Haditúra hősök emlékére

Egykoron Vizy Zsigmond és Bajacz Rudolf századosok vezetésével Magyarnándor felől érkezett a felmentő sereg, hogy 1919. január 29-én a vasutasok és polgárok segítségére sietve elkergessék a cseh betolakodókat Balassagyarmatról. Emlékük előtt tisztelegve már ötödik alkalommal szervezett túrát a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom gyarmati szervezete.

Miután január 31-én, szombaton reggel a balassagyarmati vasútállomáson lévő márványtáblánál fejet hajtottak a túra résztvevői, járművekkel Magyarnándorba utaztak, hogy az ottani vasúti csomópontról „rajtolva”, gyalog tegyék meg a mintegy tizenöt kilométeres utat.

Katonai hagyományőrzők felvezetésével, csípős hidegben, de azért a napsütéses időben, jókedvűen indult el a három híján száz fős menet, hogy több pihenőt közbeiktatva, a túra során a tábori konyhán éhségüket csillapítva és szomjukat oltva, nagyrészt a sínek mellett haladva, késő délután érjenek a város határába.

Háromnegyed négy előtt pár perccel, a patvarci műúton, a Veres Pálné utcai bekötőnél tűntek fel a domb mögül az első zászlók. A vasúti kereszteződésnél néhány ismerős, családtagok, a vitézi rend képviselői üdvözölték a menet résztvevőit, és „forgott” az Ipoly TV kamerája is.

A gyarmati temető keleti oldalkapujánál ugyancsak legalább tucatnyian várakoztak a gyaloglásban megfáradt fiatalokra. A Romhányi Dalárda vérpezsdítő bakanótával – „Esik eső, esik, a kaszárnya falára…” – üdvözölte őket a bejáratnál, hogy aztán a hősi temetőbe sétáljanak együtt. Itt katonás rendbe sorakoztak a túrázók, elhangzottak a vezényszavak, a műsorközlő hölgy pedig a Himnusz után Gere József helytörténészt kérte fel, hogy elevenítse fel néhány gondolattal, miért is fontos az utókor emlékezete az első világháború és következményeinek száz évvel ezelőtti eseményeire. Megemlítette, hogy a jelenlévők körül több mint négyszáz hant található, amelyeket eredetileg csak vascsövekkel jelöltek, később állították a kereszteket. Különlegessége ennek a temetőnek, hogy nem csupán különböző keresztény nációk – például magyarok, csehek, oroszok, németek – halottjai nyugszanak a sírkertben, hanem muzulmán vallású bosnyákok is, akiknek jól megkülönböztethetően, obeliszk alakú emlékköveket emeltek. A szónok hozzátette, remélhetőleg még idén, egy minisztériumi pályázatnak köszönhetően megkezdődhet a hősi temető rendbe tétele.

Az egyre erősebb, széllel vegyített hidegben Majer Zsolt szavalta még el hazafias lelkületű, saját költeményét, illetve a szervezők koszorút helyeztek el az 1925-ben készült emlék-kőkeresztnél.

A Romhányi Dalárda újabb zengő éneklése közepette vonult tovább a tisztelgők serege, egészen a Városházáig, ahol Medvácz Lajos fogadta a küldöttséget, és kiemelte, igazán bátor fiatalemberek azok, akik ilyen nehéz, télies körülmények között is teljesítették a túrát, ami mutatja, egyre erősebb Civitas Fortissima szellemisége és országos kisugárzása. A több, mint száz fősre duzzadt tömeg végül megtekintette a nemrégiben megnyílt Civitas Fortissima Múzeumot.

Hegedűs H.