Az ötlet hirtelen jött. Alapját egy hír
szolgáltatta, mondván épp huszonöt esztendővel ezelőtt tért át a digitális
technikára az akkori Nógrád megyei napilap szerkesztősége. Kíváncsiak voltunk
tehát, hogy szűkebb pátriánk sajtója milyen témákat dolgozott fel akkoriban, és
1991-ben, a rendszerváltás hajnalán minek örültek leginkább a nógrádi emberek,
avagy milyen gondok is szaporították a ráncaikat. A múltidézésben segítségünkre
volt a Balassi Bálint Megyei Könyvtár központi támogatásból megvalósult digitális
adattár-bővítése, melynek nyomán internetes formában is olvashatóvá váltak a
korabeli napilap példányai.
Mivel ma 2016. szeptember 22-ét írunk,
célszerű ezt az emlékezést pontosan a huszonöt évvel ezelőtti napnál indítani.
Csakhogy 1991-ben szeptember huszonkettedike vasárnapra esett, amikor nem
jelenik meg újság. Fogtunk magunkat, és az egy nappal korábbi számba
tekintettünk bele.
A címlapon az első, amire felkapjuk a
fejünket az „Elnök a várfalon” című írás. Ez arról szól, hogy pénteken Nógrádra
látogatott Göncz Árpád köztársasági elnök, aki a falu fölé magasodó vár
történelmi környezetében Széchenyi-emléktáblát avatott. A cikk szerzője érdekességként
elmondta, hogy a fiatalos államelnök a biztonsági emberek legnagyobb rémületére
a polgármester és a váci megyéspüspök társaságában végigjárta a várfalakat, és
közben parolázott, beszélgetett a helybeliekkel.
Ugyancsak a címlapon induló írás „A
királynő hétköznapjai” címet viseli. Fejérvári Judit, az 1990-es Nógrád Szépe
választás győztese mesélt arról, mi történt vele a verseny óta: lediplomázott
az egri főiskolán, s most éppen munkanélküli, miközben szorgosan tanul, részt
vesz az orosz tanárok angol nyelvi átképzésében. Nem leplezte csalódottságát a
Miss Hungary versenyen szerzett negatív tapasztalataival kapcsolatban, mondván
sok vetélytársát „futtatták”, protekciósak voltak, míg a szervezés legfeljebb
elégséges osztályzattal minősíthető.
Szó esik a lapban arról, hogy hamarosan
megnyílik Salgótarjánban az első magánpatika, illetve, hogy a hétvégén országos
fül-orr-gégészeti orvoskongresszust rendeznek a Hotel Medvesben. Szabó Gy.
Sándor újságíró pedig Ipolytarnócon találkozott „egy boldog öreggel”: a kilencvenegy
esztendős Gál Lajosné, a falu legidősebb asszonya vidáman mesélt küzdelmes
életéről, és a mai napig dolgozik, most éppen a kapubejáratot festette le.
Legfőbb társa a rózsafüzér, és vasárnap délután rendre felkeresi a barátnőit,
akikkel együtt „leánykodnak”.
A harmadik oldalon pillanatképet kapunk
Szendehelyről, ahol „nemcsak álmodoznak”, és megtudhatjuk, hogy több támogatást
remélnek a megye hadirokkantjai. Záborszky Csaba szügyi evangélikus lelkész arra
panaszkodik, hogy Paskai László bíboros mohorai látogatására nem hívták meg az
evangélikus egyház képviselőit, holott száztíz lutheránus felekezetű ember él a
községben. Ez nem egyezik az ökumenizmus szellemiségével.
A tematikus oldalon Salgótarján és
környéke hírei kerültek középpontba. Itt egy kísértetként visszatérő téma a vezető
anyag: a „tarjáni penészperként” közismert, leromlott állagú salgótarjáni
belvárosi lakások kurta-furcsa értékesítésének ügye immár a Legfelsőbb
Bíróságra érkezett el. Mátraszelén pedig már két kifli eladása is veszteséget
jelent, míg a nógrádi országgyűlési képviselők körjáratra indultak, hogy a
Karancs völgyében és az Ipoly felső folyása mentén elterülő településeken
megvizslassák, Karancsberénytől Szécsényig milyen a mezőgazdaság helyzete,
milyen széles mozgástérben foglalkoznak növénytermesztéssel,
állattenyésztéssel, vagy éppen tejfeldolgozással.
A művészeti témákat taglaló oldalon
beszélgetés olvasható Lehoczky Zsuzsával, dr. Csongrády Béla arról ír, hogy
szeptember 30-án kezdődik Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban
a színházi szezon, míg Réti Zoltán balassagyarmati festőművész arról beszél,
konok csöndben, de reménytelten dolgozik új alkotásain.
A nyolcadik oldalon elérkezünk a lapszám
leginkább kifejtett, már-már a bulvár határait súroló, éles hangú helyszíni
riportjához, ami Mohora aktuális perpatvarait teszi pellengérre. Szilágyi
Norbert néha igen maró gúnnyal ecseteli azt a parttalan küzdelmet, ami Fajcsik
József polgármester és ellentábora, vagyis a „Muhoraiak” és a „Hídmegiek” végeláthatatlan
közéleti tusakodásából áll. Felgyújtással való fenyegetések, tettlegességek, egymás
falragaszainak kitartó tépkedése, autós gázolási kísérletek vádjai: széles a repertoár
a másik tábor tagjainak tönkretételére, ellehetetlenítése – a béke halovány
esélye nélkül. Szakadatlan a düh, az ökölrázás, a felek igazuk érvényesítése
érdekében még Antall József miniszterelnökig is elmennének. Nem véletlen a cikk
címe: „Szép kis Mohora…”.
Végül egy kis megnyugvás a
sportrovatnál: a salgótarjáni NB I/B-s kosarasok kiadták a hétvégi jelszót: „felfalni
a Falcót!”, azaz győzelmi reményekkel várják a bajnokság nyitányát.
Aki részletesebben olvasna a fent
említett témákról, kattintson rá a https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_nogradmegye_nograd_megyei_hirlap/
oldalra.
Az Új Nógrád 1991. szeptember 21-i
lapszámából Hegedűs Henrik szemlézett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése