„A gyógynövényekhez nem tudnak hozzászokni a kórokozók”

Rengeteg jó tanáccsal szolgált a szépszámú hallgatóságának Balassagyarmaton Szabó György, ismertebb nevén „a bükki füvesember”. A régi vármegyeházán tartott előadásban számos ajánlás hangzott el, milyen szervrendszerre melyik gyógynövény a leghatásosabb.

Az esemény elején a házigazda Egészségvédők Egyesülete nevében dr. Németh György belgyógyász főorvos köszöntötte a vendéget. Szabó György először röviden felvázolta, miként is lett ő a természet szerelmese, a gyógynövények kutatója: „vajákos” nagymamájától származik a máig tartó szenvedélye. Kitért arra is, hogy egészen 1978-ig, egy nemzetközi kongresszusig még az Egészségügyi Világszervezetben is tabutémának számított egyes növények komoly gyógyító hatása, de olyan nagy lett a téma iránt az érdeklődés, hogy ezután már nem tekintették „kuruzslónak”, aki ezekkel foglalkozott. Ma már pedig az alternatív gyógymódok között első helyeken szerepel – az orvosok szemében is.

A nyolcvanhetedik születésnapját a közeljövőben ünneplő Gyuri bácsi néhány érdekes számadatra is felhívta a figyelmet: Németországban például a lakosság negyvenöt százaléka egyáltalán nem szed gyógyszereket, és a rákellenes készítmények hatvan százalékát gyógynövények felhasználásával állítják elő. A „füvesember” hangsúlyozta, a gyógynövényeknek elsősorban azért van kiemelkedő szerepe a betegségek megelőzésében és kezelésében, mert nem tudnak hozzájuk „szokni” a kórokozók. Míg egy antibiotikumban azonos nagyságú a hatóanyag, addig a növények esetében minden faj minden egyede más-más arányban tartalmazza mindezt. 

Az előadó ezután rátért a részletekre. A mintegy négyszáz fős közönség soraiban pedig előkerültek a jegyzetfüzetek és az érdeklődők szorgalmasan rótták a papírra, mi mire hasznos, mi mit gyógyít – hogy aztán majd másnap megrohamozzák a patikákat. Szabó György a jelszóval kezdte: „tisztítsd ki magad – ősszel és tavasszal”. Majd szépen végigfutott az egész emberi szervezeten és sorolta a gyógynövényeket. A vesékre a nyírfalevélből, csalánlevélből és mezei zsurlóból készített tea ajánlatos – egy csészével egy héten, akár száz évig is kortyolható. A májra a csipketea hörpintgetését már húsz éves életkorban bátran el lehet kezdeni, a vércukorszint tartására a diólevél-tea a legjobb megoldás, míg a szív – és érrendszeri problémákra, vagy a magas vérnyomás csökkentésére például a galagonyatea. De minden egyes emberi kínra, fájdalomra, a reumán keresztül az egyéb ízületi gondokra is tudott megfelelő természetes praktikákkal szolgálni a „bükki füvesember”.

Egyet azonban nem győzött végig kiemelni: ne kerüljük az orvost, bátran menjünk el a doktorhoz, hiszen ő is rendszeresen jár a rendelőkbe.

H.H.