Bár a téma csak nagyon érintőlegesen kapcsolódik megyénkhez,
mégis, nem csupán a szerző nógrádi származása miatt lehet érdekes dr. Majdán
János nemrégiben megjelent könyve, amely a magyar közlekedés fejlődéstörténetét
mutatja be a tizennyolcadik század elejétől napjainkig.
Dr. Majdán János Szügyben nevelkedett, a
balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumba járt középiskolába, majd a debreceni
egyetem elvégzését követően egy egri kitérő után telepedett le családjával
Pécsett, ahol ma az egyetem docense, e mellett pedig a bajai főiskola rektora.
Az újkori magyar gazdaságtörténetben kiváltképp jártas szakember kötetét
nemrégiben mutatták be a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtárban, akivel
az eseményen egykori osztálytársa, Nagy László honlapszerkesztő beszélgetett.
A bemutató során több érdekes részlet felszínre került.
Például az, hogy dr. Majdán János már tizenévesen nagy szerelmese volt a
vasútnak, „kívülről fújta” a Gyarmatról induló és oda érkező vonatok
menetrendjét, de csak nagy kerülők után ragadt meg ennél a szakterületnél,
mondván Pécsre kerülve aligha találhatott volna a szülőföldjéhez köthető témát.
Ráadásul a magyarországi közlekedés kérdéseiről korábban csak szigorúan
tematikus, egy-egy ágra „szűkült” kutatások folytak, teljes összefüggésében más
nem vizsgálta ezt, társadalmi, gazdasági, egyéb hatásait elemezve. Mivel a
pécsi hallgatók is panaszkodtak, hogy nehezen tudják feltárni így a
részleteket, hát nekifogott az egyetemi tanár, és szívós munkával megalkotta
ezt a könyv-különlegességet.
A beszélgetés során előtűntek mindazok a kiemelkedő
személyiségek, akiknek a magyar közlekedés tudománya rengeteget köszönhet.
Széchenyi István már annak idején is az emberi érrendszerhez hasonlította a
vasúthálózatot, ütőekkel és hajszálerekkel, azok összefonódásaival, Baross
Gábornak a kiegyezés kori szakminiszternek pedig elévülhetetlen érdemei vannak
a máig is használatos menetrend-rendszer kialakításban, a vonalak
fejlesztésében, új pályaszakaszok megnyitásában, és még sorolhatnánk. Ráadásul
olyan, a közvélemény által kevésbé ismert érdekességekről is tereferélt a két
beszélgető partner, mint a bécsi szelet és a vasúti restik szoros kapcsolata,
ahol 36 centiméteres átmérőjűnek kellett lennie kötelezően a borjúhúsból
készült ételnek, illetve az is szóba került, hogy az utasok úgy tudták
megkülönböztetni, hogy a száguldó vonat immár átért Ausztria területére, hogy
ott már más irányba „kunkorodtak” a muskátlik. A társalgás során kiderült, hogy
a brassói asszonyok Párizsból rendelt kalapjait az Orient Expressz szállította,
és ha késett a „posta”, nem kellett kifizetni a küldemény árát.
A vasút mellett dr. Majdán János megemlítette a közúti
forgalmat is: miért nem aszfaltozták le annak idején sokáig az M7-es
autópályát? Mert a szovjet vörös hadsereg páncélosainak felvonuló területének
számított. A budapesti trolibuszokról pedig sokan tudják, azért kapták a 70-es
számot, mert Sztálin „elvtárs” hetvenedik születésnapján indultak el az első
járatok. A hajózás szerepéről szólva dr. Majdán János kitért arra, ha Napóleon
nem legyintett volna a gőzhajót előtte bemutató Fulton találmányára, talán
hamarabb elindult volna hódító útjára ez a közlekedési ágazat, ami viszont mára
veszített jelentőségéből, gondoljunk csak a Duna-Rajna-Majna csatornával
kapcsolatos várakozások be nem teljesüléséről.
Az érdekszempontok is előtérbe kerültek. Zalaegerszeg
esetében megemlítette a szerző, hogy amikor az észak-déli vasútvonalat
kijelölték, a helyi csizmadiák hevesen ellenálltak az ötletnek, attól tartva,
hogy a szomszédos Szombathely iparosai majd olcsóbb árukkal árasztják el a
zalai megyeszékhelyet. Lobbijuk eredményes volt: azóta is Zalaszentiván a
csomópont. Nógrád megyei viszonylatban pedig a becskei alagút a példa: itt a
földesúr nem engedte át birtokán a vasutat, ezért kellett alagutat ásni a
hegybe.
A sok-sok emlegetett különlegesség mellett komolyabb
dolgokra is terelődött a szó: elsősorban arra, hogy a közút-vasút harcában az
utas érdeke sérül igazán, és mit tartogat a jövő: az Európát behálózó
kerékpárút-rendszer lehet az egyik ilyen továbbfejlődési irány.
H.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése