2015. február 26., csütörtök

Vadregényes börzsönyi barangolások



Ízléses, igényes kivitelű és képekkel gazdagon illusztrált könyvet tár az olvasók elé a „jó gazda” jogán az Ipoly Erdő Zrt.: a szerzők a Börzsöny vadregényes erdőrengetegébe kalauzolják az érdeklődőket – a történelmi távlatoktól egészen a máig kalandozva.


A kötetet a balassagyarmati Honismereti Kör közönségének mutatta be először Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt. közönségkapcsolati vezetője a Helytörténeti Gyűjtemény épületében. A „Vadregényes erdőtáj a Börzsöny” címet viselő mintegy hatszáz oldalas kiadvány Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterületével rendelkező vidékének minden egyes „rezdülését” ismeretterjesztő módon hozza közelebb a mindennapok emberéhez. A méltató szólt többek között arról, hogy a neves személyiségek, Bartha Dénes botanikus professzor, Oroszi Sándor „erdőkutató” és Nagy László geológus-újságíró által szerkesztett műben összesen harmincöt szerző publikálta írásait. Nem csupán arról ad számot a kötet, hogy miként alakult ki az a hatalmas andezit kőtömeg, amely a Duna, az Ipoly és a Nógrádi medence ölelésében vulkanikus kalderaként tizenhárom millió esztendővel ezelőtt keletkezett, hanem azt is megtudhattuk, hogy hazánk e gyönyörű tájegységéről eddig még nem jelent meg ilyen jellegű összefoglaló, olvasmányos tanulmány. 

A földtörténeti bemutatón túl a Börzsöny izgalmas növény – és állatvilágával is megismerkedhet az, aki belelapoz a könyvbe. Különleges fajok, így a több hektáros területeken tenyésző medvehagyma, a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállatává vált havasi cincér, az oly ritka fekete gólya, a Kemence patak vizében vígan fickándozó Petényi-márna, vagy a gombakedvelők által kiváltképp keresett kárminvörös tinóru békés egymás mellett élésben növekednek itt természetjárók és erdészek elhivatott óvásában. De láttak már errefelé medvét is – igaz, utoljára 1978-ban – és a vadmacskákhoz tartozó hiúz is felbukkant már a rengetegben.


A természeti szépségek mellett – amelyek tiszta időben nagyszerűen beláthatóak a hegység legmagasabb pontján, a Csóványoson tavaly októberben átadott kilátó tetejéről, vagy a Dunakanyarban lévő Hegyes-tetőn emelt Julianus kilátóról – az erdőgazdálkodás és vadvédelem fejlődéséről is mesél ez a kötet. Természetesen a turizmus szolgálatában végzett tevékenység sem maradhatott ki: a négy keskeny nyomtávú vasút, ezek közül a királyrétin immár napelemmel működő mozdony is viszi már a kiránduló utasokat, a felújított kulcsos házak, és a tanösvények – a katalinpusztai például háromszor nyerte már el az év ökoturisztikai létesítménye büszke címet.
Lengyel László közel egyórás előadásában még számos olyan részletről beszélt, amely elmaradhatatlan a Börzsöny ezerszínű világából.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése