Reggelizés közbeni feladat: szörfölgetés az interneten. Általában kétnaponta megszemlélem, hogy Balla Mihály, a nyugat-nógrádi térség sokadjára megválasztott országgyűlési képviselője – pontosabban valószínűleg a megbízottja – milyen új információkat oszt meg a nyilvánossággal a facebook-oldalán. Ezúttal egy olyan témában szólalt meg, amit én is taglaltam a közelmúltban: a magyar önkormányzatiság jövőjét érintve.
A blogomban a
közelmúltban azt fejtegettem, hogy az egyes nyugat-nógrádi településeken élénk
figyelemmel fordulnak a vezetők a kormányzati intézkedések felé, de egyelőre
még várni kell, míg a Magyar-kabinet ténylegesen foglalkozik majd az
önkormányzatok ügyes-bajos dolgaival.
Balla Mihály parlamenti képviselő ugyanebben a kérdéskörben fejtette ki álláspontját. Elöljáróban leszögezte, a térségből több polgármester kereste meg őt, az önkormányzatok működését, valamint a települések jövőbeni feladatellátását érintő kérdésekkel kapcsolatban. Hozzátette, az új kormányzati ciklus elején már napvilágot láttak olyan szakpolitikai elképzelések, amelyek az önkormányzati rendszer jelentősebb, felépítményi átalakítását vetíthetik előre, de ezek még nem minősülnek hivatalos döntésnek.
![]() |
| Érsekvadkert mindenképpen településközpont lenne az új rendszerben |
A honatya kifejtette, a kisebb falvak irányítása kerülhet veszélybe, ugyanakkor az ott ténykedő polgármesterek személyesen és aktívabban vesznek részt a mindennapi fenntartásban, akár kétkezi fizikai munkát vállalva, és a lakosság a nap bármely szakában számíthat a segítségükre, beavatkozásukra. Éppen ezért – hangsúlyozta Balla – minden olyan felvetés a Tisza-kormány részéről, amely az illetményük csökkentését, netán előrehozott helyhatósági választások lehetőségét firtatja, nem más, mint indokolatlan erőfitogtatás, ami felelőtlenül kelt bizonytalanságot a kisközségek vezetőiben. A képviselő szerint joggal elővételezhető, hogy központilag már komolyan előkészítik az önkormányzati választások technikai szabályozását, ami a kétharmados felhatalmazással könnyedén megoldható és legkésőbb 2029-ig megtörténhet, ám pontos részleteket csak akkor tudhatnak meg erről a folyamatról, ha a Terület – és Vidékfejlesztési Minisztérium kidolgozza a konkrét törvénytervezeteket. Ugyanakkor reméli, ha ezek a részletek kiderülnek, előzetesen társadalmi egyeztetésre bocsátják, azaz a települési polgármesterek egytől-egyig, tételesen véleményezhetik az átalakítási terveket. Mindenesetre személy szerint Balla Mihály ígéretet tett arra, hogy ha bármilyen hivatalos információ a birtokába jut a leendő elképzelésekről, arról feltétlenül a legrövidebb időn belül tájékoztatja majd az érintetteket.
Ebben a posztjában
a honatya nem említette konkrétan, hogy mik ezek a tervek. Az önkormányzati ügyekben
járatos ismerőseim szerint nagy valószínűséggel egy lengyel, vagy román minta
alapján alakulna át a magyar önkormányzati struktúra. Itt úgynevezett
települési központok működnek, azaz a szomszédos falvak kerülnének közös igazgatás
alá (mint például eddig is a körjegyzőségek), vagyis a szűken vett terület
legnagyobb falva lenne a központ, itt működne minden helyi ügyekkel foglalkozó
iroda és adminisztráció, és az ötszáz főnél kisebb lakosságú településeknek
csak egy-egy ügyintéző (aki akár a polgármester is lehet) jutna. Ami
voltaképpen nem is „hülyeség”, hiszen például mi szükség lenne külön hivatali
egységet fenntartani például Kisecseten, Kétbodonyban, Szécsénkén vagy Pusztaberkiben
és Horpácson, Ilinyben, esetleg Csitáron, amikor minden hasonló feladat a
települési központban elvégezhető.
De most még minden
képlékeny, várjuk ki a végét.


