Szinte minden hét végén akad valamilyen esemény Terényben,
ebben a Cserhát dombjai között megbúvó kis faluban. Ezúttal Csipkenapra hívták
a közelből és messzi távolból érkező vendégeket.
A helyszínen, a Hunnia Csipkemúzeumban, amikor megérkeztünk,
az egyik háziasszony, Fáy Hanna köszöntötte az érkezőt. A kissé fanyar és
borongós időben az udvaron lévő Edvi-Illés Kávéház fűtött szobáiba kalauzolt
bennünket, ahol éppen a Kalácska népdalkör gyönyörű népviseletbe öltözött tagjai
készítettek különféle sütemény-finomságokat – hiszen nem csupán a szépen
megmunkált-vert textíliák körül forgott e nap „tengelye”, hanem a
csipkebogyóhoz köthető gasztronómiai érdekességek is sültek-főttek.
Nemsokára átsétáltunk a múzeumi házba, ahol kiderült, hogyan
kapcsolódik Terény a csipkéhez. Fáyné Tornóczky Judit tartott rögtönzött
tárlatvezetést, az érdeklődők egyre közelebb húzódtak a falakra függesztett
csipke-költeményekhez, kattantak a fényképezőgépek. Buzgón füleltünk, és közben
megannyi érdekességet hallottunk. A Fáy család egyik őse, ükanyai
„messzeségben”, Edvi-Illés Gizella (innen a kávéház névadása) a tizenkilencedik
és a huszadik század fordulóján, amikor a szecesszió stílusirányzata betört a
hazai művészeti életbe, elhatározta, hogy magyaros motívumú csipkét tervez, a
„tulipános mozgalom” jegyében, így keletkezett e szép virágokkal díszített,
egyedi formavilágú mellény, és megszületett a „Hunnia csipke”. De megtudtuk azt
is, hogy az egyik híres dán király is kiváltképp kedvelte ezt a sajátos
textil-alkotási módot, mi több, néhány percre a csipkeverés gyakorlati
alkalmazásában is elmerülhettünk.
A nap további részében a vendégek megkóstolhattak
csipkebogyóból készült italokat (például kifejezetten gyermekeknek szánt
alkoholmentes csipkesört), és egyéb kulturális események színesítették még az
első ízben megrendezett, így hagyományteremtő szándékú eseménysort.
H.H.-Sz.B.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése