A két vasúti szerelvény, vasárnap reggel fél kilenc tájban
ugyanazon a sínpályán közeledett egymás felé a Galgaguta utáni íves
pályaszakaszon. A mozdonyvezetők, miután észlelték egymást, jelentős mértékben
csökkentettek a sebességen, de az ütközést már nem tudták elkerülni. A két
vonaton utazók közül huszonegyen kerültek kórházba különböző sérülésekkel. Mint
utólag kiderült, nem műszaki hiba, hanem emberi mulasztás miatt következett be
a baleset, és a rendőrség is nyomozást kezdett az ügyben.
Eredetileg vasárnap reggel fél nyolc után néhány perccel
indult volna a menetrend szerinti vonat Aszódról Balassagyarmat felé. De nem
tudott időben elindulni, méghozzá a szokásos ok miatt. A Budapest-Hatvan fővonalon
késett az egri gyors, és be kellett várni a Palócföld felé tovább utazókat. Így
aztán jó húsz perces késéssel indult a Bz-motorvonat. Ugyanekkor, 7 óra 48
perckor indult Balassagyarmatról is egy szerelvény, amelynek „rajtját” azért
hozták előre nemrégiben, hogy biztosan elérje Aszódon a
Sátoraljaújhely-Keszthely közötti „sebes” csatlakozását.
A két vonat menetrend szerint Nógrádkövesden találkozik. Az
egy vágányú pályán ezt vonatkeresztezésnek nevezik. Az állomáson állandó a
forgalomirányító személyzet. Azért, hogy a Balassagyarmatról érkező vonatra ne
várjon sokat a fővonali csatlakozó „sebes”, a forgalomirányítók elhatározták,
hogy a vonatok Acsa-Erdőkürt állomáson „kereszteznek”. Mindkét szerelvényt egy
erre alkalmazott nyomtatványon írásban értesítették arról – az aszódit még
Galgamácsán, mert Acsán nincs személyzet -, hogy a késett vonatnak Acsán meg
kell várni a másikat, és csak ennek beérkezése után indulhat tovább.
A járat a kapott rendelkezés ellenére az állomásról kigördült.
Galgaguta után a nagy sugarú ívben
pillantotta meg egymást a két mozdonyvezető. Villámgyorsan cselekedtek,
behúzták a vészféket. Ám a vasúti síneken nem úgy állnak meg a járművek, ahogy
közúton. Jóval több idő kell a fékezésre. A megközelítőleg hatvan kilométeres
sebességgel haladó szerelvények ütközése végképp kikerülhetetlenné vált. A
szakértői vizsgálat bebizonyította, hogy az egyik vonat huszonkét, a másik
huszonnyolc kilométer per órára lassult le, amikor a csattanás bekövetkezett. A
vezetők közül egyiküknek maradt annyi ideje, hogy kétségbeesetten elhagyja a
fülkét, és hátraszóljon, kapaszkodjon mindenki, mert ütközés lesz. A másik, az
Aszódról érkező járat irányítója már nem volt ennyire szerencsés.
Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint a lehető
legrövidebb időn belül kiérkeztek a helyszínre a mentők. Elsőként a mintegy
nyolc kilométerre lévő berceli őrs autója, utána még hét jármű. Hamarosan
leszállt két mentőhelikopter. A megsérült utasokat az ápolók és orvosok
megvizsgálták, kiderült, huszonegyen panaszkodtak különböző fájdalmakra, két
személy esetében a szakemberek csonttörésre gyanakodtak. Egy hölgynek a
bordája, míg az Aszódról jött szerelvény vezetőjének a lába törött el. A
sérülteket négy kórházba, budapesti, váci és balassagyarmati intézetekbe
szállították. A legtöbben Balassagyarmatra, a dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetbe
kerültek. A közszolgálati televízió vasárnap késő délutáni adásában dr. Csonka
Csaba, a sürgősségi osztály főorvosa elmondta, összesen tizennégy embert láttak
el, ebből egy volt súlyos, mások inkább vágott és zúzódott sérüléseket szenvedtek
el. Hozzátette, több személy esetében még további vizsgálatokat végeznek el,
hogy például a belső vérzések lehetőségét teljes mértékben kizárhassák.
Bajkó Erika, a Közlekedésbiztonsági Szervezet kommunikációs
vezetője ugyancsak a közmédiában számolt be a megkezdődött biztonságtechnikai
vizsgálat eddigi eredményeiről: műszaki hibát nem állapítottak meg, sem a
járműveken, sem a MÁV berendezésein, nagy valószínűséggel emberi mulasztás
miatt következhetett be a baleset. Ezt megerősítette Lőcsei Virág, a MÁV-csoport
sajtószóvivője is.
A szomorú eseménnyel kapcsolatban a Vasutasok Szakszervezete
is megszólalt. Meleg János elnök szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy
nem gyakoribbak hazánkban az ehhez hasonló vasúti balesetek, és nem történt
eddig nagyobb tragédia. A MÁV-on belül több helyen ugyanis katasztrofális
méretű már az emberhiány, így a dolgozók túlterheltek, kimerültek, nagyban
csökkent az összpontosító képességük. Míg a korábbi években összesen két-három
olyan eset került napvilágra, amely azonos pályán szemben haladó, de még időben
megálló szerelvényekről szólt, tavaly már tízszer, idén pedig eddig ötször
fordult elő hasonló mulasztás. Egyre sürgetőbb tehát a megoldás, elsősorban a
létszámhiány felszámolása tekintetében. A Nógrád Megyei Hírlap nem hivatalos
forrásból úgy értesült, az Aszód-Balassagyarmat vasútvonal is közel húsz éve a
„minden áron való létszámcsökkentés” áldozata lett. Acsa-Erdőkürtön és
Magyarnándorban megszüntették a forgalmi szolgálatot. A vonatok keresztezését
automatikusan elvégző rúgós váltókat szereltek fel. A forgalomirányítást a
Nyugat-Európában jól bevált rádiós rendszerrel kívánták megoldani. A rúgós
váltókat beépítették, a forgalomirányító létszámot megszüntették, de a rádiós
rendszer nem készült el. Ezt pótolja a jelenleg alkalmazott „egyszerűsített”
forgalomszabályozási rendszer, amiben igen sok a „humán” faktorra
visszavezethető hibázási lehetőség, mint ahogy az most is történt.
Az interneten egyéb tényezőkre is felhívták a figyelmet a
balesettel kapcsolatban véleményüket nyilvánítók. Sokak szerint teljességgel
érthetetlen, hogy az országos és nemzetközi fővonalakon rendszeresek a késések,
holott itt nem harminc éves Bz motorvonatok futnak, hanem sokkal korszerűbb járművek.
Márpedig, miután a fővonali késés is a mostani baleset előidéző okai között
szerepel, itt is növelni kell a hatékonyságot és a minimálisra leszűkíteni a
késéseket.
A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti
osztálya tömegszerencsétlenséget okozó, vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetése
vétség miatt rendelt el nyomozást.
H.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése