A
fővárosi BSE Atlétikai Centrumban versenyeztek vasárnap a Salgótarjáni AC ifjú
atlétái, köztük egy nemrég kötött együttműködés értelmében a balassagyarmati
Dózsa György Általános Iskola tehetséges sportolói. A gyerekeknek nem csupán a
számukra javarészt ismeretlen rekortán borítással kellett megbarátkozniuk,
hanem az igencsak kellemetlen, esős-borús, meglehetősen hideg időjárással is.
A
tizenegy éves lányok korosztályának nyolcszáz méteres síkfutása közben a
gyarmati Horváth Lili hirtelen a lábához kapott. Érezte, nincs tovább, itt és
most összeesik. Fogait összeszorítva, sírásra görbülő szájjal botorkált.
Szenvedését rögtön meglátta a mögötte néhány lépéssel haladó csapattársa,
egyben barátnője, Erdélyi Anna. Aki nem törődve azzal, milyen esélyei lehetnek
a versenyben, nem habozott, azonnal társa segítségére sietett. Gyengéden
átkarolta, és a felnőttekhez kísérte. Lili gyors ápolást kapott, azóta már
jobban van, míg Anna nem győzte fogadni az elismerő kézfogásokat, öleléseket és
simogatásokat.
Itt
a példa, kérem szépen! Egy általános iskolás gyermek lelke tiszta, szíve erős,
még nem mételyeződött meg napjaink eredmény-orientált, mindent eltipró, törtető
világával. Ő nem azt látja, miként lehet megnyerni a futamot, hanem ha a barátnő
segítségre szorul, gondolkodás nélkül feladja a versenyt, és odasiet hozzá.
Bízzunk
benne, ez nem egyedi eset, hogy a balassagyarmati apró hölgyön kívül is akadnak
még ennyire önzetlen, a sportszerűséget teljesen természetesnek tekintő ifjak.
Emeljünk tehát kalapot Erdélyi Anna előtt.
A
Fair Play szellemisége újra megnyert egy csatát!
Hegedűs
Henrik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése