Nem lesz zárt a gyarmati menekültszálló

Mivel az utóbbi év során jelentős mértékben megnövekedett hazánk déli határszakaszán a menekültek Magyarországra mozgása, itt volt az ideje, hogy a balassagyarmati idegenrendészeti szálló fenntartói is beszámoljanak, mennyiben érintik ezek a folyamatok a városban működő intézményt.

Az önkormányzat képviselő-testülete előtt nemrégiben számolt be minderről dr. Lipusz Brigitta, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal észak-magyarországi regionális igazgatója, illetve Orosz Jánosné, a városi kirendeltség vezetője. 

Elöljáróban dr. Lipusz Brigitta az országos „tendenciákat” ismertette, amiből a média útján szinte naponta értesül az átlagpolgár is: 2012 és 2013 között nyolcszáz (!) százalékkal emelkedett meg a Csongrád és Bács-Kiskun megyék területén az országba illegálisan érkező menekültek száma, ami 2014 első két hónapjában tovább fokozódott. Ezeknek az embereknek a döntő része koszovói illetőségű, a többiek afgánok, szírek, illetve néhány fekete-afrikai nemzet szülöttjei. Természetesen nem itt akarnak letelepedni, hanem az első alkalommal igyekeznek továbbállni a jobb megélhetést ígérő nyugat-európai országok irányába – lásd például legutóbb a győri vasútállomáson a vonatról százával leszállított menekülteket. A regionális igazgató hozzátette, e miatt ugyan változott némiképp a feladatok ellátása, de mindezek a város közhangulatát, legfőképpen pedig közbiztonságát nem befolyásolják.

Orosz Jánosné kifejtette, a balassagyarmati közösségi szállás jelenleg sem teljes kapacitással működik, azaz a maximális 111 fő helyett rendszeresen 80-90 ember tartózkodik a Kossuth és Ady utcák sarkán található egykori honvédkaszárnyában. Ráadásul igen nagy közöttük az úgynevezett „fluktuáció”, vagyis huzamosabb ideig senki sem tartózkodik a szállón, mindig újonnan érkezőkkel töltik fel a létszámot, hiszen innen, Balassagyarmatról is gyakran azonnal továbblépnek a koszovóiak. A menekültek, illetve az idegenrendészeti eljárás alatt állók számára a BÁH napi háromszori étkezést, internetszobát, konditermet, higiéniai szükségleteket biztosít. Folyamatos az orvosi ellenőrzés is, azaz bármilyen formában fertőző személy nem kerülhet be a többiek közé. A kirendeltség-vezető kiemelte, a korábbi évektől eltérően változott a korosztályos, egyéni összetétel is a szálló lakói között. Míg korábban nagyobb volt a közbiztonságra „potenciálisan” veszélyes férfiak száma, addig ma már java részben családok élnek itt, anyák, gyerekek – a diákok számára az oktatás a Dózsa György Általános Iskolában, egy „migrációs osztályban” biztosított. A szakember fontosnak vélte kihangsúlyozni, hogy a hatóságok visszajelzése alapján 2014-ben jelentősen visszaesett a szállás lakói által elkövetett szabálysértések száma, kisebb atrocitások csak az épületen belül keletkeztek, a városbeliekkel szemben történt cselekményről nem kaptak jelentést. A gyarmati rendőrök végeztek belül közbiztonsági ellenőrzést is, fegyverek, éles eszközök, tárgyak, netán kábítószer után kutatva, de csupán hamis utazási igazolásokra bukkantak. 

A képviselő-testület tagjai ezután különböző kérdéseket tettek fel a BÁH illetékeseinek. Dobrocsi Lénárd elsősorban arról érdeklődött, hogy várható-e a közeljövőben Balassagyarmaton bármiféle létszámbővítés, illetve az ide „utalt” személyekkel kapcsolatban végzett-e átvilágítást a Nemzetbiztonsági Hivatal vagy a Terrorelhárítási Központ? Utalva például arra, hogy ha az Iszlám Állam ellen netán bekövetkezne egy komolyabb méretű nemzetközi fegyveres akció, a terroristák esetleg bekeveredhetnek a menekültek áradatába, ezáltal fokozott veszélyt jelentve Nyugat-Európára is. A városatya hasonlóképpen arra is kíváncsi volt, hogy önkormányzati képviselői minőségében kaphat-e engedélyt a szálló személyes szemrevételezésre, mert korábban még az újságírói igazolványa felmutatásával sem engedték be.

Dr. Lipusz Brigitta válaszában egyértelműsítette: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal semmilyen férőhely-bővítésre nem készül, mi több, nincs tervben a közösségi szállás zárttá és őrzötté tétele. Ezt elsősorban a megváltozott belső személyi viszonyok indokolják, hiszen, ahogy fentebb is fogalmazott, nagy részben már családok tartózkodnak az épületben, akikkel szemben nincs ok ilyen szigorú eljárásra, és a „fluktuáció” során a váltást is hasonlóképpen családok alkotják. A nemzetbiztonsági kockázatokkal kapcsolatban pedig kijelentette, az érintett hivatalos szervek mindenkivel szemben lefolytatják a teljes körű vizsgálatot, azaz senki sem kerülhet Balassagyarmatra ilyen jellegű ellenőrzés nélkül. A személyes bejárás engedélyezéséről úgy nyilatkozott: korábban valóban voltak tiltó rendelkezések „külsős” látogatásról, de természetesen semmi akadálya, hogy a város érdekében tevékenykedő önkormányzati képviselők megtekinthessék belülről is a létesítményt, megismerhessék a körülményeket.

Csach Gábor alpolgármester szót kérve megerősítette, hogy az önkormányzat továbbra is támogatja a balassagyarmati közösségi szálláson az eljárásrend szigorítását, valamint az őrzött státusz létrehozását, és komoly szándéka a város vezetésének, hogy szorgalmazza, kerüljön el innen a menekülteket befogadó intézmény. Amennyiben a BÁH mégis fontolgatja az őrzött szállóvá átalakítást, esetleges létszámbővítéssel kiegészítve, e tekintetben a szándékokra nyitott a város vezetése. Dr. Lipusz Brigitta viszont újfent felhívta a figyelmet arra: az idegenrendészeti létesítmény speciális helyzete, a családok nagy száma, a különleges bánásmód követelménye, maga az a tény, hogy a javarészt koszovói polgárok békésen élnek az intézmény falai között, és a városlakók is a tapasztalatok szerint emberségesebben viszonyulnak a külföldiekhez, nem indokolnak a közeljövőben semmilyen szigorítást, így nincs tervbe véve az őrzötté tétel.

Hegedűs Henrik