Gyerekek temették a telet

Lángra kapott a szalmabábu. A telet jelképező figura perceken belül összeroskadt és porrá égett. A tűz nem ismert irgalmat. A nagyoroszi Börzsöny Általános Iskola nebulói a nagyközség művelődési központjának parkolójában kedden késő délelőtt kacagva búcsúztatták a zord időt, kívánva, hogy minél előbb jöjjön el a kikelet.

Persze ez már csak a végkifejlet volt. Egyelőre ott tartunk, hogy a felsős diákok vidáman, egymással csacsogva gyülekeznek az iskola udvarán. Az alsó tagozatosok szomszédos épületrészéből kettes sorokban érkeznek a kisebbek. A feltámadó szélben élénken lengedeznek a kezekben tartott százszínű szalagok. Nini, az egyik tanító néni igencsak mókás kedvében van, velencei karneváli álarcot vett fel, úgy mosolyog tanítványaira és kollégáira.

A sorsára eddig egy falnak támasztva várakozó „kiszét” négy markos fiú kapja fel, és menetel vele előre. Simon Katalin, a rétsági Kereplő Néptáncegyüttes művészeti vezetője, aki itt, Nagyorosziban is palléroztat egy csoportot, nyakába kapja a nagydobot, míg népzenész társa, a fafúvós hangszerek kiváló művelője, az alkalomra bő subát öltött Ladányi Ferenc serényen fújja a furulyát, és eme kellemesen csengő magyaros muzsika hangjaira megindul a menet lefelé, a lejtős úton. A pataki kereszteződésbe érve már hosszasan kígyózik a gyermekek és nevelőik sora, a járókelők is megállnak egy pillanatra, ámulni ezen a zajos tömegen, a főúton elhaladó kamionok sofőrjei lelkes dudálással üdvözlik a téltemetés résztvevőit.

Alig tíz perces gyaloglás után már a célhoz is érünk. A helyi körökben csak „HEMO” néven emlegetett művelődési központ mellett, egy kis terecske közepére állítják fel a srácok a szalmabábut. A mikrofon mögött a népzenészek ismét rázendítenek, a tanulók pedig nagy kört alkotva buzgó táncolásba kezdenek. Előre-hátra, előre-hátra, járnak a lábak, tapsra lendülnek a tenyerek, néhányan még nótára is fakadnak. Miután a kezdő táncnak vége, egy tanár lép elő, és máris ég a „kisze”. Párokba fonódnak az iskolások, kart-karba öltve, indulnak az újabb lépés-kombinációk, körbe-körbe ezúttal, a lángoló szalma-alak körül. Kattognak a fényképezőgépek, okostelefonokra rögzítődnek a mozdulatok. Amikor aztán összeroskad az a „fránya” tél, vastapsban tör ki a farsangot búcsúztató nép.

Hamarosan visszatérünk az iskolába. Az asztalokon roskadoznak a lekvárban dúskáló fánkok és egyéb finom édességek, bőséges lakoma illeti a mulatság minden egyes szereplőjét. Most még jóllakhatunk, de másnap már hamvazószerda, kezdődik a böjt.

Hegedűs H.
Fotó: Hűvösi Csaba