Hagyományos eseménynek számít Balassagyarmaton, hogy így,
május végén, a költő születésnapja alkalmából az utókor Jobbágy Károlyra
emlékezik, és az irodalmár nevét viselő alapítvány pályadíj-támogatásokat ad
át.
A május 27-i rendezvényen először a városi temetőbe szólt a
meghívó. Jobbágy Károly sírjánál Szlatinszky Ivett középiskolás diák szavalt,
míg Sinkóné Szrenka Anikó, a Szent-Györgyi Albert Középiskola igazgatója
mondott beszédet. Ebben kiemelte, a szülőföldhöz rendkívül komoly mértékben
kötődő, és Balassagyarmatot több alkalommal rímbe szedő alkotó ahhoz a
poéta-típushoz tartozott, akiket elbátortalanít a szó „mágiája”, és mindig új
utakra űz a komolyan vett felelősség, akik mindig mást, mindig újat akarnak
hozni, akiknél minden vers egy újabb pályaforduló, nincs felismerhető és
utánozható költői modoruk, csak kifejezésre váró világuk. Ezután kitért a költő
kacskaringós életútjára, a szegénységben töltött ifjúkori évekre, a kifinomult
igazságérzetére és szókimondó természetére, a munkásmozgalomhoz való
kapcsolódásra, a szibériai kényszermunkára, majd a hazatérést követő pedagógusi
tevékenységre, és az irodalmi „beérkezettségre”, a sorra megjelent kötetekre. A
szónok hangsúlyozta, Jobbágy Károlynak a költészet szent szolgálat volt, és
vallotta, a költő magatartásával legyen példakép, verseivel mindenki számára érthető.
A sírhant megkoszorúzását követően a Madách Imre Városi
Könyvtár kupolatermében folytatódott a program. Itt a Jobbágy Károly Alapítvány
kuratóriuma nevében Herczeg Hajnalka méltatta az idei évi pályázat
díjnyerteseit. Elsőként Pongrácz Ágnest, akinek „Évszakok” című verseskötetének
megjelentetését támogatta az alapítvány. Idézte az egyik bíráló, Karaffa Gyula
szavait, aki úgy fogalmazott: Pongrácz Ágnes hangja érezhetően a nő hangja,
néha balladás, de mindig kifejező és intellektuális. A kötetben a szerző a
hónapok sorjában fogalmazza meg gondolatait, érzelmeit, világlátását, modern
hangulatokkal átitatva, a modern világ vívmányait is a rímekbe szedve. A
díjazott néhány költeményét ezután Csábi István előadóművész szavalta el.
Az alapítvány másik díjazottja a Gaál István Egyesület,
mégpedig a balassagyarmati születésű Lévai Sándorról szóló dokumentumfilm
munkálataihoz adandó hozzájárulással. Shah Gabriella és Timor hozta nemrégiben
a közfigyelem érdeklődésébe a Süsü figuráját megformázó bábtervező művészt,
akiről nemrégiben egy könyvet jelentettek meg, illetve azzal párhuzamosan
készült egy film is, ám különböző akadályok hátráltatják az alkotás
befejezését. Többek között még nem tudták a képkockákra illeszteni a „Süsü a
sárkány” vagy a „Futrinka utca” mesék jeleneteit, mert nem sikerült megegyezni
a tulajdonosi jogokat gyakorló közszolgálati televízióval. A filmből a
rendezvény résztvevői kis ízelítőt is kaptak, amelyben többek között néhány
egykori alkotótárs, így például Csukás István író és Zoób Kati divattervező
emlékezik Lévai Sándorra.
Szöveg: Hegedűs Henrik
Fotó: Sümegi Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése