Több nyugat-nógrádi kerékpárútra készültek a közelmúltban
hatástanulmányok, engedélyeztetési tervek és nyomvonal-kijelölések. Ám
kérdéses, hogy a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklusban ezek közül mennyi
valósul meg.
Nemrégiben, egy balassagyarmati előadásán Majdán János
történész mondta, hogy az európai közlekedésfejlesztés egyik jövőbeli alternatívája
a kontinenst átszövő kerékpárutak hálózata lehet. Környékünkön is akad már rá
szép példa, hogy a környezetbarát kétkerekű tekerés szerelmesei, és az autósok
milyen jól megférnek egymás mellett – persze jól elhatárolva a másiktól: a
Dunakanyarban vezető „biciklivonal” rendkívül népszerű a kiránduló bringások
körében.
A közelmúltban, Balassagyarmat szomszédságában, Szügyből a
város felé vezetve, a két település közigazgatási határáig kialakítottak egy
kerékpárutat, elsősorban annak érdekében, hogy a szügyi gyáregységek
megközelítése könnyebbé, és veszélytelenebbé váljon a dolgozók számára, hiszen
a reggeli és a kora délutáni műszakváltások alkalmával rendkívül sűrű errefelé
a forgalom. Ráadásul ezt a szakaszt világítással is ellátták, ami az esti
órákban érdekes látványt nyújt. Ám a város határánál amolyan csonka módon,
befejeződik az „aszfaltcsík”.
Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere elmondta,
korábban voltak kezdeményezések arra, hogy ezt a kerékpárutat legalább a Delphi
üzeméig meghosszabbítsák, de egyelőre ez nem történt meg. Az is nehezíti a
folytatást, hogy a 2000-es évek elején elkészült tervek szerint a nyomvonal
eléggé „kacskaringósan”, az autóutat többször keresztezve haladt volna a város
irányába, azaz itt mindenképpen szükséges az újraterveztetés. A polgármester
hozzátette, a legjobb megoldás az lenne, ha a keleti oldalon menne végig a
kerékpárút, egészen a Május 1. útnál lévő körforgalomig. Ehhez lehetne
becsatlakoztatni majd a Fáy utca kereszteződésében egy nyugat-keleti irányú
„bringaszakaszt”, párhuzamosan a nemsokára megépülő déli tehermentesítő úttal,
aminek első része, a Kábelgyártól az Algőver utcáig nemrégiben elkészült.
Medvácz Lajos elmondta még, hogy a Balassagyarmati Kistérség
Többcélú Társulása néhány évvel ezelőtt hatástanulmányt készíttetett és az
engedélyeztetési terveket is beszerzett egy Drégelypalánktól az Ipoly-völgyében
egészen Hugyagig – sőt onnan, dél felé, Hollókőig - vezető kerékpárútra, ennek azonban akkora
költsége lenne, hogy a finanszírozását európai uniós pénzforrások kiaknázása
nélkül képtelenség végrehajtani. A kiviteli tervek és a tulajdonosi
hozzájárulások is megvannak, ám a több százmillió forintos beruházási összegre
még pályázat sem jelent meg. A gyarmati városvezető – mint maga is lelkes
bicajos – reménykedik abban, hogy a 2014-2020-as fejlesztési pénzek
odaítélésénél a nyugat-nógrádi kerékpárutak kialakítására is érkezhet komoly
támogatás.
Balla Mihály országgyűlési képviselőt is megkerestük a
témában. A honatya amondó, csak olyan helyeken érdemes kerékpárutakat építeni,
ahol ezt a nagymérvű forgalom és a fokozott balesetveszély, vagy a kiemelkedő
turisztikai igény indokolja. A Honttól Drégelypalánkig tartó, már meglévő
szakaszhoz az ő véleménye szerint felesleges lenne kelet felé külön biciklisávot
csatlakoztatni, mert Drégelypalánktól Dejtárig négyszámjegyű az út, gyérebb
közlekedéssel, tehát itt biztonságosan haladhatnak a kétkerekűek. Dejtártól
viszont a 22-es út mentén az a fő kérdés, miként lehet „áthidalni” az
ipolyszögi égerláp érinthetetlen természetvédelmi területét. A politikus úgy véli,
számos akadály nehezíti a tervezett kerékpárutak gyakorlati megvalósítását, de
természetesen örülne, ha erre a célra is lehetne uniós forrásokat elkülöníteni.
H.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése