Egyre
több jel utal arra, hogy az elkövetkező esztendőkben az Ipoly felsőbb
szakaszain is rendszeres vendégeink, élettéri társaink lesznek a hódok.
Legutóbb az egyik balassagyarmati önkormányzati képviselő, Zolnyánszki Zsolt
osztott meg egy képet a legnépszerűbb internetes közösségi oldalon, amelyen egy
fa látható, amit már szinte dőlésig kirágott egy hód.
A kifejlett eurázsiai hód átlagosan 20-30 centiméteres magasságú
Az
eurázsiai hódok, mint a kontinens legnagyobb rágcsálói számára hosszú
évszázadokon keresztül természetes élőhelynek számítottak a bővizű folyók. Ám
egyre csappant a létszámuk, vadászták is őket rendesen, mígnem mintegy
százötven esztendővel ezelőtt az utolsó példányuk is kipusztult Magyarországon.
Hazánk
egy nemzetközi programhoz kapcsolódva, 1996-tól kezdve indította meg a hódok
telepítését, elsősorban a Duna-mentén, a Hanság vidékén, illetve a Drávánál, de
előbb-utóbb megjelentek az Ipoly szobi torkolata környékén is. A terjeszkedés
pedig a jelek szerint feltartóztathatatlanná vált.
Persze
nem kell attól tartani, hogy a növényevő és gyámoltalan állatokkal bármikor is
szembe találkozhatna bárki. Hiszen éjszakai élőlényekről van szó, nappal
jobbára alszanak, és a vízi környezetben az est leszállta után érzik otthonosan
magukat. Így, téli időszakban rendszerint a fák kérgével táplálkoznak, ezért is
láthatja az Ipoly mentén kalandozó-sétáló személy, vagy horgász ezekkel a „megsebzett”
fákat. Sok esetben bosszankodnak is a gazdák, mondván kárt okoznak a
tulajdonukban, ám a szakemberek szerint ez elenyésző mindazokhoz képest, ami az
egyéb vadak után marad az erdőkön-mezőkön.
Ilyen jeleket hagynak maguk után az ipolyi hódok
Mindenesetre
a nyugat-nógrádi folyóparthoz közel élőknek és kirándulóknak bátran
ajánlhatjuk, hogy egy-egy túrájuk során fürkésszék nyugodtan a hódok nyomait,
esetleg szerencsés pillanatban megszemlélhetik gondosan felépített „váraikat”
is.
Hegedűs
H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése