Sokszínű kulturális műsor szórakoztatta szombaton a csitári
falunapra érkezőket. Modern tánc, hagyományőrzés és kézműves foglalkozások
remekül megfértek egymás mellett a községi sportpályán.
Hatalmas hőségben érkeztünk meg a rendezvény
színhelyére. A kora délutáni órán a házigazdák és vendégeik a tágas sátor
hűvösébe húzódtak, és csak a legbátrabbak vállalták, hogy a tűző napon
maradnak. Két kislány egy ingatag pallón állva igyekezett egy bot segítségével egyszerre
egyensúlyozni és kibillenteni a társát. Odébb egy libikóka körül még kisebb
apróságok gyülekeztek, a jurta-sátor környékén pedig kézművesek serénykedtek.
A színpadon ezalatt három zöld sapkás és piros bóbitás cipőt
viselő manó jelent meg, akik ős ellenségükkel, Rontom-Bontommal, a
szörnyűségesen csúnya vasorrú varázslóval vették fel a harcot – azért a gonosz
elűzéséhez szükségeltetett némi „tündéri” segítség is.
A vendégek sokaságában közben ismert személyiségekkel
találkoztunk. A délelőtti öregfiúk focimérkőzések résztvevői között válogatott
labdarúgók is rúgták a bőrt: Kovács Attila egykoron hétszer állt a magyar
válogatott kapujában, és társával, Lazsányi Lászlóval a múlt század nyolcvanas
éveinek elején a honi mezőny élcsoportjába tartozó Csepel SC erősségei voltak.
Beszélgetésbe elegyedtünk, elmondták, annak idején a legendás Verebes-féle Rába
ETO és a Komora Imre vezette Budapesti Honvéd mellett nem lehettek bajnoki
álmaik, hiába voltak nagyon jó anyagi helyzetben, és hiába alkottak rendkívül egységes
társaságot.
Alig fejeztük be a tereferét, máris ismét a színpad felé
kellett fordulni, hiszen megkezdődött a falunap ünnepélyes megnyitója. Komjáti
István csitári polgármester köszöntötte a vendégeket, többek között Balla
Mihály országgyűlési képviselőt, illetve a testvértelepülések, a felvidéki
Kelenye és Csitár küldöttségét. A honatya rövid beszédében elsősorban a kis
településeken élők összetartó erejére hívta fel a figyelmet, amelyre itt jó
példa a szabadtéri színpad közös felépítése, valamint az, hogy ilyen sok embert
tudtak vonzani a rendezvényükre.
Nemsokára újabb stílus jelent meg a műsorban: Járja Tamás és
Takács Dorottya szemeket igéző latin táncot járt, rendkívül elegánsan,
gondosan-pontosan kivitelezett mozdulatokkal. A szambát aztán csárdás váltotta,
népviseletes lányok, kalapos-csizmás fiúk perdültek elő, a helyi hagyományőrzők
fiataljai. A következő számot pedig hatalmas nevetés kísérte: a kelenyeiek erre
a napra fergeteges cigánytánccal készültek. A „báró” középen egyik menyecskét a
másik után forgatta, hogy aztán a végén megjelenjen a házastárs, karján a
„kisgyerekkel”, és véget vetett a dáridónak.
A házigazdák egy hosszú, közel fél órás színdarabbal is
kedveskedtek. Az asszonykórus körbeölelte a színpad terét, mögöttük a férfiak
sorakoztak, előttük pedig egy lócán megelevenedett a falu élete. A narrátor a
háttérben mondta a szöveget, a vegyeskar „zengte”, míg a padon öregek és
fiatalok diskuráltak, énekeltek, szerelmek szövődtek, durcás anyósok jelentek
meg, öregasszonyok pletykáltak, idős bácsi mesélt a fiatal koráról.
Miközben a nép a finom vacsorát fogyasztotta, a felvidéki
csitári „testvérek” képviselőjével váltottunk néhány szót: a Nyitrától
tíz-tizenöt kilométerre található község az egyik legészakibb kiszögellése a
magyar ajkú szlovákiai településeknek. Megtudtuk, a „szórványban” egyre
nehezebb megőrizni az anyanyelvet, főleg úgy, hogy a közeli nagyvárosból egyre
több szlovák család költözik Csitárba, de amíg csak egyetlen helybeli beszél
magyarul, nincs veszve az ügy.
Pár lépés, és még egy ismert személyiséggel találkozunk. A
korábbi neves autóversenyző, Maruzsi László baráti szálakkal kötődik a
csitáriakhoz, így szívesen fogadta a falunapra szóló meghívót. Pályafutását
felelevenítve elmondta, mindig nagy örömmel jött Nógrádba, és versenyzett a
Salgó Ralin, mert errefelé kiváltképp szeretik az autósportot. Amikor Kazáron
edzésre mentek és ismerkedtek a pályával, a faluba visszatérve mindig sokan
vették körbe a kocsijukat, és csak kérdezgettek-kérdezgettek. Szóba került az
egyelőre még mindig FIFA-hitelesítésre váró, általa „korszakalkotónak” nevezett
szabadalma, amelynek lényege, hogy a labdarúgó mérkőzéseken a partjelzőt (mai
kifejezéssel éve asszisztenst) a zászlajára szerelt kis berendezés (lámpa)
segíti, amely azonnal meggyullad, ha a pályát pásztázó, kapcsolódó
kamerarendszer lesállást jelez. Így nagyon sok vitatott helyzet könnyen és
gyorsan tisztázható lenne – mondta a találmány kiötlője.
Az est folyamán a hangulat egyre emelkedettebb lett, a
sztárvendéggel, Szűcs Judit popénekessel együtt dalolták a bulizók a
legismertebb slágereket, Molnár Orsi és Gyimesi Péter műsora alatt pedig
néhányan már a színpadra is felmerészkedtek.
H.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése