2017. március 16., csütörtök

Önbecsülésében erős nemzet teremtődött

A reggeli szentmisét követően a római katolikus templommal szomszédos Hősök terén tartották meg szerdán a nagyközség március tizenötödikei ünnepélyét.

A rendezvény felvezetéseként a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola negyedik osztályos diákjai (Szalma Judit és Huszár Krisztina pedagógusok felkészítésével) közösen adtak elő műsort az Érsekvadkerti Népdalkör tagjaival. A jól koreografált előadásban remekül ötvöződött a korabeli eseménysor szavalatokkal színesített bemutatása, a kórus által énekelt Kossuth-katonanótákkal, illetve a néptánc-motívumokkal.

A mintegy háromszáz fős megemlékező tömeg általános vastapsát kiváltó bemutatót követően a nap szónoka, Balla Mihály országgyűlési képviselő lépett a mikrofon elé. Arany Jánostól és Kossuth Lajostól vett idézetekkel nyitotta beszédét, majd kitért arra, hogy március 15. a nemzeti összetartozás és a szabadságvágy ünnepe – 1848-ban ekkor indult el a polgári Magyarország kibontakozása, ekkor született meg a pirosat és a fehéret a remény zöld színével kiegészítő lobogónk, és a forradalomnak köszönhetően egy hitében és önbecsülésében erős nemzet teremtődött meg. Ennek a folyamatnak volt előhírnöke a reformkor és a romantika, Kölcsey Himnuszával, Vörösmarty Szózatával, Katona Bánk bánjával, és a megújult, kiteljesedett, hivatalossá vált magyar nyelvvel. A honatya kiemelte, 1848 alakjai, Petőfitől Deákig, Jókaitól Eötvös Józsefig bátran vállalták a felelősséget, hogy a maguk munkájával, elhivatottságával hozzájáruljanak a magyarság felemelkedéséhez. Hozzátette: ők is felismerték és a mai utókor számára is fontos tudni, hogy a szabadság nem az egyénekről, hanem a közösségről szól, és ez a tenniakarás és tettvágy kell, hogy vezérelje napjaink nemzedékeit.

A honatya néhány szóval kitért a forradalom és szabadságharc nógrádi vonatkozásaira. Itt, a mi vidékünkön is elég hamar megindult a szervezkedés, kiépült az új helyi közigazgatás, Balassagyarmat, Rétság, Szécsény, Szirák, Losonc és Fülek székhelyekkel. Megalakult a nemzetőrség, amelyhez ezerötszáz ember csatlakozott, de csak háromszáznak volt puskája, a többiek kaszával a kézben jelentkeztek. Épp Érsekvadkerten, 1848. szeptember 11-én történt meg az alakulat zászlószentelése, ahonnan Rétság és Tolmács érintésével vonultak Vácra, itt mindannyian lőfegyvert kaptak. A nemzetőrök tisztában voltak azzal, és az utódoknak is szembesülniük kell vele, hogy a szabadság nem magától értetődő, hanem nap mint nap, újra és újra meg kell küzdeni érte, ebben a modern világban is, amikor Európa és benne Magyarország komoly és súlyos kihívásokkal néz szembe – fejtegette Balla Mihály. 
Az érsekvadkerti megemlékezés végén a templom parókiájának falán és az ifjúsági ház bejáratánál lévő emléktábláknál helyeztek el koszorút az önkormányzat és a helyi szervezetek képviselői, majd dr. Kovácsné Nagy Mária, a település polgármestere köszönte meg mindenkinek az eseményen való részvételt.
Hegedűs H.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése