Elég
csak sétálni egyet a városban, és máris igaz lesz a régi sajtómondás, miszerint
a téma az utcán hever. A csütörtöki kora délutánon éppen a rendőrség felé
gyalogolt az újságíró, amikor a balassagyarmati Civitas Fortissima téren, a
szobor tőszomszédságában két, serényen lapátoló, sárga színű megkülönböztető
mellényt viselő férfiú törte a jeges havat. Ahogy közeledtem, éppen arra
gondoltam, kurjantok egy jót nekik, mondván ilyen kitartó munkához igencsak
illik a dicséret. Akkor jött a meglepetés, amikor a lapátolás közben
felpillantottak. Egyikükben az Ipoly-parti település önkormányzatának ellenzéki
képviselőjét, Dobrocsi Lénárdot fedeztem fel. A városatya, szinte meg sem várva
a kötelező kérdést, miszerint „mit keres itt”, rögtön felelt:
-
Gondoltunk egyet a bajtárssal (mutatott a kollégára), hogy kicsit besegítünk a
balassagyarmati közmunkásoknak. Láttam-tapasztaltam a napokban, hogy nem kellő
hatékonysággal tüsténkednek, gondolom, kell nekik a támogatás, így megtesszük a
tőlünk telhetőt – mondta a képviselő. – Először a Dózsa György Általános Iskola
utcafronti járdaszakaszát takarítottuk le, most pedig a belvárosi övezet van
soron, előzőleg a Kiss Árpád Általános Iskolánál jártunk, most pedig ez a
kövezeti rész következik. Rengeteg a
csúszásveszélyes terület, ahol még mindig több centis a jeges hóréteg. Így
lapátot ragadtunk.
A
képviselő hozzátette, annak rendje és módja szerint bejelentkeztek a
polgármesteri hivatal illetékes munkatársainál, ahonnan a Városgondnoksághoz
irányították őket. Itt megkapták a megfelelő munkaeszközöket, a mellényt, tehát
teljesen hivatalosan dolgoznak. Igaz, a hólapátolásért járó pár ezer forintot
nem teszik zsebre, hanem valamilyen jótékony célra ajánlják majd fel.
A
rövid pihenő és a beszélgetés után búcsúztunk is, és a továbbhaladás közben
láttam még, amint egy idős néni állt meg a két férfiú mellett – vélhetően ő is
köszönetet mondott ezért az alkalmi lapátolós segítségért.
Hegedűs
H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése