A szó szoros értelmében főhet majd a jövő nemzedékének a
feje. A tudósok kutatásai szerint nyolcvan-száz éven belül a Mediterráneum mai
klimatikus határai jóval északabbra tolódnak, így a Kárpát-medencében
megemelkedik az átlaghőmérséklet. Többek között ez a téma is szóba került a
„Változással a klímaváltozás ellen” címet viselő konferencián és
továbbképzésen, amelyet az Ipoly Erdő Zrt. Szendehely-Katalinpusztán található
kirándulóközpontjában rendeztek a közelmúltban, az Európai Fenntarthatósági Hét
programjaihoz kapcsolódva.
Az esemény első részében neves szakemberek tolmácsolásában
hallgathatták a térség természetismereti, földrajz – és biológiai szakos
tanárai, hogy a klímaváltozással kapcsolatban milyen jövő elé nézünk. Prof. Dr.
Mika János és prof. Dr. Bartholy Judit éghajlatkutató egyetemi tanárok, dr.
Borovics Attila és dr. Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet
képviseletében egyaránt azt fejtegették, az elkövetkező száz évben jelentős
változások elé néz Európa és a világ. Nemzetközi megközelítésből kiindulva
jutottak el Magyarországhoz, ahhoz a kérdéskörhöz, miként is lehetne védekezni
egyáltalán a globális felmelegedés hatásai ellen – a mindennapok emberei főként
alkalmazkodással. Hangsúlyozták, hogy a tudósok között is erősen megoszlanak a
határok, ki milyen mélységben, milyen idő-terjedelemben várja ezeknek a
folyamatoknak, fordulatoknak a bekövetkezését. Abban megegyeztek, hiszen erre
utaló jelek ma is bőven észlelhetőek hazánk időjárásában, hogy a Dél-Európára
jellemző viszonyok nemsokára Közép-Európára is átterjednek. A nyár melegebbé és
fülledtebbé, a tél kevésbé csapadékosabbá és rövidebbé fog válni, ez pedig
rendkívül érzékenyen érintheti a mezőgazdaságot, a növénytermesztést.
Beláthatatlan természeti következményei lehetnek, ha egyre több tél telik el
lényegében tartós havas időszakok nélkül, ami új, eddig ismeretlen, meleget és
szárazságot jobban tűrő fajok tömeges megjelenését, életterének északra
tolódását eredményezheti. Magyarországra vonatkoztatva most készül egy olyan
modell, amely az egyes tájegységek klimatikus változásait prognosztizálja a
2100-as évekig. Ezek szerint Észak-Magyarországon előfordulhat, hogy az
erdősültebb területeken lényegében „fajtacserék” következhetnek be a
faállományban. Az úgynevezett „bükkös klímát” felválthatja a tölgyes és a
cseres-tölgyes fauna, ahogy az idő melegedik, a klíma változik.
A szakemberek hozzátették, a káros anyagok kibocsájtásában
nem is az Egyesült Államok tekinthető a leginkább felelősnek – ahogy ez a
közvéleményben él -, sokkal inkább Kína az az állam, amely kevésbé törődik
azzal, mi sok rossz kerül a levegőbe. Ráadásul a felmérések azt mutatják, ha a
földkerekségen egyik pillanatról a másikra megszűnne a káros anyagok
kibocsájtása, csak tíz esztendő múlva lennének ennek hatékony jelei, azaz
valóban óriási a baj, és a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy a következő
nemzedék Közép-Európájában ne a „pannon sivatag” tevéi másszák a szaharai
homokdűnéket.
A program következő részében Dobó István erdészetvezető
kalauzolásában a vendégek megtekintették a katalinpusztai kirándulóközpontot,
különös tekintettel az új fejlesztésekre.
H.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése