Férfias bravúr az Ipoly partján

Balassagyarmati Kábel SE – Békés-Drén KC 27-25 (12-14)

Balassagyarmat, 200 néző, vezette: Ágnecz, Sipos.

Kábel SE: VARGA – NAGY 5, Horváth 1, Kajdy, DÓCZI 1, Gazdag, György 3. Csere: Balogh (kapus), Albert-Tóth 5, BÉCSI 6/6, KOVÁCS B. 6, Tokai. Vezetőedző: Győrffy Sándor.

Békés: PAJKÓ – KOVÁCS P. 4, Oláh 5/1, VARSANDÁN 2, Gazsó 1, Cifra 3/3, Herczegh 1. Csere: Vikor (kapus), Kopcsák, Kánya 1, SEBESTYÉN 3, Szilágyi 2, Mezei 3, Felföldi. Vezetőedző: Papp Bálint.

Hétméteresek: 2/2 illetve 7/4. Kiállítások: 4, illetve 6 perc.

Az eredmény alakulása:  4 perc: 1-2, 18. perc: 7-6, 22. perc: 10-9, 27. perc 10-13, 39. perc: 19-16, 46. perc: 22-19, 54. perc: 24-24.

Különös felállásban kezdte a bajnokság negyedik helyezettje elleni küzdelmet az első tavaszi hazai győzelmére már hetek óta váró Kábel SE. Az előző mérkőzéseken viszonylag kevés lehetőséget kapó Gazdag és Horváth csatasorba küldése talán az ellenfél megtévesztéséül szolgált. Ez azonban nem zavarta meg túlságosan a hórihorgas emberek alkotta békési védőfalat, egymás után többször emelték fel a játékvezetők a támadások tétlensége miatt „passzívra” a kezüket. Ugyanakkor hozzá kell tenni, a balassagyarmatiak is nagy hatékonysággal hárították a próbálkozásokat, és Varga kapus remekül védett. A játékrész közepén Bécsi értékesített hétméteresével vette át először a vezetést a hazai gárda, amit a félidő hajrájáig tartani is tudott. Nagy emberelőnyből szerzett találatát követően azonban mintha „satufékre” léptek volna a házigazdák, a viharsarki alakulat rendezte sorait, és a korábban a hazaiak keretében is megfordult Varsandán irányításával fordítottak, így ők térhettek előnnyel a pihenőre.

Fordulást követően nagyon gyors ütemben változott a játék képe. Hatalmas javulás állt be a percekkel korábban még imitt-amott erősen „foghíjas” kábeles védekezésben. Elsősorban a középső területek hiúsították meg Dócziék a békési kísérleteket, és támadásban is több szerencse kísérte az akciókat. Horváth betörése nyomán újra a gyarmatiaknál volt az előny, kisvártatva Albert-Tóth már háromra növelte a különbséget, miközben Varga játszi könnyedséggel ütötte ki a kétméteres délvidéki átlövők bombáit. A kettős játékengedélyes, mezőkövesdi Kovács Bence is egyre jobban elkapta a fonalat, betörései után rendre hétméterest ítéltek a játékvezetők, és Bécsi értékesítette a büntetőket.

Ám ahogy az lenni szokott ilyenkor, bekövetkezett egy holtpont a Győrffy-tanítványok teljesítményében. A csereként beálló Tokai egymás után kétszer hibázott, majd nem sokkal később kétgólos Kábel-vezetésnél Dóczi kapott pompás labdát a beállós posztján, de a kapus lábbal védett. A másik oldalon viszont Mezei révén közelebb férkőzött a Békés, Cifra hétméterese pedig egyenlítést eredményezett.

A Kábel SE kézilabdázói azonban nem estek kétségbe, hogy ilyen hamar elillant a nehezen megkaparintott előnyük. Kovács remek lábmunkával csapta be az ellenfél védőit, Varsandán már csak az utolsó pillanatban tudta megállítani, és az újabb büntetőnél nem sikerült megbabonázni a biztos kezű Bécsit. Emberhátrányban még a kapusát is lehozta a Békés, Mezei egy újabb szép megmozdulással ismét egalizált, amire rögtön válaszolt Kovács Bence. Három és fél perccel a befejezés előtt Kajdy szabálytalankodott, kétperces kispadozást érő módon a hatméteres vonalon, jött ismét Cifra, aki a büntetőből úgy fejbe lőtte Vargát, hogy az egész meccsen kiváló produkcióval előrukkoló hálóőrt hosszú időn át ápolta az orvos-masszőr stáb. A következő hazai támadásnál Kovács villant középen, leteperték a földre, és Bécsi immár a hatodik belőtt hétméteresének örülhetett.

Ekkor másfél perc volt hátra, és az alföldi gárda cseppet sem adta fel még a reményt, passzív játéknál kétségbeesetten egy kínai figurával próbálkoztak, de Kovács a legjobb pillanatban halászta le az átadást. Egy gyors balassagyarmati időkérést követően nyitottabb védekezésre váltott a rivális, labdát is csentek, de Cifra rosszul célzott, Balogh kapust találta el. Hamarosan megszólalt a duda, és örömittas kábeles játékosok ugrottak egymás nyakába, majd hálásan köszönték meg a lelkes szurkolótábor kitartó buzdítását.

Összességében a szünet után újult erőre kapó gyarmatiak hatalmas bravúrt hajtottak végre azzal, hogy az élmezőnyhöz közvetlenül kapaszkodó békési társaságot pont nélkül küldték haza az Ipoly-parti sportcsarnokból.

Győrffy Sándor: A második félidőben jelentősen feljavult a játékunk, elsősorban a védekezésünk. Nagyon vártunk már erre a hazai sikerre, és most a hajrában a megfelelő összpontosítás sem hiányzott. Gratulálok a fiúknak a küzdőszellemért, az akaratért, a hozzáállásért.

H.H.

Mecss végén fogott a „török” átok

Törökszentmiklósi KE – Balassagyarmati Kábel SE 31-30 (12-13)

Törökszentmiklós, 300 néző. Vezette: Bócz, Wiedemann.

Kábel SE: Balogh – NAGY 6, Pordán, Székely 4/4, Dóczi 3, Albert-Tóth 5, György 2. Csere: Kajdy, Tihanyi, KOVÁCS B. 6, Tokai 4, Bécsi. Vezetőedző: Győrffy Sándor.

A TKE legjobb dobói: Hajdú 8, Zsigmond 7/2, Csuka 6, Deák 4.

Hétméteresek: 2/2, ill. 4/4. Kiállítások: 6, ill. 4 perc.

Az eredmény alakulása: 3. perc: 3-1, 17. perc: 8-2, 25. perc: 9-10, 32. perc: 12-15, 37. perc: 16-16, 42. perc: 18-22, 47. perc: 21-25, 56. perc: 28-27.

Lidércnyomás-szerűen kezdődött a mérkőzés a balassagyarmatiak számára, akik gyors egymásutánban immár másodszor látogattak Törökszentmiklósra. A hazai gárda az elején nagy erőket mozgósított támadásban, rendkívül hatékonyan lőtték át a falat a magas emberek, miközben a kapusuk sorra hárította az Ipoly-partiak kísérleteit. Jellemző módon az első negyedórában csupán a jobbszélső Nagy Dániel jegyezhetett gólt a vendégek oldalán, ellenben Balogh hálója ebben az időszakban összesen nyolcszor rezdült meg.

A játékrész közepén azonban fordulat állt be a találkozó menetében. Jóval összeszedettebbé vált az Ipoly-parti társaság védekezése, a nagy előny birtokában talán túlságosan megnyugodó házigazdák egyre többet hibáztak. Egy időkérés során osztogatott jó tanácsoknak is köszönhetően Dóczi vezérletével mind közelebb férkőzött ellenfeléhez a Kábel, majd Kovács Bence találatával a vezetést is átvették, amit a Győrffy-tanítványok a szünetig megőriztek.

Sőt, fordulást követően mintha az öltözőben ragadt volna fejben a szentmiklósi alakulat, a nógrádi legénység növelte a tempót. Szép akciók végén voltak eredményesek a játékosok, és Albert-Tóth irányításával elhúztak, olyannyira, hogy tizenhárom perccel a befejezés előtt négygólos lett az előnyük.

Nem sokáig. A hazai együttes változtatott a védekezésén, a nyitott rendszer megzavarta a gyarmatiakat, ennek következtében mind közelebb került riválisához a TKE. A szemlátomást rendkívüli módon elfáradó kapkodó nógrádiak elvesztették a ritmust, Zsigmond, valamint a salgótarjáni származású Hajdú Péter viszont pontosan célzott, aminek nyomán ismét átvette a vezetést a Szolnok megyei csapat. Nem is adták már ki a kezükből a nehezen kicsikart győzelmet, Albert-Tóth parádés átlövése néhány másodperccel a lefújás előtt már csak arra volt elegendő, hogy a lehető legkisebb arányú vereséggel zárja szombati hosszú kirándulását a Kábel SE.

Összességében a rossz kezdés után talpra álló balassagyarmatiak számára a második félidőben „állt a zászló”, de a hajrában elkövetett hibák és az összpontosítás hiánya miatt pont nélkül távoztak erről a kulcsfontosságú mérkőzésről.

Győrffy Sándor: Úgy érzem, a második félidőben egy megnyert mérkőzést engedtünk ki a kezünkből, amiért csak saját magunkat okolhatjuk. A kiesés elleni küzdelemben ezzel nagyon nehéz helyzetbe kerültünk, de az utolsó leheletünkig küzdeni fogunk a bennmaradásért.

Junior: 26-28.

Hegedűs Henrik

Fotó: TKE facebook-oldala

Gyermekek a Pilvaxban

Hagyományteremtő szándékkal rendhagyó diák-délután szerveztek hétfőn a szügyi Madách Imre Általános Iskolában, tisztelegve az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szellemisége, híres alakjai előtt.

Az egyik földszinti osztályteremben alakították ki a pedagógusok az alkalmi Pilvax kávéházat. A terített asztalokon sorakoztak a különféle fantázianevekre keresztelt édes – és sós sütemények. Kossuth-kiflik, Gábor Áron kókuszból készült ágyúgolyói, az egyetemisták kedvence. Ottjártunkkor egy alsós osztály tanulói léptek be – őket a tanító néni rövid történelmi ismertetővel köszöntötte, elmondva, mi is zajlott azon a március tizenötödikei esős napon a pesti utcákon. A háttérben, a vetítővásznon közben folyamatosan cserélődő képeken idéződött fel az eseménysor, az eredeti Pilvax, a tömeg a múzeumnál és Landererék nyomdájánál. Az egyik sarokban a csesztvei Madách emlékházból erre a napra kikölcsönzött korabeli férfi és női viseleteket csodálhattak meg a gyerekek. A falon olvashatták a kifüggesztett 12 pontot, valamint két régi kiáltvány szövegét is.

Amint a szóbeli múltidézés befejeződött, következhetett az ízes lakoma. A nebulókat a felsősök pincér-csapata szolgálta ki. Mindenki három édes süteményt és egy sós fajtát kapott, illetve piros, fehér és zöld színű üdítőital közül választhatott, amiért Kossuth-bankó játék-papírpénzzel „fizettek”.

A felsősök számára a Palóc Múzeum munkatársa, Steinmacher Kornélia közreműködésével vetélkedőt szerveztek. A feladatok között akadt komolyabb és mókásabb típus is. Kiegészítették a 12 pont hiányzó részleteit, a forradalom híres személyiségeit ismerték fel képről, valamint különböző adatok, tények alapján kellett rájönniük a szabadságharc egy-egy alakjának a kilétére.

A Madách Imre Általános Iskola az ünnep alkalmából egy alkalmi diáklapot is kiadott, benne sok-sok értékes információval, viccekkel, rejtvénnyel, receptekkel.

Az intézmény hivatalos március 15-i ünnepségét kedden tartották, és a tanulók a község temetőjében nyugvó egykori honvédtiszt, Fáy Albert sírjára is virágokat helyeztek.

H.H.

Verssel és tánccal idézett forradalom

Kora esti szürkületben kezdődött, majd már a teljes sötétségben folytatódott a március 15-i megemlékezés Balassagyarmaton.

Rendhagyó módon ezúttal a szervezők nem pusztán egy helyszínre, a Palóc liget bejáratánál lévő Petőfi-szobor környékére összpontosították a megemlékezést, hanem az ünnepi műsor java részét a régi vármegyeháza előtt, a Civitas Fortissima téren tartották. Itt a történelmi épület homlokzatán kívül az emeleti ablakokból leeresztett két, hatalmas, lepelszerű nemzeti lobogó képezte a háttér-díszletet. Jobbra a Gyarmati Színkör művészei sorakoztak fel, balra a városi egyesített kórus tagjai alkottak karéjt, Ember Csaba karnagy vezényletével. A színkörösök Petőfi Sándor és Arany János forradalomról szóló költeményeit szavalták, a kórus pedig az ismert dalokat, többek között a „Kossuth Lajos azt üzente…” kezdetűt énekelte egyedi feldolgozásban.

Ezután a Balassi Bálint Gimnázium diákjai léptek ki a vármegyeháza széles kapuján, díszes öltözetben. Oláhné Csercsics Ivett készítette fel őket e jeles alkalomra, és a fiatalok fegyelmezetten ropták végig az egyik legismertebb magyar táncot, a palotást.

A műsort követően a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársai mécseseket osztogattak a tömegben, majd felvonulás indult meg a Petőfi-szoborhoz. Itt, a liget bejáratánál Balla Mihály országgyűlési képviselő szónokolt. Mintegy tízperces beszédében méltatta a forradalom jelentőségét, a hitében és önbecsülésében erős nemzet 1848-as győzelmét a zsarnokság felett, azokat a vívmányokat, amelyek március tizenötödike után az okos és felelősségteljes kormányzás és törvénykezés közben megalkottak, és kiemelte, a szabadság nem az egyénről, hanem a közösségről szól, ugyanakkor nem természetszerűen magától értetődő jelenség, hanem napról-napra meg kell küzdeni érte. Kitért a szabadságharc nógrádi vonatkozású eseményeire, így például a helyi nemzetőrség felállítására, amely ezeregyszáz főt számlált. Hangsúlyozta, fontos a márciusi ifjak szellemi örökségét megőrizni ezekben a mai zavaros időkben is, és törekedni kell arra, hogy Magyarország a magyaroké, és Európa az európaiaké maradjon. A mai nemzedékek számára is tudatosuljon, hogy az igazi lendítő erő a helyi közösségek összefogásában rejlik, így lehet lépésről-lépésre előbbre jutni, fejlődni, értékekkel gazdagodni, legyen az szellemi kincs, vagy éppen óvoda, iskola, művelődési ház. Erre a tettrekészségre és tenniakarásra kötelez bennünket a szívünk felett viselt kokárda – fejezte be gondolatait a honatya.

A balassagyarmati megemlékezés végén az önkormányzat, a pártok, intézmények és civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat a szobor talapzatánál.

Hegedűs H.

Fotó: H.H. és Sümegi Tamás

Tulipános kopjafa a hősöknek

Kis csoport gyülekezett a szerda délutáni szűrt napsütésben Herencsény Fonóházával szemközti tágas, füves réten. Nemzeti zászlót tartó fiatalok felvezetésével nemsokára megindult a nép, hogy a patak feletti hídon átlépdelve felavassa az új ’56-os hősi kojafa-emlékművet.

A térkővel borított takaros emlékhelynél először két helybéli gyermek, Dropka Aliz és Dropka Máté szavaltak el hazafias költeményeket, majd Jusztin Józsefné, Herencsény polgármestere mondta el beszédét. Ebben kiemelte, ma tiszta szívvel lehet ünnepelni azokat, akikre büszke lehet minden magyar, mert példaértékű cselekedeteket hajtottak végre az 1848/49-es események során. A forradalom győzelmét nem arctalan tömeg vívta ki, hanem a nemzet azon fiai, akik képesek voltak közös célokat megfogalmazni, összefogni, és az egység eget rengető erejével teremtettek meg olyan vívmányokat, mint a jogegyenlőség, a sajtószabadság és a jobbágyfelszabadítás.

Balla Mihály országgyűlési képviselő a kopjafa-állítással kapcsolatban érdekes párhuzamokat említett 1848 és 1956 között. Mindkét esetben a szabadságvággyal átitatódott magyar nép kelt fel az elnyomás ellen és vértelenül vívta ki forradalmi győzelmét, majd csak külső segítséggel, a cári csapatok, illetve a szovjet tankok túlerejével tudták leverni a szabadságharcot. Ráadásul 1956 alakjai teljesen magukénak vallották a márciusi ifjak szellemi örökségét, nem véletlen, hogy október 23-án a Petőfi, majd Bem szoborhoz vonult a tömeg. A kopjafa tetején látható tulipán motívum pedig a székelységnél az anyaföld, az újjászületés szimbóluma, mutatva azt, hogy a magyarság a legválságosabb időkben is megtalálta a bajból a kiutat, és megújulva él tovább Európa közepén.

A szónoklatokat követően Vagyóczky József esperes megáldotta az emlékművet, a gyerekek pedig kis zászlócskákat szúrtak a földbe a kopjafa körül. Az ünnepség zárásaként a herencsényi asszonykórus énekelt közismert katonadalokat.

H.H.

Önbecsülésében erős nemzet teremtődött

A reggeli szentmisét követően a római katolikus templommal szomszédos Hősök terén tartották meg szerdán a nagyközség március tizenötödikei ünnepélyét.

A rendezvény felvezetéseként a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola negyedik osztályos diákjai (Szalma Judit és Huszár Krisztina pedagógusok felkészítésével) közösen adtak elő műsort az Érsekvadkerti Népdalkör tagjaival. A jól koreografált előadásban remekül ötvöződött a korabeli eseménysor szavalatokkal színesített bemutatása, a kórus által énekelt Kossuth-katonanótákkal, illetve a néptánc-motívumokkal.

A mintegy háromszáz fős megemlékező tömeg általános vastapsát kiváltó bemutatót követően a nap szónoka, Balla Mihály országgyűlési képviselő lépett a mikrofon elé. Arany Jánostól és Kossuth Lajostól vett idézetekkel nyitotta beszédét, majd kitért arra, hogy március 15. a nemzeti összetartozás és a szabadságvágy ünnepe – 1848-ban ekkor indult el a polgári Magyarország kibontakozása, ekkor született meg a pirosat és a fehéret a remény zöld színével kiegészítő lobogónk, és a forradalomnak köszönhetően egy hitében és önbecsülésében erős nemzet teremtődött meg. Ennek a folyamatnak volt előhírnöke a reformkor és a romantika, Kölcsey Himnuszával, Vörösmarty Szózatával, Katona Bánk bánjával, és a megújult, kiteljesedett, hivatalossá vált magyar nyelvvel. A honatya kiemelte, 1848 alakjai, Petőfitől Deákig, Jókaitól Eötvös Józsefig bátran vállalták a felelősséget, hogy a maguk munkájával, elhivatottságával hozzájáruljanak a magyarság felemelkedéséhez. Hozzátette: ők is felismerték és a mai utókor számára is fontos tudni, hogy a szabadság nem az egyénekről, hanem a közösségről szól, és ez a tenniakarás és tettvágy kell, hogy vezérelje napjaink nemzedékeit.

A honatya néhány szóval kitért a forradalom és szabadságharc nógrádi vonatkozásaira. Itt, a mi vidékünkön is elég hamar megindult a szervezkedés, kiépült az új helyi közigazgatás, Balassagyarmat, Rétság, Szécsény, Szirák, Losonc és Fülek székhelyekkel. Megalakult a nemzetőrség, amelyhez ezerötszáz ember csatlakozott, de csak háromszáznak volt puskája, a többiek kaszával a kézben jelentkeztek. Épp Érsekvadkerten, 1848. szeptember 11-én történt meg az alakulat zászlószentelése, ahonnan Rétság és Tolmács érintésével vonultak Vácra, itt mindannyian lőfegyvert kaptak. A nemzetőrök tisztában voltak azzal, és az utódoknak is szembesülniük kell vele, hogy a szabadság nem magától értetődő, hanem nap mint nap, újra és újra meg kell küzdeni érte, ebben a modern világban is, amikor Európa és benne Magyarország komoly és súlyos kihívásokkal néz szembe – fejtegette Balla Mihály. 

Az érsekvadkerti megemlékezés végén a templom parókiájának falán és az ifjúsági ház bejáratánál lévő emléktábláknál helyeztek el koszorút az önkormányzat és a helyi szervezetek képviselői, majd dr. Kovácsné Nagy Mária, a település polgármestere köszönte meg mindenkinek az eseményen való részvételt.

Hegedűs H.

Szabadság és a hősök tisztelete

Rendhagyó módon egy 1956-os emlékművet is felavattak kedden késő délután Legénd március tizenötödikei megemlékezésén.

Az ünnepség a falu művelődési házában kezdődött. Itt Tunkel Tamás polgármester köszöntötte a jelenlévőket, majd arról beszélt, mit is jelent a szabadság szó nekünk, miért tartották fontosnak annak idején Petőfiék, és tudunk-e megfelelőképpen élni vele manapság. Napjaink nemzedéke teljesen természetesnek veszik ezt a szabadságot, de akadtak korok, amikor ez nem adatott meg a magyar embereknek, és szívósan, harcokat, konfliktusokat vállalva kellett küzdeni a kivívásáért. Ami hősi áldozatokkal járt, a szabadságharc küzdelmeiben sokan odavesztek, de példájuk örökké él. Az 1848-as forradalom ennek a szabadságnak a győzelme volt, és azokat a vívmányok, amelyek e röpke másfél évben megteremtődtek, többek között a jobbágyfelszabadítást, a leverést követő önkényuralom sem törölhette el – hangoztatta Tunkel Tamás.

Az óvodások bájos-kedves műsorát, illetve a nógrádsápi Fekete István Általános Iskola zászlós tánccal fűszerezett előadását követően a megemlékezők átvonultak a művelődési háztól mintegy kétszáz méterre felállított új emlékműhöz. Itt Tunkel Tamás röviden ismertette, hogy még a 2015-ben meghirdetett ’56-os emlékév pályázatára jelentkeztek, amire az 1956-os emlékbizottságtól támogatást nyertek el, de a kivitelezést a különböző hivatali eljárási nehézségek miatt csak tavaly decemberben kezdhették meg, így rendkívül gyors tempóban haladtak a munkálatokkal, hogy a következő nemzeti ünnepre elkészülhessen. A polgármester hozzátette, az emlékoszlopon olvasható felirat, „ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak”, általánosan szól minden korszak kiemelkedő személyiségeiről, akik vérüket áldoztak a nemzet függetlenségéért, így tehát ez a mondat ugyanúgy vonatkozik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alakjaira is.   

Az ünnepség végén Mandáné Tyekvicska Eszter szavalta el a szózatot, míg a helyi népdalkör egy nóta-egyveleggel kedveskedett a megjelenteknek.

Szöveg: H.H.

Kép: Sz.B.

Gyermeki szemmel a márciusi ifjak

Iskolások színdarabjával színesített műsorral emlékeztek Patakon az 1848/49-es forradalom és szabadságharc neves eseményeire és híres személyiségeire.

A település művelődési házában rendezett ünnepségen előbb Fekete Tibor polgármester köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy példátlan helytállás jellemezte a nemzet bátor fiait, akik vérontás nélkül vívták ki a forradalom győzelmét, majd a kor legnagyobb haderejével szemben is felvették a harcot. Ez az áldozatvállalás nem volt hiábavaló, mert példát mutatnak a mai nemzedéknek is, tükröt tartva nekik, miként kell bánni a szabadsággal, bizonyítva Kossuth mondását, hogy nem vagyunk sem gyermek nemzet, sem elaggott nemzet.

Balla Mihály országgyűlési képviselő rövid beszédében azokat a szimbólumokat és kifejezéseket hangoztatta, amelyek 1848-ban előtérbe kerültek: nemzeti összetartozás, szabadságvágy, összefogás, bátorság, felelősségteljes kormányzás és törvénykezés, erős hit és önbecsülés, a közösség építő képessége. Hozzátette, a szabadság éppen a közösség erejében teljesedett ki leginkább ezekben az időkben, és ez kell, hogy vezesse az utódokat is a mai mindennapokban. Amellett, hogy egész Európa válságjelenségekkel néz szembe, és a déli határainkat kerítéssel, illetve levezényelt rendőrökkel és katonákkal kell védeni, a helyi közösségek erősödnek, gyarapodnak, a települések új értékekkel gazdagodnak, de ezeket az értékeket vigyázni, óvni is kötelességünk.

A beszédek után a pataki Szent Ambrus Katolikus Általános Iskola előadása következett. Egy gyermek naplóbejegyzésein keresztül ismerkedhettünk meg 1848 történetével. A megfigyeléseit szorgosan leíró fiúcska szomszédságába költözött feleségével Petőfi Sándor (akit érdekes módon egy mongol származású tanuló alakított), így közvetlen közelről szemlélhette, ahogy a lánglelkű költő és társai lépésről-lépésre előkészítik, majd megvalósítják a forradalmat, hogy aztán a Nemzeti dal szerzője eltűnjön a színről a segesvári csatamezőn.

Hegedűs H.

Élethű vonatok zakatoltak a mini-síneken

Érdeklődők sokaságát vonzotta három napon keresztül a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban rendezett, hagyományos vasútmodell kiállítás, amely idén a látogatók számát tekintve mindenképpen rekordokat döntögetett.

A szombati kora délutánt választottuk ki a péntektől vasárnapig tartó forgatagban, hogy szemlét tartsunk a gondosan megmunkált terepasztalok világában. Ahogy beléptünk az intézmény aulájába, balra egy asztalnál serénykedő fiatalokat pillantottunk meg. Igazi „bütykölde” kellős közepébe csöppentünk. A gyerekek kitartó buzgalommal ragasztották össze a különböző darabokat, hogy a tervrajzok utasításait tökéletesen betartva kisvártatva már kész állomásépületek és indóházak sorakozzanak egymás mögött. Ez talán az első lépés a szenvedéllyé válás útján, mert bizony, ha gyerekként nem itatódik át az ember a modellezés minden részletével, akkor felnőtt fejjel aligha válhat halálig tartó hobbivá a mini-vasutazás.

Tovább sétáltunk, lassan araszolva a tömegben. Galbács Tamást pillantottuk meg, a nyugat-nógrádi térség elismert „vonatvadász” fotóművészét, aki éppen lelkesen magyarázta egy ismerősének, hogy a falon látható, kiállított képei milyen körülmények között születtek, farkasordító hidegben, vagy szikrázó nyári napsütésben mennyit kellett várni, hogy feltűnjön a szerelvény és a megfelelő pillanatban kattinthasson a gépével.

Néhány lépés után jobbról érdekes látvány fogadott. A széles terepasztal alagútjából gőzmozdony vontatta vonat zötyögött ki, és minő különlegesség, a kéményéből füst gomolygott. Az élethűség szép példája ez – az igazi megszállott modellező minden apróságra gondosan ügyel. Nem messze innen egy teljes Balaton-parti vonalszakasz képe tárult elénk. Még az állomások neveit is szépen kipingálták: Balatonalmádinál éppen két személyvonat találkozott.

Az emeleten szintén akadt látnivaló. A szécsényi Borda Tamás terepasztalánál néhány kisfiú kíváncsiskodott. Egy – vélhetően – németországi csomópont minden ékessége megmutatkozott: autóút felett átívelő vasúti híd, takaros utcák és házak, templom, szikla tetején magasodó várkastély. Odébb egy magyarországi kisközségbe „értünk”, a Somogy megyei Kéthelyre. A terepasztal tulajdonosa alig állta a kíváncsiskodók kérdéseinek rohamát, akik részletről-részletre kitérve faggatták a középkorú férfit, mennyi sok esztendő áldozatos munkája „fekszik” abban, amit most, itt bemutathat.

Benn a nagyteremben is nagy nyüzsgést tapasztaltunk. A terület nagy részét a házigazda, Balassagyarmati Vasútmodellező Klub tagjai foglalták el. Egy nagy kör ívében haladt a sínpár, amelyet követve az Ipoly-parti város állomására jutottunk, de nem napjainkban, hanem csaknem száz esztendővel ezelőtt: akkor még emeletes volt a főépület, akkor még gyakrabban közlekedtek a járatok, pöfögtek végig a gőzösök a Nagyligettől a sétány mentén egészen a központig.

A legkisebbek is kiváltképp élvezték a kiállítást. Két, óvodáskorú apróság a földön ülve-térdepelve szórakozott a különböző játék-vagonokkal, míg fenn a színpadon az érdeklődők serege azt szemlélte, hogyan működnek a váltók egy vérbeli, profi asztalon.

Jártunk még egy kört a helyszínen, láttuk, miként zakatolnak be a szerelvények a szegedi körfűtőházba, és hogyan haladnak a vágányokon az animációs filmből ismert Thomas-mozdonyok. Rövid szemlét tettünk még a termékek tárházánál, hiszen itt nem csak a kiállított modellek varázsában merülhettek el a vonatbarátok, hanem vásárolhattak is bőven, kiegészítve az otthoni gyűjteményeket.

„Cirka” órácskát nézelődtünk csupán a művelődési központban, de annyi tanulságot ebből is feltétlenül leszűrhettünk: kis hazánkban továbbra is töretlen a vasútmodellezés népszerűsége – és nem csak az idősebb nemzedék körében.

Szöveg: Hegedűs Henrik

Fotó: Galbács Tamás

Infarktusos izgalmak a végjátékban

Balassagyarmati Kábel SE – Kecskeméti TE-Kisokos 23-23 (10-13)

Balassagyarmat, 200 néző. Vezette: Natkai, Szalay.

Kábel SE: Varga – Nagy 4, Pordán, Dóczi 1, Kovács B. 5/1, ALBERT-TÓTH 7, György 2. Csere: Balogh (kapus), Horváth, Székely 3/3, Tokai 1, KAJDY, TIHANYI. Vezetőedző: Győrffy Sándor.

KTE: Zaklajda – MISS 10/5, Kátai 2, BUJDOSÓ 5, PETRIK-VARGA 4, Éliás, Horváth 1. Csere: Csernyik (kapus), Szabó, Burik 1, Szőllősi. Vezetőedző: Ocsovai Zsolt.

Hétméteresek: 6/4, ill. 7/5. Kiállítások: 8 ill. 10 perc.

Az eredmény alakulása: 6. perc: 2-2, 10. perc: 2-5, 16. perc: 6-7, 25. perc: 8-12, 38. perc: 14-17, 44. perc: 18-19, 58. perc: 21-23.

A kecskemétiek balassagyarmati vendégszereplése minden évben különlegességet hordoz, hiszen a rivális negyvennégy esztendős vezetőedzője, Ocsovai Zsolt itt született, a kábeles közegben nevelkedett és érett a kilencvenes évek kiváló kapusává.

Albert-Tóth két jó megmozdulása nyitotta a meccset, de ez után mintha megbénultak volna a kezek, mert sorozatban hibázta el a támadásait a hazai csapat. Pordán, és a múlt héten, Törökszentmiklóson remeklő Kovács is rendre bakizott. A KTE elsősorban a beállósok megjátszásából „operált”, illetve kívülről az apró termetű Bujdosó talált réseket a gyarmatiak védekező falán. A 12. perc elején időt is kért Győrffy mester.  Ezt követően sem változott azonban a játék képe. Az Ipoly-partiaknál továbbra is a beállós megmozdulásainak akadályozása jelentette a leginkább megoldatlan feladatot, és támadásban is rendre kimaradtak a lehetőségek.  Kétszer ugyan sikerült egy gólra felzárkózniuk Dócziéknak, de ismét a Kecskemét vette át a mérkőzés irányítását. Még emberelőnyös helyzetből sem tudott tőkét kovácsolni a Kábel, sőt, a huszonötödik percben Miss jobbszélről érkező találata már négygólos vendég-vezetést eredményezett. A KTE sokmozgásos támadótaktikája láthatóan megzavarta a hazai együttest, Bujdosó pedig a legváratlanabb szituációkban szánta el magát lövésre. Több eladott labda is borzolta a hazai publikum kedélyeit, ezért sem jutott közelebb ellenfeléhez a szünetig a nógrádi gárda.

A második félidőt Balogh két szép védése vezette fel, majd Székely értékesített büntetőjével közelebb férkőzött ellenfeléhez a Kábel. Itt is, ott is kétperces pihenőre vonult néhány játékos, a rövid ideig tartó létszámfölényes állapotokat azonban egyik csapat sem tudta tartósan kihasználni. A tizedik perc tájékán gyors gólváltások növelték a mérkőzés ritmusát, és ha a szurkoló kislányok mondókája nem babonázza meg a hétméterest végrehajtani készülő Misst, négy góllal húzott volna el a „Hírös város” legénysége. Ezzel szemben Nagy szélről belőtt ziccerével 18-19-re a házigazdák ismét megközelítették a Kecskemétet. Sőt, Tihanyi és Kajdy küzdelembe vetésével a középső területen jelentősen feljavult a balassagyarmatiak védekezése, ami labdaszerzést hozott, ám az indítást lefülelték az alföldiek. Kisvártatva kísértetiesen hasonló jelenet játszódott le, azonos befejezéssel, hiszen újra pontatlan lett az indítás, és ahelyett, hogy az egyenlítésért rohamoztak volna Tokaiék, Kátai átlövése révén megnyugtatóbbá vált a KTE előnye.

Két és fél perccel a befejezés előtt a vendégek kétgólos előnyben, a gyarmatiak pedig Nagy kiállítása miatt emberhátrányban voltak. Kovács nagy lendülettel betört, Burik lerántotta, az ítélet kétperces büntetés és hétméteres lett. Székely három lövőcselt is bemutatott, de Zaklajda kapus bravúrosan kirúgta a labdát, ami viszont a hazaiaknál landolt. A következő pillanatban Pordán jól vette észre az ellenkező oldalon őrizetlenül álló Györgyöt, aki a bal szélről beugorva kilőtte a hosszú sarkot. Az ellenakció során, immár az utolsó percbe lépve Bujdosó kitámasztásból próbálkozott, a labda a felső kapufáról a gólvonalra, onnan pedig kifelé pattant. Megteremtődött az esély az egyenlítésre, és Nagy nem hibázott. Mindössze tizennyolc másodperc maradt. Ocsovai Zsolt időt kért, a kupaktanács során megbeszélték a követendő taktikát. A gyarmati védelem azonban stabilan állt a talpán, áthatolhatatlanná vált a fal. Két másodperccel a vége előtt szabaddobáshoz jutott a KTE. A kispadról csereként befutott a hórihorgas Éliás, aki Kátaihoz passzolt, ám a jobbátlövő kiejtette kezéből a labdát, abban a „minutumban” meg is szólalt a duda.

Összességében rendkívül kiélezett, a végletekig izgalmas csatát vívott a két csapat, és a kecskemétiek sajnálhatják jobban, hogy csak egy ponttal távoztak vezetőedzőjük szülővárosából.

Győrffy Sándor: Még mindig nem tudunk átlépni a saját árnyékunkon. Azt hittem, Törökszentmiklóson már átjutottunk a holtponton, de lehet, túl sok teher rakódott a játékosokra, és e görcsösség miatt sem sikerült a győzelem.

Ocsovai Zsolt: Bosszankodom, mert elrontottuk a végjátékot. Becsúszott egy-két olyan hiba, ami egy ilyen „éles” meccsen nem férhet bele. Ezt a mérkőzést nekünk meg kellett volna nyernünk.

Junior: 28-39.

Hegedűs Henrik

Fotó: KTE facebook oldala

Gyarmaton tájékozódott a KLIK-elnök

Januárban foglalta el hivatalát dr. Solti Péter, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ új elnöke, aki azóta rendszeresen járja az országot, hogy megismerkedhessen az egyes helyi tankerületek tevékenységével, mindennapjaival.

Ennek keretében érkezett a minap Balassagyarmatra. Az Ipoly-parti városban működő, nyugat-nógrádi tankerületi központban Nagyné Barna Orsolya tankerületi igazgatóval folytatott megbeszéléseket. Ezen szó esett többek között az aktuális feladatokról, valamint a jövőre vonatkozó elképzelésekről. Dr. Solti Péter biztosította a tankerületi központ munkatársait, hogy a KLIK minden támogatást megad az irányítása alá tartozó köznevelési intézmények eredményes működéséhez és a fenntartással kapcsolatos feladatok hatékony ellátásához. Az elnök találkozott Balla Mihállyal, a térség országgyűlési képviselőjével is, illetve rövid látogatást tett a Balassi Bálint Gimnáziumban, itt dr. Fényes-Bók Szilvia igazgató kalauzolta.

H.H.

Kamatmentes mikrohitel kis – és középvállalkozásoknak

Helyi székhelyű kis – és középvállalkozások számára kínál kedvezményes mikrohitel-lehetőséget Balassagyarmat önkormányzata. A közel négy százalékos kamatterhet átvállalja a város annak reményében, hogy így tovább növelhető az egész térség gazdasági ereje.

A részletekről csütörtökön délelőtt a balassagyarmati városházán sajtótájékoztató keretében számolt be Balla Mihály országgyűlési képviselő, Medvácz Lajos, a város polgármestere, valamint Varga Béla, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetője.

Balla Mihály elsőként kifejtette, hogy Balassagyarmat önkormányzata évek óta példaértékű módon támogatja a város és környéke gazdaságának fejlesztését, amelynek során számos, igen komoly eredményt mutathatnak fel, mint például a Szüggyel összekapcsolódó déli ipartelep fejlődése, az ott sorra épülő és termelő üzemek létesülése. Ennek folytán egész Nógrád megye gazdasági fellendülésének legintenzívebb sarokpontjává váltak, és újabb és újabb iparfejlesztési ötletekkel, tervekkel rukkolnak elő, amelyeket a március végén elbírálásra kerülő TOP-os pályázatokban is körvonalaztak. Balla Mihály hozzátette, a kis – és középvállalkozások segítése hasonlóképpen előtérbe került az önkormányzatnál, amely megmutatkozik az adópolitikai lépésekben, és a fiatalok megtartása terén a CSOK-os ingyen telkek biztosításában, az otthonteremtési lehetőségek kibővítésében. A parlamenti képviselő alátámasztásként egy kimutatást is az asztalra tett, mutatva, hogy 2008 és 2015 között Balassagyarmat gazdasági „potenciálja” folyamatosan a megyei átlag másfél-kétszerese volt, és ebben az időszakban tartósan öt százalék körül alakul a munkanélküliség aránya, sőt, néhány helyen már tartós munkaerőhiány jelentkezik. Nem véletlen tehát, hogy éppen Balassagyarmat az első pont Nógrádban, ahol a gazdasági erő lehetővé teszi a kamatmentes mikrohitel kínálását, és reméli, ezzel a hitelfelvételek iránt megnyilvánuló korábbi kisebb mértékű érdeklődés is serkenthető.

Medvácz Lajos örömét fejezte ki, hogy ez a program elindulhat, és így az egész országban meghatározó nagyvállalatok mellett a kis – és középvállalkozások felé is nagyobb figyelem irányulhat. Éppen ezért törekednek arra Balassagyarmaton, hogy e réteg képviselőit állandóan „helyzetbe hozzák”: 2009 óta nem emelték a helyi adókat, az iparűzésin és a kommunálison kívül más fajtát nem is vezettek be, hét esztendeje befagyasztották a bérleti díjakat, és a közbeszerzési érték alatti beruházások esetében öt százalékos kedvezményt adnak a helyi kivitelezőknek. Ehhez csatlakozik a mostani mikrohitel, amelynek során 50 millió forintos éves keretösszegből mintegy öt-tíz vállalkozás igényelhet majd ilyen támogatást. A hitelekhez járuló 3,9 százalékos sztenderd-kamatot pedig átvállalja az önkormányzat – összesen 1,95 millió forint értékben. A polgármester bízik abban, hogy jelentős kedv mutatkozik majd a hitelek igénylésére, ami által a feltételeknek megfelelő jelentkezők fejleszthetik cégüket, eszközbeszerzéssel, telephely-bővítéssel, kapacitás-növeléssel – bizonyítva azt, hogy jó és érdemes itt élni, egész Nyugat-Nógrád fejlődését tartósan biztosítva.

Varga Béla megköszönte, hogy Balassagyarmat nyitott volt az együttműködésre, ami egy hosszú, előremutató folyamat kezdő lépése. Kifejtette, tavaly novemberben indult el ez a mikrohitel-modell a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány gesztorálásával, és az elő országos tapasztalatok egyértelműen jelzik, sikeres a program. Az önkormányzatnál jelentkező és a feltételeknek (hitelképesség, meglévő üzleti terv, helyi telephely) megfelelő vállalkozások számára a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány készíti elő a gyakorlatban a program szakmai részét, és biztosítja a legfeljebb 10 millió forintos nagyságrendű hitelt, méghozzá 10 éves futamidővel. Akár önerő nélkül is el lehet indulni, vagyis a kezdő vállalkozások számára is esély teremtődhet.  Az ügyvezető kiemelte, az önfenntartó, családtagokat, vagy kevés alkalmazottat foglalkoztatók számára kiváló alkalom tárulhat a fejlesztésre, a lendületvételre, az előrelépésre, tehát bátran adják be kérvényüket. Varga Béla végül elmondta, a gyors elbírálásokat követően a közeljövőben már az első mikrohitel-szerződéseket is megköthetik.

Hegedűs Henrik

Fotó: Hűvösi Csaba

Diákok takarították a Nyírjest

Akik a közelmúltban megfordultak a város üdülőövezetében, de különösen a központi tó körzetében, elszomorító látvánnyal találkozhattak. Bármennyire is felhívják a feliratok és jelzések az emberek figyelmét, hogy tilos a szemetelés, egyes elvetemült alakok minden szabályozás ellenére itt szórják szét, ide hordják ki a hulladékaikat. Ezáltal is elcsúfítva a tavasz elején nyiladozó természetet. A tó gátjának széles káváján és a szomszédos erdős-bokros területeken egymást érték a szeméthalmok.

Ezeket az áldatlan állapotokat unta el az egykori gyermektábor területén lévő Ridens iskola és kollégium nevelői és diákjai. Egy szép márciusi napon aztán fogták magukat, zsákokkal felszerelkezve megjelentek a helyszínen és nekiláttak a takarításnak. A fenyves „bejáratánál” lévő buszfordulótól a Palóc Triatlon úton lefelé haladva a tópartig láncban haladva szorgosan dolgoztak, szedték fel a műanyag flakonokat, eldobott üdítőitalos dobozokat, cigarettacsikkeket a fiatalok és az őket kísérő felnőttek, pedagógusok.

A hirtelen ötlettől vezérelt „akció” után nem csak a Nyírjesben élő családoktól, hanem a város más pontjai lakóktól is dicséretet kaptak a gyerekek, hiszen nem könnyű feladatot jelentett számukra a hulladék-lerakatok megszüntetése ezen a nehéz terepen. Elmondásuk szerint remélik, sikerült felhívniuk a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, és bíznak benne, hogy a csodaszép nyírjesi táj ismét fellélegezhetett.

Hegedűs H.

Fotó: facebook

Kerékpár kormányán egyensúlyoztak

A magyarok mellett szlovákiai és ukrajnai résztvevőkkel rendezték meg Romhányban a hagyományos tavasznyitó, immár tizenkilencedik alkalommal megtartott Rákóczi Kupa nemzetközi művészi teremkerékpár versenyt.

Első pillantásra hirtelen nem tudjuk megmondani, hová is soroljuk be a művészi teremkerékpárt. Vajon sport-e, és milyen mértékben? Avagy művészet, ahogy a nevében is foglaltatik. Netán cirkuszi produkció? Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy mindhárom. Valóban macskaügyességgel mozognak ezek a fiatalok a speciális kerékpárokon. Holmi civil bringázó aligha próbálkozna meg azzal, hogy a nyeregre-vázra ráállva egyensúlyozzon, mindezt természetesen gurulás közben, esetleg a torna gyűrűgyakorlataiból ismert ülőtartást mutassa be a kormányon, sőt, akad, aki még kézenállásra is képes. Minden kétséget kizáróan bravúrosak ezek a végrehajtott elemek. Nem véletlenül kapott a közelmúltban ez a „műfaj” egy igen találó jelzőt: jégtánc szárazon. Az ember szeme csak ámul, hogy ezek a gyerekek milyen hajmeresztő mozdulatokra képesek.

Kovács Balázst, a romhányi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola testnevelő tanárát, a művészi teremkerékpáros csoport edzőjét, szakmai vezetőjét két gyakorlat között szólítottuk meg. Elmondta, hosszú évek kitartó munkájával lehet erre a szintre eljutni, és mondatai alátámasztásaként egy kis füzetet lapozott fel. Ebben versenyzőről-versenyezőre haladva olvasható, kinek milyen követelményei vannak, milyen erősségű és nehézségű a bemutatandó gyakorlata. Azt hinnénk, a filigrán, vékony termetű, alacsony sportolók világa ez. A szakember azonban csóválta a fejét: a testalkat számít a legkevésbé. Persze minél magasabb az ember, annál inkább kell összpontosítania a „magasban”, de a romhányi csoportban is jó pár langaléta fiúval találkoztunk, egyikük, Varga Csaba például kétméteresre nőtt fiatalember. Rá is hamarosan komoly feladat vár, hiszen a válogatott tagjaként – majd’ mindegyik fiú és lány képviselte már nemzetünket világeseményen – keményen készül a közelgő Európa-bajnokságra.

A részletes magyarázatokat követően el is búcsúztunk Kovács Balázstól, hiszen épp a tanítványa járult az éles szemű versenybizottság „színe” elé, és még néhány jótanáccsal kellett szolgálni a „fellépés” előtt. A közel ötven versenyző a szülőknek és az érdeklődőknek nagyszerű élményt és pazar látványt nyújtott.

A különböző kategóriák győztesei és a romhányi helyezettek:

Iskolás lány (D/1): 1. Varga Zsóka (Gúta – Szlovákia), 2. Laboncz Anna.

Iskolás fiú (D/1): 1. Boskó Bene, 2. Jaloveczki Máté, 3. Csomor Gergő.

Iskolás lány (C/1): 1. Rábai Dorka (Tata), 4. Mezei Dorina.

Iskolás fiú (C/1): 1. Csóri Tamás (Bokod), 2. Zagyvai Armand, 3. Hugyecz Zalán, 4. Balogh Róbert.

Iskolás lány (B/1): 1. Horváth Veronika (Bokod), 2. Hlacsok Petra, 3. Hugyecz Zorka, 7. Pribelszki Kitti, 9. Mátyás Viktória.

Iskolás fiú (B/1): 1. Marosi Áron (Bokod), 2. Horváth Roland.

Iskolás lány (A/1): 1. Sági Alexandra.

Iskolás fiú (A/1): 1. Stvorecz Botond, 2. Hajduk Olivér.

Junior lány (1. kategória): 1. Nagy Lina, 2. Kaliczka Panna, 6. Bagyinszki Lili, 9. Somlyai Dorina.

Junior fiú (1. kategória): 1. Kovács János (Nagybereg), 2. Bozsó Bence, 3. Zagyvai Balázs.

Junior nyílt páros: 1. Bozsó Bence-Nagy Lina.

Női felnőtt: 1. Hugyecz Zsófia.

Férfi felnőtt: 1. Varga Csaba, 2. Varga Marcell.

Hegedűs H. - Sztranyovszky B.

Bravúr a „törökök” várában

Törökszentmiklósi Székács KE – Balassagyarmati Kábel SE 26-27 (12-10)

Törökszentmiklós, Székács Sportcsarnok, 200 néző. Vezette: Kékes Cs., Kékes P.

Kábel SE: BALOGH – NAGY 4, Pordán, KOVÁCS B. 14/4, Dóczi, ALBERT-TÓTH 5, György 2. Csere: Varga (kapus), KAJDY, Tihanyi, Székely, Tokai 2, Horváth, Bécsi. Vezetőedző: Győrffy Sándor.

A Székács KE legjobb dobói: Tóth 9/7, Kóródi 6, Takács 5.

Hétméteresek: 9/7, ill. 5/4. Kiállítások: 8 perc (+1 kizárás: Takács, azonnali piros lap, súlyos szabálytalanságért), ill. 6 perc.

Az eredmény alakulása: 10. perc: 2-6, 18. perc: 6-8, 24. perc: 11-8, 35. perc: 14-12, 42. perc: 15-17, 49. perc: 19-19, 56. perc: 23-25, 58. perc: 26-25.

Villámrajtot vett a teljes játékoskeretét felvonultató, tehát ezúttal a mezőkövesdi kettős játékengedélyeseket is harcba dobó vendégcsapat. A házigazdák rendkívül álmos kezdését kihasználva Kovács Bence és Albert-Tóth László találataival 6-2-re húzott el az Ipoly-parti legénység. Egy időkérést követően szívósan zárkózni kezdett a Szolnok megyei társaság, miközben a gyarmatiak egyre több hibát vétettek támadásban. Fordult is a kocka: 8-6-os vezetést követően a Győrffy-tanítványok bő hat percen keresztül nem tudták a kapuba juttatni a labdát, ráadásul egy hétméteres is kimaradt, míg a törökszentmiklósi alakulat egy 5-0-s sorozattal megfordította az eredményt és a szünetre megnyugodva vonulhattak pihenőre.

Fordulást követően gyorsan egalizált a Kábel SE, Kovács két büntetőt is értékesített, majd Tokai Roland és Nagy Dániel megmozdulásai nyomán ismét a nógrádiaknál volt az előny. Balogh Ádám kapus kiváló hárításai is segítették a mind jobban összpontosító védők munkáját, így a mérkőzés hajrájába úgy fordultak a gyarmatiak, hogy jó eséllyel gondolhattak mind a két bajnoki pont megszerzésére. Ám Takács Péter és társai a másik oldalon nem így vélekedtek, pontosabban célozva jól találták meg a réseket, és 26-25-re vezetést szereztek. A balassagyarmatiak kispadja időt kért, hatékony tanácsokkal élesztve a tűzet a játékosokban, ami használt is, mert kiegyenlített az együttes.

Az utolsó perc rendkívüli izgalmakat hozott. Huszonhét másodperccel a befejezés előtt Szloska Krisztián, a hazaiak mestere egy utolsó kupaktanácsra hívta össze fiait, hogy megbeszéljék, milyen akcióval fejezik be a meccset. A kábelesek nyitott védekezéssel várták a támadást, és az Albert-Tóth helyett a kétperces kisbüntetésről visszatérő Kajdy Norbert elcsípte Takács átadását, lerohanás indult, amelynek végén Dóczihoz került a labda, akit Takács eltaszított. A balassagyarmatiak hétmétereshez jutottak és az egész találkozón kimagasló teljesítményt nyújtó Kovács Bence kipókhálózva a jobb felső sarkot, bebiztosította a vendégek győzelmét.

Összességében a rendkívül hullámzó mérkőzésen a szerencsének – és Kajdy szemfülességének – is köszönhetően szerezte meg első tavaszi pontjait a Kábel SE, amely kellő lökést adhat az elkövetkező nehéz feladatokhoz.

Szloska Krisztián: Tanácstalanul állok a teljesítményünkhöz, az elején teljesen bealudtunk, és a második félidőben is nagymértékben hiányzott a támadóerő. A végén pedig nem azt tették a játékosaink, amit előre megbeszéltünk.

Győrffy Sándor: Ez a győzelem úgy kellett nekünk, mint egy falat kenyér…

Junior: 22-29.

H.H.

Fotó: facebook és szekacske.hu

Mézédes percek a méhész-forgatagban

A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ szinte minden egyes négyzetméterét elfoglalták szombaton a méhészek és a portékáik iránt érdeklődő embertömeg. A balassagyarmati,  Ipolymenti Nemzetközi Méhésztalálkozó forgatagában jól megfért egymás mellett a termékismertető, a szakmai előadás, a kulturális bemutató és a jóízű kóstolás.

Szélesre tárult szombaton a balassagyarmati művelődési központ kétszárnyú ajtaja. Még délelőtt kilenc órát sem jelzett az óra mutatója, de már tódultak be az emberek, hogy elvegyüljenek a méhészet rejtelmeiben. Rögvest az első tárgy, amin megakadt a szemünk, egy jókora mézpergető volt: egy középkorú férfi szemlézte éppen, közelebbről is megmustrálva a berendezést. A nézelődők szinte egymás sarkát taposták beljebb, lépésről-lépésre, araszolva haladtunk a tömegben. Jobbról pompás illatok csapták meg az orrot, a mézes sütemények egész garmadájából válogathattak az édesszájúak. Balról formás üvegekben a különféle mézkészítmények sorakoztak. Hosszú percekbe telt, míg átvergődve a seregleten az aula közepére értünk. Egy nagypapa az unokájának magyarázta lelkesen, milyen eszközök illenek a kiváló méhész kelléktárába, és a nagyobb hatás kedvéért gyorsan kesztyűt is húzott, míg a gyermek a méhészkalapot próbálta ki. Az intézmény ebédlője is teljesen megtelt. A nézelődés során olyan fogalmakkal ismerkedhettünk meg, mint a fedelező kád, a gyógynövényes energialepény és a levendulás pellet.

Hamarosan indulhattunk felfelé a lépcsőn, a nagyterem irányába, hiszen kezdődött a rendezvény hivatalos megnyitója. A házigazda Palóctáj Méhész és Környezetvédelmi Egyesület képviseletében Antalka István köszöntötte a megjelenteket, majd felvezetésként a szécsényi Iglice néptáncegyüttes ifjú reménységei mutattak be egy pajkos-feleselős lucázást Domaházáról, illetve egy csárdással-verbunkkal vegyített játékos kiszehajtást a szomszédos Őrhalom és Ipolyvarbó népművészeti kincseiből.

A következő jelenetben a Palóctáj Mézlovagrend tagjai kürtszó kíséretében sárga-fekete köpeny-egyenruhájukban, feszes tartással vonultak be, a férfiak között pedig két gyönyörű hölgy is lépdelt, Rozmann Gréta a magyar, illetve Híves Boglárka a szlovákiai mézkirálynő. Miután a lovagok felsorakoztak a színpad előtt, Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere lépett a mikrofonhoz. Először arról szólt, milyen örömteli hírek érkeztek a közelmúltban arról, hogy a külföldről hatalmas mennyiségben beáramló olcsó, egyben rendkívül rossz, silány mézzel szemben sikeresen vívták meg küzdelmüket a minőségi termékeket előállító hazai méhészek, ami dicsérete az egész szakma összefogásának. A polgármester az Ipoly-menti méhészek egyesületére térve kifejtette, az, hogy a szervezet már 556 tagot számlál, mutatja, milyen erőt képeznek ők a civil társadalomban, a tizennyolcadik tavaszi találkozóval pedig nagykorúvá vált a rendezvény. Reményét fejezte ki, hogy a szorgalmas munka révén és a kedvező időjárási körülmények által idén is eredményes lesz a méhészek tevékenysége, és egészséges, tápláló mézek kerülnek majd az asztalokra.

Diósi László, a Palóctáj Méhész és Környezetvédelmi Egyesület elnöke köszöntőjében először kiemelte azt a hosszú évek óta gyümölcsöző együttműködést, ami létrejött az Ipoly két partján működő méhész egyesületek között, a felvidéki ipolyszakállasiakkal és inámiakkal kiváló kapcsolatokat ápolnak a magyarországi barátok. Hozzátette, ez a találkozó remek alkalom a tapasztalatcserére, a szakmai „elmélyülésre”, az újdonságokkal való ismerkedésre, hogyan lehet hatékonyabban méhészkedni, a fogyasztók javát különösképpen szem előtt tartva. Az elnök elmondta még, nagyon sikeresek a népszerűsítő akcióik: e küldetés során megyeszerte több mint kétszáz óvodáshoz juttatták el az adományokat, a falvakban élő helyi méhészek pedig rövid előadásokban vázolták fel a kicsiknek munkájuk érdekességeit. A hagyományos, „Mézescsupor” című gyermekrajz-pályázatra pedig az ország minden tájáról és a határon túli magyarlakta területekről, több mint ezer iskolás adott be alkotást, nehezen is választották ki a díjazott harmincegy művet. A továbbiakban Kovács Barna, az ipolyszakállasi méhészek egyesületének alelnöke kért szót, újra hangsúlyozva a folyó két partján élők rendszeres kapcsolatának fontosságát, majd a két mézkirálynő is bemutatkozott röviden a közönségnek. Rozmann Gréta arra buzdított, hogy mindenki minél több virágot ültessen a kertjében, hogy a méhek jókedvűen szállítsák a virágport, hadd teljenek nektárral a kaptárak. A saját kertjében nőtt egy tő levendulabokrot azonmód át is nyújtott jelképesen Fekete Józsefnek, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület alelnökének.

A lovagok ünnepélyes elvonulása zárta a hivatalos programrész elő felét, majd a nagyteremben szakmai előadások következtek. Mi még néhány percre elvegyültünk a forgatagban, láttuk, amint serényen próbálkoznak a kisgyermekek a mézeskalácsok megformázásával, hallottunk sodró lendületű tereferéket a méhészet részleteiről, és megnéztük a fiatalok művészi rajzait. Közben váltottunk még néhány mondatot Diósi Lászlóval, elsősorban arról érdeklődve, 2017-ben milyen esztendő elé néznek a nógrádi méhészek. Nos, sajnos a cudar tél miatt a méhcsaládoknál mintegy huszonöt-harminc százalékos pusztulást tapasztaltak, de ha kedvező lesz a tavasz és a nyár időjárása, a maradék családok még biztosíthatnak átlagos hozamot, noha várhatóan összességében kevesebb mézzel számolnak, mint az előző években, a minőség azonban mindenképpen garantált.

Ezzel a bizakodó végkicsengéssel búcsút is vettünk az Ipolymenti Nemzetközi Méhésztalálkozótól.

***

A „Mézescsupor” rajzpályázat Nógrád megyei díjazottjai: Barta Virág (Karancslapujtő), Benyó Réka (Balassagyarmat), Molnár Zselyke Júlia (Érsekvadkert), Stolcz Vivien (Balassagyarmat), Vodnák Mira (Patak).

Szöveg: Hegedűs Henrik

Kép: Danyi Lilla (NMH)