„Én vagyok a híres egyfejű…” – Bodrogi Gyula hangján ez a
dal hazánkban mindenkinek ismerős lehet, hiszen nemzedékek nőttek fel Süsü a
sárkány kalandjain. Azt viszont sokkal kevesebben tudják, ki volt a bábfigura
megalkotója: Lévai Sándor báb - díszlettervező művész, aki
Balassagyarmaton született, és nemrégiben könyv készült róla.
A kötet bemutatóján, amit a Madách Imre
Városi Könyvtár olvasótermében rendeztek, dr. Csongrády Béla közíró beszélgetett
a szerzővel, Shah Gabriella művészettörténésszel.
Dr. Csongrády Béla a terefere felvezetésében arra utalt,
hogy szűkebb pátriánkban a zsenik mellett is voltak olyanok, akik értékeset,
maradandót alkottak, akik ha nem is érték el Mikszáth és Madách magasságait, de
a nagyok árnyékában, vagy ahogy Szabó Károly fogalmazott, „irodalmi
aprószentekként” gazdagították a város és a környék kulturális életét. E sorba
tartozik Lévai Sándor is.
A „Sanyi manó” címet viselő könyv készítésének hátteréről
kiderült, hogy Shah Gabriella négy évvel ezelőtt figyelt fel az önmagát is
gyakran háttérbe szorító, a nyilvánosságot nem igazán kedvelő művészre. Aki
Balassagyarmaton született, Kemencén nőtt fel, és az Ipoly-parti városban járt
középiskolába – körülbelül ennyi a kötődése Nógrád megyéhez, hiszen élete java
részét a fővárosban töltötte.
A művészettörténész-szerző felidézte, milyen nehéz is volt
felkutatni azokat az embereket, akik érdemi segítséget nyújthatnak Lévai Sándor
teljes életművének kibontásához. Lépésről-lépésre jutott el a családtól, a
fiútól, Lévai Balázstól a munkatársakon, így például Takács Vera dramaturgon
keresztül mindaddig, míg kötetbe rendezhette a kapott információkat. Nagy öröm
egy a kutatónak – fogalmazott Shah Gabriella -, ha az alany precíz ember, és a
Süsü-báb készítője ilyen volt. Komoly levelezésre bukkant a hagyatékában, és az
egykori kollégák is megerősítették, mekkora gonddal figyelte egy-egy bábfigura
alkotásának folyamatát. Süsünél például szabad kezet kapott, de erre a
tökéletességre törekvésre jellemző, ha a varrás során elcsúszott egy-egy öltés,
az már botránnyal ért fel a szemében. De nem csupán a híres sárkány fűződik
Lévai nevéhez: a Futrinka utca jól ismert állatai, Böbe baba, és sok-sok színházi
jelmez és díszlet, hiszen dolgozott többek között a népszerű „Cimbora”, „Tízen
túliak társasága”, vagy a „Zsebtévé” televíziós műsorok stábjában is. Hiába
alkotott azonban serényen, visszavonultságából nem engedett, és a Balázs
Béla-díjat is visszautasította, márpedig ez a honi művészvilág legjelesebb (és
politikamentes) kitüntetésének számít.
A könyvbemutatón elhangzott még, hogy nagyon sok támogató
állt a kötet kiadásának kezdeményezése mögé, és mind-mind nagymértékben
hozzájárultak, hogy ilyen gyorsan nyomdakész lett a mű. Amit majd nemsokára egy
film is követhet Lévai Sándor munkásságáról.
H.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése