Az észak-magyarországi tájegység népi
hagyományai, viseletkultúrájának legfőbb vonásai kerültek középpontba nemrégiben Balassagyarmaton, a Palóc Múzeumban rendezett néprajzi konferencián.
A tanácskozás felvezetéseként a
házigazdák részéről dr. Lengyel Ágnes múzeumigazgató köszöntötte a
résztvevőket, kiemelve, hogy a Balassagyarmat környéki falvakban több helyen
élnek még olyan idős asszonyok, akik nem csupán híven őrzik a palócföldi tradíciókat,
hanem büszkén viselik is a községre jellemző öltözetet. Ők pedig egyre nagyobb
kedvvel adják tovább az örökséget, és örömteli, hogy a fiatalok is mind inkább
érdeklődnek a múlt kincsei iránt. Balla Mihály országgyűlési képviselő is
megerősítette ezt, utalva arra, hogy másfél évtizede, az államalapítás
ezredéves évfordulójának ünneplése hozta meg azt a lendületet, ami által a
népviseletek újra „élővé” váltak, és nem maradtak a szekrényekben, hanem fiatal
lányok és fiúk büszkén hordják a különböző nagyobb rendezvényeken. A
hagyománytisztelet feléledése által pedig tökéletesen megmutatkozik, milyen
sokszínű is az a kulturális örökség, ami ennek a vidéknek a sajátja. Hiszen egy
főkötő, egy szoknya sok mindenre fényt derít, korra, családi állapotra, szokásokra.
A honatya hozzátette, nem kell most már félni attól, hogy ez az örökség
homályba vész, erről gondoskodik a feltörekvő nemzedék.
A rimóci viselet
Dr. Petercsák Tivadar, a Magyar
Tudományos Akadémia néprajzi és antropológiai munkabizottságának elnöke üdvözlő
beszédében arra világított rá, milyen megfontolásokból szervezték meg ezt a
konferenciát. A Borsod, Heves és Nógrád megyei szakemberek részvételével évente
tartanak szakmai jellegű tanácskozásokat, vándor módon, azaz mindig más
tájegység központjába helyezve a programokat, amelyeken a legújabb kutatási
eredményeket tárják a kollégák elé. Ennek a folyamatnak szép példái akadtak a
közelmúltban, érdekes, népszerűsítő kiadványok formájában is, mint amilyen
például a Palócföldről megjelent Zólyomi József, dr. Fábián Mária, vagy Varga
Marianna gyűjtései által. Fontos dolog tehát, hogy ez az élő népviselet
továbbra is élő maradjon, hiszen a múltat tisztelni a legnemesebb hagyomány –
fejezte be gondolatait a tudós.
Őrhalmi lányok
A köszöntőket követően kezdetét vette az
ismeretterjesztő előadások sorozata. Szóba kerültek az észak-borsodban,
Gömörben élő barkók, és viseletük újjáélesztése, a pitykegombok múltja és
jelene, az évszakhoz igazodva a csőszleányok és csőszfiúk öltözetének
alakváltozásai, a palóc parasztruhák, és bemutatkozott több helyi – szandai,
ilinyi, rimóci, varsányi – viseletforma.
Hegedűs Henrik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése