Könyv Süsü „apjáról”

„Én vagyok a híres egyfejű…” – Bodrogi Gyula hangján ez a dal hazánkban mindenkinek ismerős lehet, hiszen nemzedékek nőttek fel Süsü a sárkány kalandjain. Azt viszont sokkal kevesebben tudják, ki volt a bábfigura megalkotója: Lévai Sándor báb - díszlettervező művész, aki Balassagyarmaton született, és nemrégiben könyv készült róla.

A kötet bemutatóján, amit a Madách Imre Városi Könyvtár olvasótermében rendeztek, dr. Csongrády Béla közíró beszélgetett a szerzővel, Shah Gabriella művészettörténésszel. 

Dr. Csongrády Béla a terefere felvezetésében arra utalt, hogy szűkebb pátriánkban a zsenik mellett is voltak olyanok, akik értékeset, maradandót alkottak, akik ha nem is érték el Mikszáth és Madách magasságait, de a nagyok árnyékában, vagy ahogy Szabó Károly fogalmazott, „irodalmi aprószentekként” gazdagították a város és a környék kulturális életét. E sorba tartozik Lévai Sándor is.

A „Sanyi manó” címet viselő könyv készítésének hátteréről kiderült, hogy Shah Gabriella négy évvel ezelőtt figyelt fel az önmagát is gyakran háttérbe szorító, a nyilvánosságot nem igazán kedvelő művészre. Aki Balassagyarmaton született, Kemencén nőtt fel, és az Ipoly-parti városban járt középiskolába – körülbelül ennyi a kötődése Nógrád megyéhez, hiszen élete java részét a fővárosban töltötte.

A művészettörténész-szerző felidézte, milyen nehéz is volt felkutatni azokat az embereket, akik érdemi segítséget nyújthatnak Lévai Sándor teljes életművének kibontásához. Lépésről-lépésre jutott el a családtól, a fiútól, Lévai Balázstól a munkatársakon, így például Takács Vera dramaturgon keresztül mindaddig, míg kötetbe rendezhette a kapott információkat. Nagy öröm egy a kutatónak – fogalmazott Shah Gabriella -, ha az alany precíz ember, és a Süsü-báb készítője ilyen volt. Komoly levelezésre bukkant a hagyatékában, és az egykori kollégák is megerősítették, mekkora gonddal figyelte egy-egy bábfigura alkotásának folyamatát. Süsünél például szabad kezet kapott, de erre a tökéletességre törekvésre jellemző, ha a varrás során elcsúszott egy-egy öltés, az már botránnyal ért fel a szemében. De nem csupán a híres sárkány fűződik Lévai nevéhez: a Futrinka utca jól ismert állatai, Böbe baba, és sok-sok színházi jelmez és díszlet, hiszen dolgozott többek között a népszerű „Cimbora”, „Tízen túliak társasága”, vagy a „Zsebtévé” televíziós műsorok stábjában is. Hiába alkotott azonban serényen, visszavonultságából nem engedett, és a Balázs Béla-díjat is visszautasította, márpedig ez a honi művészvilág legjelesebb (és politikamentes) kitüntetésének számít.

A könyvbemutatón elhangzott még, hogy nagyon sok támogató állt a kötet kiadásának kezdeményezése mögé, és mind-mind nagymértékben hozzájárultak, hogy ilyen gyorsan nyomdakész lett a mű. Amit majd nemsokára egy film is követhet Lévai Sándor munkásságáról.

H.H.