Haranglábbal együtt újult meg a ravatalozó teteje

Tízmillió forintos belügyminisztériumi támogatásból két fontos fejlesztést hajtottak végre Honton: a közelmúltban elkészült a temető ravatalozójának új tetőszerkezete, illetve egy bekötőút kapott friss aszfaltburkolatot.

Kacskaringós, némely helyen vadregényesnek tűnő, de azért kellemes érzetet adó környezetben vezető úton jutunk el a Hont katolikus templomának szomszédságában elterülő temetőhöz. Épp csak leparkolunk a szépre festett kerítés mellett, amikor egy idős férfi érkezik a közeli kúthoz, telitölteni műanyag kupáját. Nem messze tőle középkorú hölgy igazgatja a szerettei sírján lévő virágokat.

Hamarosan megérkezik Gál Magdolna, a település polgármestere is. „Tízmillió forintot kaptunk a Belügyminisztériumtól az adósság-konszolidációban nem részesült települések támogatási keretéből” – mondja, majd hozzáteszi: „ezt a pénzösszeget két részre osztottuk. Egyrészt nagyon ráfért már a ravatalozóra, hogy új tetőt kapjon. Eddig egy lapos szerkezet volt, ami gyakran beázott, illetve önmagában nem nyújtott túl ápolt képet. Ráadásul egy előtetővel és egy haranglábbal is kiegészítettük, reméljük, két héten belül megérkezik a már kiöntött harang is, így méltó körülmények között adhatjuk át hivatalosan a felújított létesítményt.”

Miközben a temetőtől visszafelé haladunk, Gál Magdolna hozzáteszi, a mintegy hétmillió forintba került beruházáson kívül ebből a BM-keretből egy gyakorta használt útszakaszt is aszfaltoztattak. Az egykori általános iskola mellett halad az enyhén emelkedő Pázmány utca, ami a 2-es főútba torkollik. Itt hárommillió forintba került a mintegy kétszáz méteres terület korszerűsítése. Honti látogatásunk végén ezt a fejlesztést is megtekintettük.

H.H.

Felújított halápi hadisír

Takarosan rendbe tett hadisíron égnek a mécsesek és gyertyák még Mindenszentek után két héttel is a cserháthalápi temetőben. Kiss József száz éve, az olasz fronton hunyt el.

A cserháthalápi kukoricafosztó mulatság kellős közepén fékezett le autójával mellettünk Hanula Ferenc. A nyugat-nógrádi vidékeken az első-második világháborús emlékhelyek felújításának előkészítésében és lebonyolításában élen járó férfiú a régi ismeretség nyomán azonnal hozzánk fordult: „Gyertek! Mutatok valami érdekeset” – nemsokára pedig már az autója nyomában haladtunk a dombtetőn található temető felé.

A sírkertben alig tettünk néhány lépést, máris egy frissen felújított nyughely tárult elénk. Rajta a felirat, Kiss József. Az utókor még a faluban közszájon forgó becenevét is megörökítette: „Börcsi”. Az 1880-ban született férfi az első világháború utolsó napjaiban, az olaszországi hadszíntéren vesztette életét.

Fotó: Torjay Attila

- Feltehetően olyan súlyos sebet kapott, hogy a fegyverszünetet követő hazaszállítása közben halt meg, így nyugodhat itt, szülőfalujában – utalt a háttérre Hanula Ferenc, miközben papírokat vett elő, képeket mutatott a hant előző, elhanyagolt állapotáról. – A szomszédos sírok gondozói mesélték, hogy régebben kijárt ide egy idős asszony, talán a fővárosból, valószínűleg az unoka volt, de néhány éve már senki sem jött az egykori bakához. Mi viszont kaptunk az alkalmon, és az önkormányzat az első világháborús emlékbizottsághoz benyújtotta pályázatát, és az onnan kapott százezer forintos forrásból megszépítettük a sírt. Még arra is ügyelt a kőfaragó mester, hogy a kiváló minőségű horvát mészkőből készült kereszten a katonasírra utaló bevágás is megmaradjon.

Hanula Ferenc elmondta, nincs tudomása arról, hogy a környéken lenne más temető, ahol találhatnánk bizonyítottan első világháborús hadi esemény során odaveszett honvéd nyughelyét, legközelebb Balassagyarmaton, a katonatemetőben vannak ilyen sírok.

Azt már Dócs Dávid, Cserháthaláp polgármestere tette hozzá, mind büszkék arra, hogy ilyen gyönyörűen megszépült Kiss József hantja, az utókor hálás emlékezetét pedig méltóképpen jelzi a sok mécses, amit a temetőbe kilátogatók helyeztek el a számukra ismeretlen honvéd sírján.

Hegedűs Henrik