Fibec
és Herbák sporttársak szombaton este nem álltak éppen hivatásuk magaslatán. A 29-26
arányú vendégsikert hozó, nagy iramú, Balassagyarmati Kábel SE – Balmazújvárosi
KK NB I/B-s férfi kézilabda szezonnyitón működő két játékvezető a kétszer
harminc perc során rengeteg hibát vétett, kivívva a szép számú hazai közönség
általános ellenszenvét.
A
rendkívül indiszponált teljesítmény okait persze lehetne boncolgatni.
Utalhatnánk fiatal korukra, ebből fakadó bizonytalanságaikra, mondván az amúgy
sportszerű, de a nagyszerű lelátói hangulat nyomán igen „magas atmoszférájú”
mérkőzés túlságosan próbára tette a képességeiket. Ráadásul ítéleteik java
része az ellenfélnek kedvezett, akár a kiállítási arányt tekintjük (7 gyarmati
oldalon, csupán 2 a vetélytársnál), akár a fontos, az eredményt is befolyásoló
helyzetekben hozott téves döntéseik sorát vesszük górcső alá. A legrosszabb
viszont az volt a ténykedésükben, hogy ha észlelték önnön bakijaikat, szinte
azonnal szerették volna kompenzálni azt, a másik csapat javára szándékosan
hibázva – azaz csalást elkövetve. Persze ezt a szándékot lehetetlen bizonyítani,
ám szakértői szemmel nézve is túl látványos volt a „kiengesztelés”.
Ez
pedig rávilágít a kézilabdázás játékvezetésében uralkodó meglehetősen kusza és
áttekinthetetlen állapotokra. Több szájból hallottam már vissza azt az általam
így tényként elfogadott információt, hogy magán a sípmesteri képzéseken az
idősebb kollégák, a kurzust vezető személyiségek hívják fel a figyelmet arra,
ha észleli saját hibáját a játékvezető, igyekezzen azonnal kijavítani. Nem
elismerni a tévedést, hanem gyorsan helyrehozni, ezzel is csillapítani a
publikum és a kispadok dühét. Hiába azonban az alapjában jóhiszemű szemlélet,
ez nem vezet a sportág viszonyainak megtisztulásához. Különösképpen akkor nem,
amikor láthatólag a két bíró meglehetősen nagyobb tiszteletben tartja az egyik
gárda játékosait és vezetőit a riválisnál. Ez jelen idézett esetben úgy merült
fel, hogy a balmazújvárosiak tavasszal estek ki az NB I-ből, azonnal fel
akarnak jutni, és vélhetően ebbéli igényüket a Magyar Kézilabda Szövetség
vezetői felé is továbbították. Ha ez pedig így van, akkor nem zörög a haraszt,
ha külső nyomásra történő tudatos játékvezetői hibákról beszélünk.
Tisztelet
a kivételnek, akadnak még olyanok a pályán, akik azonos mércével mérnek, de
szombaton este nem erre akadt példa.
H.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése