Mennyire szerette volna Balassagyarmat, ha a kormány
legújabb, börtönépítési programjában részt vehet. A sors – illetve a
döntéshozók keze – azonban közbeszólt, és eldőlt, nem az Ipoly-parti városban
épül fel az egyik észak-magyarországi létesítmény.
Aki az elmúlt években akár csak egyszeri látogatóként járt a
Balassagyarmati Fegyház – és Börtön épületegyüttesében, megtapasztalhatta,
egyre inkább alkalmatlan az intézet a feladatára. A fogvatartottak létszáma
rendszeresen meghaladja a maximumot, az 1840-es években emelt tömb pedig
építészeti különlegesség, nem csoda hát, ha mind a város, mint a börtön
vezetése új, megnyugtatóbb megoldásokban gondoskodott. Ha hozzátesszük, a falak
között a rabok munkája jóvoltából is nyereségesen tevékenykedő Ipoly Cipőgyár a
különböző belső fejlesztések ellenére sem a legideálisabb telephelyi viszonyok
között működik, és az önkormányzat rendezési tervében is egészen más távlati
terveket fogalmaztak meg – egyértelmű kulturális-turisztikai célzattal - a
fegyház hasznosítására, bizony éppen itt az ideje, hogy ne Balassagyarmat belsejében,
hanem valahol a külterületen legyen a büntetés-végrehajtás nógrádi központja.
E tekintetben a Belügyminisztérium január végi pályázati
felhívása éppen kapóra jött a gyarmatiaknak, ráadásul igen kedvező adottságú, a
déli városhatáron elterülő telket tudtak térítésmentesen rendelkezésre
bocsájtani. A negyven pályázó település körét a kormányzat a különböző
helyszíni vizsgálódások alkalmával folyamatosan szűkítette, és Balassagyarmat,
kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően rendre átjutott a szigorú rostán. A
bizottság tájékozódott arról, mekkora a lakott területtől való távolság, milyen
közel található autópálya vagy főút, mennyire megoldható a személyi állomány és
családtagjaik elhelyezése, milyen erőteljes a felajánló közreműködése,
hozzájárulása az objektum kialakításához, a térség közösségi közlekedésének
fejlettsége is szempont volt, illetve figyelembe vették a fogvatartottak több
mint felének intézeten kívüli munkáltatási lehetőségeit is. Csach Gábor
alpolgármester a nyár elején is határozottan reménykedett, hogy kedvező
elbírálásban részesülnek, hiszen minden követelménynek megfelel az új hely,
amit felvázoltak. Nem beszélve arról a cseppet sem elhanyagolható körülményről,
hogy a Fáy és Szügyi utak környékén az Ipoly Cipőgyár számára is bővítési esély
kínálkozik, ami legalább plusz ötszáz munkahelyet teremthetne a városban.
A malmok azonban végül másképp őröltek. Nemrégiben tette
közhírré a Magyar Távirati Iroda, hogy a Belügyminisztériumban megszületett a
végső döntés az új börtön-létesítmények kijelöléséről. Ezek szerint
Kunmadarason (Jász-Nagykun-Szolnok megye) ezer fős, Ózdon (Borsod), Kemecsén
(Szabolcs-Szatmár-Bereg), Csengeren (szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg) és Komlón
(Baranya) ötszáz-ötszáz befogadóképességű börtön épülhet a közeljövőben –
2019-ig bezáróan.
A balassagyarmatiak – valamint Balla Mihály, a térség
országgyűlési képviselője is – érthetően csalódottan vették tudomásul a
számukra rossz hírt.
- Sajnáljuk, hogy a tervezett nyolc, ötszáz fős börtönből
csak négy építéséről döntött a kormány, és ebbe a szűkebb csoportba nem fért
bele a pályázatunk, noha minden szakmai feltételnek megfeleltünk – mondotta
megkeresésünkre Csach Gábor. - Ugyanakkor továbbra sem adjuk fel a tervünket
egy új börtön építésére, és a jelenlegi, belvárosi műemléképületből való
kiköltöztetésre, többek között azért sem, mert az ingatlan egyrészt európai
építészeti kuriózum, teljesen egyedi adottságokkal, másrészt az ország
legrégebb használat alatt lévő intézményeként az uniós fogvatartotti
előírásoknak nem megfeleltethető, tehát az állam középtávon úgyis rákényszerül
a kiváltására. A rendezési tervünkben továbbra is biztosítunk önkormányzati
területet erre a célra.
Kérdés persze, hogy mikor jön el az az idő, amikor a
Belügyminisztérium új pályázatot ír ki börtönök építésére.
Hegedűs Henrik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése