Balassagyarmatra való átköltözés nem érintené Salgótarján jogi, köz – és államigazgatási státuszát.

Mindkét javaslat egyelőre még csak az iratkötegekben található. Az Országgyűlés illetékes bizottsága november 11-én, azaz kedden kezdte meg az előterjesztések, így az esetleges módosító indítványok tárgyalását, és csak ezután kerülhet a téma a törvényhozás elé. A „disputa” a kérdésben pedig akár hetekig is eltarthat.

Képletesen szólva tehát úgy tűnik egyelőre, hogy az a bizonyos páva rászállott már a balassagyarmati régi vármegyeházára, de hogy fészket rak-e ott, erősen kérdéses – legalábbis, ahogy a politikai ütközetek jelenleg mutatják.

Balassagyarmat felé billent a megyei mérleg nyelve

(2014. november 15.)

Kitörő örömmel fogadták a városban a hírt, miután az országgyűlés két bizottsága is arra tette le voksát, hogy Balassagyarmat lehessen a jövőben a Nógrád Megyei Közgyűlés székhelye.

Szerdai lapszámunkban még arról írtunk, hogy a parlament elé került „hol legyen a megyei közgyűlés székhelye?” kérdésben akár még hetekig eltarthat, mire egyértelmű válasz születik. Nos, az események felgyorsultak, és egyre inkább úgy látszik, a nógrádi politikai mérleg nyelve immár véglegesen Balassagyarmat oldalára billen.

De mi is történt szerdán, illetve csütörtökön az „ország házában”? Ugyebár azt tudtuk, hogy Rigán Antal és hat társa a Fidesz-KDNP szövetségből az önkormányzati törvényhez módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy egyértelműen fektessék le: a jövőben kizárólag a megyeszékhely településen lehessen a megyei önkormányzat központja. Ezzel szemben viszont Balla Mihály, a nyugat-nógrádi térség honatyája merőben ellentétes javaslattal állt elő: semmi sem indokolja, hogy kötelezően a megyeszékhelyen legyen a megyegyűlés, és világos, logikus érveket sorakoztatott fel, miért nem lényeges és perdöntő, hol tanácskoznak a megyei képviselők, hol születnek meg ezek a területfejlesztési döntések – tehát nincs akadálya a Balassagyarmatra történő költözésnek.

Szerdán a parlament Igazságügyi Bizottsága, csütörtökön a Törvényalkotási Bizottsága tárgyalta a megyei önkormányzatok székhely-kérdését. A téma olyannyira felkeltette a helyi – de mint utóbb kiderült az országos – média érdeklődését, hogy a Gyarmati Televízió élő adásban közvetítette a csütörtöki bizottsági tanácskozást. Házy Attila, a tévé vezetője a helyszínen, szemtanúként követte nyomon a vitát. Érdeklődésünkre elmondta, nyugodt hangulatban zajlott a megbeszélés. Az ellenzéki, jobbikos és szocialista képviselők meglepődésüknek adtak hangot, hogy milyen érdekellentétek feszülnek a Fideszen belül az egyes lobbicsoportok között. Ám Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára viszont hamar eloszlatott bizonyos kételyeket, amikor kimondta: több évtizedes történelmi sebek gyógyíthatóak be, ha a megyei közgyűléseket nem kötik hozzá a megyeszékhelyekhez. Érdekes módon, szinte laikus módon, néhány parlamenti képviselő sincs tisztában azzal, mi a különbség a megyei közgyűlés székhelye és a tényleges megyeszékhely fogalma között. Erre utalt a jobbikos Staudt Gábor hozzászólása, aki úgy fogalmazott, „nem mindegy, melyik városban van az adott megye székhelye”, de a bizottság elnöke, Gulyás Gergely (Fidesz) leintette, mondván itt nincs szó a megyeszékhelyek jogállásáról. A szavazás szintén egységet tükrözött – a kormánypártiak részéről mindenképpen – azaz Balla Mihály módosító javaslata itt is „átment” a rostán, vagyis jövő héten már az Országgyűlés plénuma elé kerül az ügy, és aligha kérdéses, hogy felülírják a bizottsági határozatokat.

Szerettük volna megkérdezni Balla Mihály véleményét is, ő miként értékeli a bizottsági döntéseket, de lapzártánkig nem sikerült telefonon elérni.

A tegnapi – vagyis pénteki – országos hírportálok is jelentős terjedelemben foglalkoznak ezzel a Nógrád megyei témával. Több helyen úgy jelent meg, hogy „Balassagyarmat győzelemre áll Rogánnal szemben”, illetve megjelent az is: „hogy a gyarmatiak mitől erősebbek, mint a minden másban mindig erős Rogán és a többiek, annak hátteréről eddig nem szivárgott ki semmi”. Ám lapunk úgy értesült, a Fidesz név szerint emlegetett parlamenti frakcióvezetője egyértelműen Balla Mihály oldalán áll, s bár egyik honatyaként ő jegyezte a Salgótarjánt „támogató” indítványt, azóta – talán a logikusabbnak ható érvek hatására – áttért Balassagyarmat pártjára. Azt viszont számos országos hírportál megerősíti, hogy Kósa Lajos személyében magas rangú támogatója van a megyei közgyűlést megyeszékhelyen tartani akaró „frontnak”.

Az egyik internetes közösségi oldalon Dóra Ottó, Salgótarján polgármestere is megszólalt – épp az országos médiában megjelentekhez csatlakozva. Ő kiemelte, a különböző fórumok megjegyzéseivel szemben ez az ügy nem Salgótarján és Balassagyarmat rivalizálásáról szól. Sőt, szerinte a két város nem ellenfele, hanem szövetségese kell legyen egymásnak, hiszen mindkét helyen hasonló problémákkal küszködnek, és ezért megyén belül és kívül egymást kell támogatniuk. Hozzátette azonban, hogy itt a hatalom, még a törvényeket is figyelmen kívül hagyó bosszújáról van szó, amiért a választók nem igazodtak akaratához. Dóra Ottó arra kéri a salgótarjániakat, minden rendelkezésre álló eszközzel hallassák a hangjukat, hogy a döntéshozók is meglássák, kiknek a bőrére megy a játék.

Jelenleg itt tart az ügy. Jövő héten, kedden várható az önkormányzati törvénnyel kapcsolatos parlamenti szavazás, de már most borítékolható, a balassagyarmati régi vármegyeháza keleti szárnyát kapja jövőben otthonául Nógrád Megye Közgyűlése.

 

 Elmaradt a tarjáni tüntetés

(2014. november 17.)

Bár az interneten igencsak nagy lendülettel harangozták be, az „I love Salgótarján” facebook-csoport mégsem tartotta meg a megyeszékhely melletti tüntetést a Főtéren.

Pénteken este hat óra. Salgótarján főterén meglehetősen nagy a nyugalom. Nem bömbölnek a hangszórók, nem szállnak az éterbe magasztos jelszavak. Pedig itt, elvileg tüntetésnek kellene lennie. Egy megmozdulásnak Salgótarján mellett. Annak érdekében, hogy ne kerüljön el a megyeszékhely a városból. Ugyan a politikusok mindenütt hangoztatják, hogy erről (egyelőre?) szó sincs, mégis, egyes tarjániak félnek attól, bekövetkezhet a legrosszabb, a rangvesztés. Ezért is (lett volna) a demonstráció.

Körbenézünk. Talán harmincan-negyvenen lehetnek a téren. Első „blikkre” nem úgy tűnik, mintha szervezett csoportosulás közelébe kerülnénk. A sajtó mindenesetre élénken érdeklődik az esemény iránt, itt van a Magyar Távirati Iroda és a tarjáni Városi TV is. Az Ipoly Televízió forgatócsoportja javában dolgozik, a kamera tetején ég a jelzőlámpa, a riporter élőben jelentkezik be a nézőknek a helyszínről. Fotós kollégánk is buzgón kattintgatja „masináját”, mivel semmi különös nem történik, jobb híján azt fényképezi, ahogy a tévések éppen megállítanak egy járókelőt. A férfi lokálpatriótának vallja magát, és azt mondja, a megyei közgyűlés Balassagyarmatra költöztetése csak az első lépés, hamarosan következik utána a többi. Eközben néhány méterre innen megszólal egy kórus: „Salgótarján, megyeszékhely, hejj, hejj”, de nincs különösebb hatása. Körbetekintünk, legalább egy szervezőt szeretnénk találni. Kár a gőzért. Nincs emelvény, még egy „hordó” sem, ahová a szónoknak illene állnia. A téren ácsorgók, várakozók aztán elunják magukat, és elindulnak hazafelé, de még legyintenek egyet – „mit tegyünk mi, ha még a tüntetés szervezőit sem érdekli Salgótarján sorsa”.

Végül egy utózönge. Vasárnap délután a kíváncsiság kedvéért fellépünk az „I love Salgótarján” oldalára, hátha találunk valami reagálást, vagy indoklást, miért maradt el a tüntetés. Az oldal működtetői nem magyarázták a „bizonyítványt”. Egy hozzászóló azonban keserű hangon nyilvánított véleményt: „Kedves I love, vagy akárki vagy. Én hat órakor kb. 30 ember társaságában – amiből 10 rendőr és egyéb hivatalos személy volt – ott voltam! Köszi, hogy oda bolondítottál a semmire!” Biztosak lehetünk benne, a hozzászóló nincs egyedül ezzel az elmarasztaló véleményével.

Fideszes „nem” a költözésre

(2014. november 18.)

Egyre „keszekuszább” a megyei közgyűlés székhelye kijelölésének ügye. Most éppen a Fidesz-frakció fordított a „váltón”.

Legutóbb arról adtunk hírt, hogy a hét kormánypárti képviselő által jegyzett, és a megyei közgyűléseket a megyeszékhelyhez „láncoló” törvénymódosítási javaslat két országgyűlési bizottságban is elbukott a Balla Mihály részéről benyújtott, a Balassagyarmatra költöztetést pártoló indítvány ellenében. Már-már örültek az Ipoly-parti város lakói és vezetői, mondván immáron kezd elhárulni minden akadály, hogy a megyei önkormányzat rezidenciáját berendezhessék a régi vármegyeháza épületében. Hiszen már csak két lépés hiányzott az „üdvösséghez”: a Fidesz-frakció rábólintása, ami ezek után természetszerűen vonja maga után a kedvező parlamenti elbírálást.

Csakhogy csütörtök óta ismét fordult a kocka. Hogy a kulisszák mögött ki miben „settenkedett”, milyen megállapodások, vitatkozások zajlottak, esetleg miféle alkuk születtek házon belül a kormánypártiak szekértáborában, nem tudni, de az biztos, hogy mire a Fidesz-frakció tagjainak asztalára került a kérdéssel foglalkozó irathalmaz, az álláspontok merőben megváltoztak. Feltételezhetően bizonyos meggyőzési manőverek húzódnak meg a nyílt tárgyalási „zónák” árnyékában, tény, hogy hétfőn délben a frakció már egyértelműen a közgyűlések megyeszékhelyen való maradása mellett döntött.

A határozat szinte véglegesnek tekinthető, amire utal Barna Jánosnak, Nógrád Megye Közgyűlése alelnökének a hétfő kora délutáni, Ipoly Televíziónak adott nyilatkozata. A politikus szerint ügyük elbukott a frakcióban, de nem rettennek meg. A jövőben bizonyítani fogják, hogy miként eddig, Balassagyarmat gazdasági súlya erős lesz a térségben, és hivatalos cím nélkül is a megye központi városa marad.

Az Országgyűlés kedden (azaz ma) határoz, hogy az önkormányzati törvény megyei közgyűlések székhely-megállapításával kapcsolatos módosításai közül a Fidesz képviselőcsoportja részéről jóváhagyott változatot fogadja-e el. Ahogy a törvényalkotási folyamatok eddigi története mutatja – aligha kétséges, hogy Balassagyarmat „mozdonya”, amely a megyei közgyűlést hozta volna a településre, a kormánypárti váltó-átállítás miatt végérvényesen kisiklott.

Salgótarjánban marad a megyei közgyűlés

(2014. november 19.)

Vége! Eldőlt! Magyarország Országgyűlése kedden délelőtt, fél tíz után néhány perccel, nagy szótöbbséggel elfogadta, hogy a megyei önkormányzatok székhelye „a megyeszékhely település területén” legyen. Ahogy lenni szokott egy-egy sportsiker után, ezt a hírt is Balassagyarmaton csalódottan, míg Salgótarjánban ünnepelve fogadták.

„Figyeljetek, mert holnap valami váratlan és érdekes dolog történik” – jött a hír a sajtó számára október 21-én. Az információ terjesztője hozzátette, vigyázó szemeinket Nógrád Megye Közgyűlése alakuló ülésére kell vetnünk. Valóban: október 22-én Barna János alelnök – sokak számára derült égből villámcsapás módjára – terjesztette be a képviselők elé javaslatát: a megyegyűlés költözzön át Balassagyarmatra. Az indítványt még azon nyomban megszavazták, és – ugyancsak a meglepetés erejével hatva – nyolc nyugat-nógrádi illetőségű képviselő „igen” voksával megszületett a döntés – azaz az áthelyezésről szóló határozat. Másnap, az október 23-i ünnepségek kezdetén Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere – óriási vastaps kíséretében – mindezt hivatalosan közölte az Ipoly-parti város lakosságával.

Ettől kezdve egyrészt felgyorsultak az események, másrészt felforrósodott a hangulat, amely körülvette az ügyet, és igen nagy érzelmi hullámokat gerjesztett. A következő lépést a balassagyarmati önkormányzat hozta meg: nem csupán befogadta, és a régi vármegyeháza épületében ingyen „kínált szállást” a megyei közgyűlésnek, hanem a különböző átalakítási munkákra, az önkormányzat új otthonának berendezéséhez a város idei költségvetésének terhére harmincöt millió forintot elkülönítettek. Mindez október 30-án történt.

Akik azt hitték, ezzel befejeződött minden, én nyugodt körülmények között lebonyolódik a költözés, azok a következő napokban nagyot csalódtak. Egyrészt az országos sajtó is rácsapott a témára, és ott egyre jobban feszítették a húrt a két nógrádi város között (például egy Népszabadságban megjelent emlékezetes cikk), másrészt többen felvetették: nem volt-e törvényellenes a megyei közgyűlés határozata, azaz jogában áll-e egy megyei hivatalnak mindenfajta törvényt „kikerülve”, saját hatáskörben döntenie a székhelyének megváltoztatásáról. Nemsokára kiderült, valóban parlamenti jóváhagyás szükséges.

November 6-i keltezéssel hét Fidesz-KNDP-s képviselő, élükön Rogán Antal kormánypárti frakcióvezetővel az önkormányzati törvényhez kapcsolódva módosító indítványt nyújtott be. Ennek lényege, hogy a megyei közgyűlések központját a megyeszékhelyen határoznák meg, azaz szinte „hozzáláncolnák”. Az indoklásban a honatyák kifejtették, ezt „mindenekelőtt a megyeszékhelyek, történelmi, gazdasági és társadalmi jelentősége indokolja".

Amikor Balassagyarmaton híre ment ennek a javaslatnak, bizony erősen csóválták a fejüket az emberek, és már-már „agórai traccstéma” lett, azaz köztéri viták alakultak ki, mondván mifajta történelmi és gazdasági jelentőséggel bír mostanában Salgótarján – Balassagyarmathoz képest. Ezzel szemben elhangzott olyan tarjáni vélekedés, miszerint: „mi egy évvel előbb lettünk város, mint Balassagyarmat”.

A közvélemény felindultságán túl a nyugat-nógrádi politikusok sem nézték jó szemmel ezt az ellenakciót. Balla Mihály, a térség országgyűlési képviselője lépett is egy nagyot: november 10-én, hétfőn ő is benyújtott egy módosítást, kiemelve: az égvilágon semmi sem indokolja, hogy a megyeszékhelyen ülésezzen a közgyűlés, hiszen feladatköre, hatósugara igen lecsökkent az utóbbi években, nincs intézményhálózata, és lényegében ma már csak területfejlesztési, stratégiai kérdésekben határoz. Ráadásul Salgótarján, mint megyei jogú város a fejlesztési pénzek elosztásánál „külön kalapba” került, és lakossága nem is szavaz a közgyűlés összetételéről. Úgy ajánlatos tehát, ha ott születnek a „vidékkel” kapcsolatos fontos finanszírozási döntések, amely területeket mindezek érintik – Balassagyarmat pedig ilyen tekintetben tökéletes házigazdának bizonyulhat.

A téma először a parlamenti bizottságok elé került. A törvényalkotási bizottság november 13-án, csütörtökön meglehetős nagy szótöbbséggel a Balla-féle érvrendszert fogadta el. Mi több, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, Pogácsás Tibor személy szerint úgy vélekedett, több évtizedes történelmi sebek gyógyíthatók be azzal, ha engedélyezik, hogy a megyeszékhelyen kívül „működhessenek” a megyei közgyűlések hivatalai.

Már csak két, de annál jelentősebb lépcsőfok hiányzott a végzethez. Az első: a Fidesz-frakció helyeslése. Itt viszont – november 17-én - fordulópont következett be az események sodrában. Ki tudja, milyen okokból, de több kormánypárti politikus pár nap alatt gyökeresen megváltoztatta a véleményét. Komoly többségi határozat született, amely a Rogán Antal és társai által megfogalmazott verzió mellett foglalt állást. Mivel ugye a Parlamentben kétharmados többsége van a Fidesz-KDNP koalíciónak, ez a döntés egyértelműen azt jelentette, Balassagyarmat ügye a megyei közgyűlés átköltöztetése érdekében bukásra ítéltetett. A hír hallatán Barna János nem is leplezte csalódottságát, de hozzátette, Balassagyarmat gazdasági súlyát nem lehet megkérdőjelezni, és hivatalos cím nélkül is a megye központi városa lehet.

Eljött az utolsó nap – november 18., kedd. Az Országgyűlés délelőtt ült össze döntéshozatalra az egyes önkormányzatokat érintő törvényi módosítások tárgyában – ez már csak a Rogán-fémjelezte módosító javaslatot tartalmazta. A képviselők pedig nagy többséggel az „igen” gombot nyomták a szavazáskor. Azaz minden marad a régiben, visszaállott az október 22. előtti állapot – hivatalossá vált, hogy Salgótarjánban marad a megyei önkormányzat hivatala.

Mi most a teendő? A törvény cikkelye ugye felülírja a megyei rendelkezést. Vagyis a közgyűlés legközelebbi tanácskozásán a szervezeti és működési szabályzatot „visszamódosítva”, újra a salgótarjáni Rákóczi út 36-ot kell megjelölni az önkormányzat székhelyeként. Ugyanígy cselekszik majd a gyarmati képviselő-testület – azaz a régi vármegyeháza keleti szárnyában, a Városi Televízió egykori „rezidenciájának” ajtaja pedig bizonytalan időkre továbbra is zárva marad.

***

Egy ügy tanulságai

Miután újságíróként nem csupán végigkövettem az október végétől november közepéig tartó megyegyűlés-hercehurcát, és közvetlen közelről, éles szemmel és füllel tapasztalhattam, miféle újkori indulatokat tud gerjeszteni egy ilyen politikai ügy, mekkora konkurenciaharc tudott újraéledni Balassagyarmat és Salgótarján között, a „vége-csapó” jelzést követően magam is megfogalmaztam a tanulságot. Legfőképpen arra jutottam: a lokálpatriotizmus, a szülő és lakóhelyhez való ragaszkodás felülírhat politikai érdekeket. Látszott mindez az október 22-i szavazáson, amikor ellenzéki képviselők is az átköltöztetés mellett voksoltak, látszott ez azokon a törekvéseken, amelyek Balassagyarmaton és Salgótarjánban egyaránt megnyilvánultak – az otthon védelmében. Látszott ez a balassagyarmati önkormányzat hozzáállásán, amely egyhangúlag befogadta a megyei közgyűlést, látszott ez azon az eltökéltségen, amelyet a nyugat-nógrádi kormánypárti közéleti személyiségek mutattak, amikor szinte a végsőkig csatáztak Balassagyarmat érdekében. A magasabb „polcokon” született döntést azonban nem befolyásolhatták. Reméljük, hamarosan elülnek ennek a közel egy hónapos küzdelemnek a hullámai, a forráspontról normális hőmérsékletre csillapodnak az érzelmek, és a végén igaza lesz Dóra Ottónak, aki azt mondta: Balassagyarmatnak és Salgótarjánnak nem rivalizálásra, hanem együttműködésre van szüksége.

Hegedűs Henrik