2017. február 26., vasárnap

Hegedűs Géza emlékére

Géza bácsi! Ugye emlékszel arra a napra, amikor először találkoztunk! Az utolsó falusi szpartakiád szellemi versenyén jártunk, talán Nagybátonyban. Tizenhét esztendős voltam, két barátommal indultuk a balassagyarmati járás képviseletében. Te voltál a játékvezető és mi a dr. Kollár Mihály fémjelezte salgótarjáni csapat mögött másodikként végeztünk. A vetélkedő végén odajöttél, jó markos kezeddel meglapogattad a vállam, és máig fülemben zengnek a szavaid: mennyire örülsz, hogy itt kopogtat az ajtón az újabb „olimpiaőrült” nemzedék, végre akadnak fiatalok, akiknek átadható a stafétabot.
Később voltunk ellenfelek, aztán csapattársak azon az emlékezetes, 2000-es budapesti versenyen, amikor alig maradtunk le szombathelyiek mögött a harmadik helyről. A közös szenvedély, a sport szeretete, a színes ötkarika szellemisége iránti rajongás barátként fűzött össze bennünket, bár az utóbbi esztendőkben tényleg csak hébe-hóba találkoztunk.
És a kézilabda. Csodáltam az élénk érdeklődésedet, amivel kísérted a balassagyarmati együttesek szereplését. Amikor a lányokkal netán Salgótarjánban jártam, a sportcsarnok nézőteréről lelkesen integettél, és a két meccs közötti szünetben alaposan kiveséztük a látott játékot. Naprakész voltál, névről ismerted a legjobbjainkat, kérdeztél, tanácsokat adtál, és bizony elmerengtem: több témában milyen igazad volt.

Sajnos erre már nem lesz itt e földi létben több lehetőségünk. Nem tereferélhetünk arról, hogy Rióban vajon jól, avagy közepesen szerepelt-e a magyar olimpiai különítmény, és arról sem, hogy miért is került válságba a férfi és a női kézilabdánk egyaránt, és hol is van az utánpótlás.
Egyet viszont bízvást ígérhetek! Visszük tovább a magunk erejéből azt a bizonyos stafétabotot, megfogyva bár, hiszen egyre kevesebben vagyunk, akiket az olimpiai eszme még közös vágányra terel, de őrizni kell a lángot, éleszteni tovább, és hiszem, hogy lesznek még fiatalok, akikre onnan, fentről Te is büszkén tekinthetsz le.
Nyugodj békében Géza bácsi!
A nyolcvanéves korában elhunyt országszerte közismert sport – és olimpiatörténeti kutató, kézilabdaedző Hegedűs Géza búcsúztatása február 24-én volt a karancslapujtői temetőben.

Hegedűs Henrik

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése