2016. október 25., kedd

Legyőzetve győzők emlékhelye

Több részletben, több helyszínen tartották meg Balassagyarmaton, az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségeket.

Délelőtt tizenegy órakor kis csoport gyülekezett a Mártírok és Nyírjesi utcák találkozásánál lévő játszótérrel szemközt. A kis köz, ami innen egészen a Kandó Kálmán utcáig vezet, eddig névtelen volt, de mostantól a táblán ez áll: dr. Magyar Pál utca. A korabeli helyi események egyik vezéregyéniségének, a Balassagyarmati Járási és Városi Forradalmi Bizottság titkárának alakját Medvácz Lajos polgármester idézte fel. Kiemelte, hogy az 1956. október huszonhetedikén megalakult szervezet olyan nagyfokú rendet teremtett a településen, hogy egyetlen pofon sem csattant, és a békés állapotok kialakításában elévülhetetlen érdemei voltak dr. Magyar Pálnak. Aki viszont később nem kerülhette el a felelősségre vonást. A következő év februárjában az éj leple alatt egy pufajkás osztag hatolt a telkére, de a házba már nem jutottak be, mert az ügyvéd nem engedte be őket, és a zár feltörésére hívott lakatos is megtagadta a parancsot. A hatalom akkor még nagyon vigyázott arra, hogy a törvényesség látszatát keltse, és nevetséges módon, miután bejutottak dr. Magyar Pál otthonába, bizonyítékként csak egy rozsdás, törött kardot tudtak felmutatni. A pribékek azonban „saját közegükbe” jutva már nem kegyelmeztek. Többször véresre verték a jogászt, halálos ítéletének kimondása előestéjén pedig olyan brutálisan bántalmazták, hogy kis híján belehalt az ütlegelésbe. Később három hónapig várt a siralomházban, míg Nagy Imre és társai kivégzésének másnapján bírálták el a kegyelmi kérvényét, de így is nyolcévnyi fogházra ítélték. Az 1962-es amnesztiarendelettel szabadulhatott ki a fogságból, de ezután is állandóan rendőri ellenőrzés alatt állt, kitéve a hatósági zaklatásoknak. Fizikai munkát végzett, és csak a nyolcvanas évek elején térhetett vissza a jogi pályára. A rendszerváltás után több elismerést kapott, Balassagyarmat díszpolgárának választotta, majd közvetlenül halála előtt Nógrád Megye Közgyűlése is hasonló kitüntetésben részesítette.

A rendezvénysorozat következő állomása délután három órakor a Palóc-ligetben található emlékhely volt, ahol Regéczy-Nagy László nyugalmazott dandártábornok tekintett vissza 1956-os személyes emlékeire. A tömeg ezután átsétált a Bajcsy útra, az egykori Pénzügyi Palota, a mai városi rendőrkapitányság épületéhez. Itt alakult meg hatvan éve a fentebb már említett forradalmi bizottság, Daróczi Gusztáv vezetésével.

Előbb Balla Mihály országgyűlési képviselő mondott köszöntőt, tisztelegve mindazok előtt, akik az 1956-os helyi megmozdulásokban részt vettek, és a rövid életű demokratikus intézményrendszer kialakításában, az utcák békés rendjének fenntartásában tevékeny szerepet vállaltak.
Medvácz Lajos először az új emlékhely kialakításának előzményeit ecsetelte. Az önkormányzat az ’56-os Emlékbizottságtól ötmillió forintos pályázati támogatást kapott a célra, és az 1996-ban emelt márványtábla mellé, azt kiegészítve, saját ötletek alapján öntették formába a hősök és áldozatok tiszteletére emelt mementót. Ezen név szerint emlékeznek meg arról a harmincegy balassagyarmati polgárról, akiket a kádári kommunista megtorlás a forradalomban való helyi részvételükért börtönbüntetéssel, vagy távollétükben halállal sújtott. A polgármester hozzátette, az emléktáblák elé az antik hagyományoknak megfelelően egy süttői márványból készült sztélét állítottak. Maga az emlékmű formájában igyekszik utánozni az 1914-ben emelt Pénzügyi Palota ablakdíszeit, stílusában igazodva az épület nyugati homlokzatához, és jelképezve, hogy a forradalom idején a közigazgatás a nép közé, az utcára költözött, vagyis elérkezett a demokrácia pillanata és reménye. A sztélé utcai oldalán a „devictus vincit”, vagyis „legyőzetve győztek” latin jelmondata olvasható, ami arra utal, hogy az önkénynek csak a szabadságharcosokat sikerült meggyilkolnia, a szabadság eszméjét nem tudta kiirtani, hiszen 1956 lett mai demokráciánk alapköve. A gyalogjárda felőli oldalra pedig Ábel Lajos neve került fel. Ő volt ugyanis az 1956 utáni megtorlások egyetlen balassagyarmati halálos áldozata, akit a rendőrhatósági őrizetben vertek halálra fogvatartói. Temetését teljesen titokban intézték, testét többszörösen lezárt koporsóba tették, hogy a család se tudhassa meg milyen körülmények között vesztette életét – említette a szomorú történetet Medvácz Lajos.
Az új emlékhely leleplezésére Varga Lajost, a Balassi Bálint Gimnázium egykori tanárát (akit ’56-os tevékenységéért szintén perbe fogtak), illetve Ábel Györgyöt, néhai Ábel Lajos fiát kérte fel a polgármester.

A balassagyarmati megemlékezés a vármegyeháza nagytermében a város által adományozott szakmai díjak és elismerések átadásával árult.
H.H.
Fotó 1: Sümegi Tamás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése