Alaposan finomítani kell a vágyakhoz mért igényeiket a
nyugat-nógrádi önkormányzatoknak, hogy véglegesen kialakuljon, a központi
forrásokból milyen fejlesztéseket hajthatnak végre a közeljövőben – ez derült
ki a Terület – és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódó járási
polgármesteri egyeztető fórumon, amit kedden rendeztek a balassagyarmati
Városháza nagytermében.
A jelenlévő – nem teljes számban megérkezett – települési vezetőket
Skuczi Nándor, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke köszöntötte. Röviden kitért
arra, hogy miért fontos a projektek előkészítése során a megyei vezetés által
működtetett területfejlesztési ügynökség szerepe: a kistelepüléseknek ugyanis
nincs módjuk, legfőképpen pedig anyagi lehetőségük arra, hogy ezekre a
feladatokra képzett projektmenedzsereket foglalkoztassanak, máskülönben pedig
az, hogy sok területen ezeket a munkákat leveszik a helyi önkormányzatok
„válláról”, egyben a felelősség áthárulását is jelenti. Kiemelte, a
TOP-források elosztása során nem kevés pénzről, nógrádi szinten 41 milliárd
forintról van szó, azaz nagyon „top-on” kell lennie mindenkinek, hogy a
fejlesztési pénzek mindenhova időben eljussanak, és mindenki az
elképzeléseihez, terveihez mért összegekből gazdálkodhasson. Ráadásul a megyék
lakosságát tekintve az egy főre jutó támogatás Nógrádban a legmagasabb az
országban, 280 ezer forint, tehát látható, hogy ennek az országrésznek a
fejlesztése, előbbre lépése érdekében komoly központi szándék nyilvánult meg.
A továbbiakban Sándor Ildikó, a Nógrádi Fejlesztési
Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a részleteket a
polgármesterekkel. Hangsúlyozta, egyáltalán nem könnyű feladat a források igény
szerinti elosztása, mert, ahogy az adatokból kitűnik, javarészt a fejkvóta
szerinti lehetőségeknél többet kívánnak megvalósítani az önkormányzatok. Ezeket
kell a jövőben egyeztetésekkel, megbeszélésekkel, tárgyalásokkal úgy
összeigazítani, hogy kiformálódjanak belőlük a tényleges támogatások.
Hozzátette, akadnak azonban jelentős eltérések is. Itt van például a bölcsődék
helyzete: az Európai Bizottság egyértelmű célja a kontinensen, hogy a
munkaerő-hatékonyság növelése érdekében az anyákat minél előbb visszavezessék a
„foglalkoztatási piacra”, ezért elsősorban a bölcsődei férőhelyek számának
növelése áll az érdekükben. Ám Nógrád megyében nincs erre komoly igény, annál
inkább óvodai fejlesztésekre. Jó példa erre Érsekvadkert esete: a nagyközség
teljesen új óvodát szeretne felépíteni, ezért 331 millió forintos támogatást
kérne, ám erre a pályázati előírások nem adnak konkrét esélyt. Így kénytelen
lesz a helyi önkormányzat némiképp átalakítani az elképzeléseket, profánul
szólva megkeresni a kiskapukat, miként tudnák mégis ezt az évtizedes gondot orvosolni
a faluban. Ebben segítséget ígért a fejlesztési ügynökség is.
De itt van például egy másik fejlesztési terület, az orvosi
rendelők esete: itt elsősorban azon települések járhatnak jól, ahol eleve már
többfajta egészségügyi szolgáltatás működik a rendelőben, a háziorvos mellett
védőnő, gyerekorvos, vagy éppen „fogdoktor”. Hasonlóképpen kiemelt területnek
számítanak a támogatások elosztásánál az energetikai korszerűsítések,
összefüggésben a környezetalapú gazdálkodással, így a széndioxid-kibocsájtások
csökkentésével. Egy polgármesteri hivatal fűtés-korszerűsítésénél így azok
részesülnek előnyben, akik gázzal fűtenek, akik fával, vagy már korábban
áttértek a bio-megoldásokra, hátrányba kerülnek a megítéléskor. Az ipari
területek fejlesztése és kialakítása esetében pedig a beruházónak már
engedélyekkel, költségvetési tervvel, pontos műszaki paraméterekkel kell
rendelkeznie, és az adatlapon leírt összegek utólag nem változtathatóak meg. De
egyéb fejlesztési területeken, így a szociális település-rehabilitáció, a
belterületi csapadékvíz-elvezetés, vagy a szociális alapellátások kérdésében is
rendkívül szigorú feltételeket állapítottak meg a program „gazdái”.
Sándor Ildikó elmondta, április során a pályázati
felhívásokhoz beérkezett véleményeket értékelik, miként illeszkednek az igények
a tényleges lehetőségekhez, s ezek során az a cél, hogy minél több helyi
projekt feleljen meg a követelményeknek. Az első támogatási szerződéseket így
szeptemberben köthetik meg, a fejlesztések gyakorlati kivitelezései pedig legkorábban
jövő tavasszal indulhatnak el.
A részletes ismertető során kiderült, a balassagyarmati
járás huszonkilenc érintett települése közül a legtöbben másfél-kétszeres
igényeket adtak be az eredeti, lakosságszámhoz mért fejkvótáikhoz képest, de
például négy község, Ipolyszög, Mohora, Nógrádkövesd és Terény egyetlen
forintra sem pályázik.
A hozzászólások során a polgármesterek közül többen
csalódottságoknak adtak hangot, de valamennyien egyetértettek abban: ilyen
történelmi lehetőséget, ilyen fejlesztési esélyt nem szabad elszalasztani, ami
most kínálkozik, tehát a lehető legutolsó pillanatig el kell menniük az
egyeztetések során, hogy minden érintett település jól járjon, és terveik nagy
része megvalósulhasson.
Hegedűs Henrik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése