Mikor lesz új börtön Balassagyarmaton?

Harmadik alkalommal ajánl fel területet a város önkormányzata a kormánynak, hogy az újonnan felépítendő észak-magyarországi börtönt Balassagyarmat déli szélén építse fel. A jelenlegi fegyházi épület ugyanis rendkívül túlzsúfolt, és egészen más célra hasznosítanák.

Jó tíz éve már, mikor e sorok írója egy feltörekvő ifjú építésszel, Karaba Tamással beszélgetett arról, mit is kellene tenni a XIX. század közepén épült, és műemlékké nyilvánított fegyház és börtön kör-épületével. Akkoriban egy olyan elképzelés körvonalai rajzolódtak ki a szakember elővetítésében, hogy a régi Vármegyháza udvaránál az északi falat megnyitnák és a körbörtön két oldalán egy promenád (sétány) vezetne az Ipoly-parton kiépülő szabadidőközponthoz. Később Eleőd Ákos, amikor a városközpont-rekonstrukció részleteit kidolgozta, hasonlóképpen gondolkodott, mondván a fegyház épülete a rabok áthelyezését követően kiválóan alkalmas lenne például múzeumi célokra, vagy idegenforgalmi ötletként egy egyedülálló szálloda létesítésére.

Időközben kapóra jött a Belügyminisztérium közlése, ami arról szól, hogy a fogvatartotti férőhelyek számának növelése érdekében az észak-magyarországi régióban mindenképpen szükséges legalább egy új, minimum ezer fős börtön építése. Erre jelentkezett helyszínként Balassagyarmat. 2013-ban azonban, amikor a város megismételte ajánlatát, a tárca vezetőjétől, Pintér Sándortól az a válasz érkezett, hogy nem kapacitást szeretnének bővíteni, azaz egy meglévő intézményt áthelyezni, hanem egy teljesen újat építeni.

Már-már lemondott Balassagyarmat arról, hogy majdan, egyszer végre birtokba veheti a Madách-Bercsényi utcai létesítményeket, amikor idén január végén jött a hír: a Belügyminisztérium ismételten önkormányzati felajánlásokat vár, legalább ötszáz fős új börtönök építésére. Ráadásul az új Büntetés végrehajtási Kódex is erre kötelezi az államot.

A háttérben, menet közben, az évek során ugyanis változott némiképp a helyzet. Egyrészt a strasbourgi Nemzetközi Bíróság a fogvatartottak többszemélyes elhelyezésére biztosítandó mozgás – és légtér mértékét növelte, ezért az eddigi magyarországi rendelkezés már nemzetközi jogba ütközik, és az új előírásoknak például a gyarmati börtön sem felel meg, az eddigi 500-550 fős létszámot 320-ra kell csökkenteni. Másfelől az utóbbi időben sorra nyerték meg az elítéltek a túlzsúfoltság miatt beadott, kártérítést igénylő „precedens” pereiket, ami miatt a kormányzatnak is nagyot kell lépni ez ügyben, azaz ezt a „mulasztásos törvénysértést” feltétlenül orvosolnia kell, így született meg a januári felhívás új börtönök építésére.

Mivel igencsak sürget az idő, és több jelentkező is akad ennek a létesítendő fegyházépületnek a felépítésére, a gyarmati önkormányzatnak is sebesen kellett megtennie az intézkedéseket. A január 30-i ülésen a képviselő-testület el is fogadta a javaslatot. E szerint: a Vármegyeháza-Börtön fejlesztési programjának mielőbbi megvalósulása érdekében a Fáy András utcában, illetve mellette, a Szügyi úton további területeket ajánlanak fel ingyenesen a Belügyminisztérium részére, és így nem csupán a börtön fogvatartottjait és az előzetes letartóztatásban lévő személyeket költöztethetnék át ide, hanem az Ipoly Cipőgyár is korszerű telephelyet kapna, amellyel bővíthetné szolgáltatásait, nem mellesleg pedig további új munkahelyeket teremtene. Ezáltal felszabadulna az országos műemléki védettségű épület-együttes a belvárosban, amit immár a város nyugodtan használhatja saját céljaira, és itt megyeházával együtt kialakíthatná a kulturális – és idegenforgalmi központot, valamint az egyedülálló börtönmúzeumot.

Csach Gábor alpolgármester elmondta, azért cselekedtek ilyen gyorsan a határozat elfogadásával és az ajánlattétellel, mert lépéselőnybe szeretnének kerülni a többi jelentkező várossal szemben, és így a Belügyminisztérium közeljövőben születő döntése Balassagyarmatot jelölné ki az új észak-magyarországi büntetés-végrehajtási intézet felépítésére.

Hegedűs Henrik
Fotó: internet