Az élmény borzongató. A hideg futkároz az ember hátán,
amikor a lépcsősoron lefelé halad az egykori vármegyeháza sötét tömlöcébe.
Félelmetes szembenézni az akasztófával, amely „hurkában” sok-sok rablógyilkos
lelte halálát. A Múzeumok Éjszakája programsorozatához a Balassagyarmati
Fegyház és Börtön különlegességekkel csatlakozott szombaton.
Tessék csak beszállni a rabomobilba – szól a mogorva fegyőr
a balassagyarmati mozi előtt, és a nép nem rest, azonnal teljesíti az
utasítást. Gyermekek és anyukák, csemeték és apukák ülnek be oda, ahol a
hétköznapokon a fogvatartottakat szállítják. Záródik a rács, kulcs fordul a
zárban, és az emberek azonnal valóban úgy érzik magukat, mint a rabok. Irány
Szügy.
A várostól öt kilométerre található község a tizennyolcadik
században Nógrád vármegye székhelye volt, és az itteni megyeháza tömlöcében
betyárok, tolvajok, rablók raboskodtak. Ide jön most az érdeklődők serege. Az
első feladat: felvenni a szürke zubbonyt, mert így dukál annak, aki
szőröstől-bőröstől át akarja érezni, milyen is a tömlöc hidege. Lenn a
pincerendszerben igencsak hűvös van. Egy kisfiú éppen a kalodát próbálja ki, de
a deresre érdekes módon senki sem akar ráfeküdni. A falakon fegyverek, puskák,
pisztolyok, benn pedig, mélységes-mélyen egy bábfigura fekszik a szalmán,
sorsára várva. Az ilyen élményhez némi idegenvezetés is járul, töviről-hegyire
megtudják a látogatók, milyen válogatott kínzásokat szenvedtek el a középkor
„jómadarai”. Ízelítőül néhány korabeli kép is szolgál: például a
kerékbetörésről, a spanyolcsizmáról és a karóba húzásról.
Miután a szügyi gyors túra véget ért, a rabomobil
visszaszállítja alkalmi utasait Balassagyarmatra. És már tárul is a fegyház és
börtön Bercsényi utcai nagy ajtaja. A második állomás a „Gömbölyű” néven
elhíresült létesítmény, a város műemlék épülete. Megtudjuk, itt sosem volt
kivégzés, a halálra ítélt foglyokat Szegedre vitték, a „Csillagba”. Azért akad
itt mutatóban egy akasztófa, amelyről csuklyás báb lóg, a még nagyobb
elrettentő hatás kedvéért. A falakon pedig néhány fickó portréja, akik
rablógyilkosságért így végezték: Turcsányi Illés, Borbély István… A meghallgató
szoba ennél barátságosabb. Az érdeklődők itt megtekinthetik a fogvatartottak
alkotásait. Hiszen aki ide kerül, hónapokra vagy évekre, jó, ha valami hasznos
tevékenységgel lefoglalja magát, ilyen a faragás, a festészet, a kis „kütyük”
készítése, és így tovább. Aztán a lépcsősoron felfelé, még egy kis látogatás a
börtönkápolnában.
Végül a kijutás: nem egyszerű, papírmunka szükséges. A
„szabadulólevél” birtokában aztán a kapun kívül már mindenki nagyot szippant a
friss levegőből. Néhány tucat percig átérezhették, milyen a fogság…
H.H.-Gy.P.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése