Terjeszkednek a hódok az Ipolyon

Egyre több jel utal arra, hogy az elkövetkező esztendőkben az Ipoly felsőbb szakaszain is rendszeres vendégeink, élettéri társaink lesznek a hódok. Legutóbb az egyik balassagyarmati önkormányzati képviselő, Zolnyánszki Zsolt osztott meg egy képet a legnépszerűbb internetes közösségi oldalon, amelyen egy fa látható, amit már szinte dőlésig kirágott egy hód.

A kifejlett eurázsiai hód átlagosan 20-30 centiméteres magasságú

Az eurázsiai hódok, mint a kontinens legnagyobb rágcsálói számára hosszú évszázadokon keresztül természetes élőhelynek számítottak a bővizű folyók. Ám egyre csappant a létszámuk, vadászták is őket rendesen, mígnem mintegy százötven esztendővel ezelőtt az utolsó példányuk is kipusztult Magyarországon.

Hazánk egy nemzetközi programhoz kapcsolódva, 1996-tól kezdve indította meg a hódok telepítését, elsősorban a Duna-mentén, a Hanság vidékén, illetve a Drávánál, de előbb-utóbb megjelentek az Ipoly szobi torkolata környékén is. A terjeszkedés pedig a jelek szerint feltartóztathatatlanná vált.

Persze nem kell attól tartani, hogy a növényevő és gyámoltalan állatokkal bármikor is szembe találkozhatna bárki. Hiszen éjszakai élőlényekről van szó, nappal jobbára alszanak, és a vízi környezetben az est leszállta után érzik otthonosan magukat. Így, téli időszakban rendszerint a fák kérgével táplálkoznak, ezért is láthatja az Ipoly mentén kalandozó-sétáló személy, vagy horgász ezekkel a „megsebzett” fákat. Sok esetben bosszankodnak is a gazdák, mondván kárt okoznak a tulajdonukban, ám a szakemberek szerint ez elenyésző mindazokhoz képest, ami az egyéb vadak után marad az erdőkön-mezőkön.

Ilyen jeleket hagynak maguk után az ipolyi hódok

Mindenesetre a nyugat-nógrádi folyóparthoz közel élőknek és kirándulóknak bátran ajánlhatjuk, hogy egy-egy túrájuk során fürkésszék nyugodtan a hódok nyomait, esetleg szerencsés pillanatban megszemlélhetik gondosan felépített „váraikat” is.

Hegedűs H.