Biztosi tájékoztató polgármestereknek

Az elmúlt másfél hétben szorgalmasan járta Nógrád megyét Balla Mihály országgyűlési képviselő, miniszteri fejlesztési biztos. Az egyes helyszíneken elsősorban arról tájékoztatta a megjelent polgármestereket és érdeklődőket, mire figyeljenek kiemelten a településeken az uniós pályázati forrásigények összeállításánál.

 

A politikus először Rétságra látogatott, majd jött sorra Balassagyarmat, Szécsény, Salgótarján, Bátonyterenye és Pásztó állomása. A balassagyarmati fórumon Balla Mihály elsőként azt ecsetelte, hogy minden helyen az igényeket nem igazán az álmokhoz, hanem sokkal inkább az adottságokhoz kell igazítani. Külön megemlítette, hogy a Belső-Cserhát dombokkal-völgyekkel szabdalt vidékén nincs komoly lehetőség nagyobb területi kiterjedésű ipari üzemek létesítésére, erre ott van Balassagyarmat-Szügy „vonala”, ahol már kiépített infrastruktúra várja az esetleges további befektetőket. Hasonló a helyzet a Karancs-völgyében, a domborzati viszonyok itt is határt szabnak az elképzeléseknek. 

Hozzátette: az elkövetkező tíz-tizenöt esztendőben, Nógrádban a legnagyobb kihívást azt jelenti majd, hogy a meglévő, és remélhetőleg kedvezőbben alakuló demográfiai viszonyok mellett a különböző gazdasági folyamatokhoz, befektetői igényekhez miként illeszthető hozzá a szakképzési rendszer. Hiszen például a nemrégiben Szügyben megépült PARAT gyáregység termelése csak akkor lehet tartósan sikeres, ha képzett munkaerőt alkalmaz, és azt a környékről „szívja fel”, ehhez pedig elengedhetetlen egy ide idomuló balassagyarmati központú szakképzés-oktatás megteremtése.

A miniszteri biztos nem titkolta, a 2014-2020-as időszak különböző európai uniós pályázatainál (pl. a településfejlesztési operatív programok) azokat részesítik előnyben, amelyek gazdaságfejlesztésre irányulnak, hiszen maga a ciklus irányelve, hogy minden száz forint megítélt támogatásból hatvan forintot ilyen jellegű vívmányokra fordítsanak. Az infrastrukturális fejlesztések is ide kapcsolhatók – egy iparterületre haladó bekötőút korszerűsítésének e tekintetben nagy nyerési esélye van.

A honatya kiemelte a szociális szövetkezetek jelentőségét, amelyeket a közmunkaprogram folytatásaként elképzelhetőnek tart. Hangsúlyozta, a foglalkoztatottsági mutatók javításában alapvető kormányzati célkitűzés, hogy minél több személyt tartósan visszavezessenek a munka világába. A közmunkák hasznosak, ha ügyesen intézik, és erre számos remek példa akad a térségben is – ő a diósjenői fanyesedék-feldolgozást említette. Ám a kistelepüléseknél a szociális szövetkezetek beindítása is mindenképpen nyereséget hozhat, e kérdéskörben az Érsekvadkerten már működő két üzemegység tapasztalatai kedvezőek. Balla Mihály ajánlotta, a hasonló adottságokkal, hasonló mezőgazdasági kultúrákkal rendelkező szomszédos települések fogjanak össze, közösen hozzanak létre szociális szövetkezeteket, és így a közmunkák folytatásaként gazdaságilag is eredményesek lehetnek. Az Ipoly-menti falvak megerősíthetik zöldség – és gyümölcsfeldolgozó tevékenységüket, de ugyanúgy esélyt kínálnak a határon átnyúló kapcsolatok is, tehát érdemes mindenkinek a Felvidéken „testvértelepülést” felkutatni, avagy a meglévőkkel még szorosabb viszonyt ápolni, közös projektekben gondolkodni. 

A miniszteri biztos végül arra mutatott rá, hogy mindenki teljesen körültekintően, szakszerűen, a legjobb szakemberek segítségét kérve, központi koordinációt (a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség e tekintetben partner) igénybe véve alkossa meg a maga pályázatát, mivel igen nagy a tét, óriási esélyt kapott azzal a megye, hogy összesen negyvenkét-milliárd forint találhat gazdára, és nem szabad egyetlen „fillért” sem elszalasztani, ami a fejlődést szolgálhatja.

Balla Mihály a jövőben személyes egyeztetéseken folytatja nyáron is a munkát – ahogy tréfásan fogalmazott: „senki se menjen szabadságra” –, hogy végérvényesen kialakuljanak, melyik településen milyen pályázati forrásokat igényelnek. 

H.H.